> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.mecsekimuzli.com/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # „Egy nőstény macskának nagyobb szabadsága van Kabulban, mint egy nőnek” – Az afgán nők jogainak korlátozása - URL: https://www.mecsekimuzli.com/afganisztan-nok-feminizmus/ - Published: 2026-06-11T15:11:54.000Z - Updated: 2026-06-11T15:12:21.000Z - Author: #aszerk. - Tags: Szabad sajtó – Inkluzív város **Sokan talán úgy vélik, a 21\. században már nincs szükség a feminizmusra. A nők szavazati joggal rendelkeznek, részt vehetnek a felsőoktatásban, diplomát szerezhetnek, majd karriert építhetnek. Elmúlt az elrendezett házasságok kora, többé már nem a gyermekvállalás és férjük kiszolgálása az életük elsődleges célja. Szabadok. Európában és a nyugati társadalmak jelentős részében legalábbis azok. De vajon világszerte élvezik ugyanezeket a jogokat a nők? Ha igen, mégis mire vonatkozik Meryl Streep címben idézett beszédének hasonlata? Szántó Dóra írása.** ### **Az állati és női jogok** Meryl Streep, háromszoros Oscar-díjas amerikai színésznő 2024\. szeptember 24-én az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Közgyűlésén az afgán nők helyzetére [hívta fel a figyelmet.](https://www.reuters.com/world/actor-meryl-streep-shows-solidarity-un-with-afghan-women-girls-2024-09-23?ref=mecsekimuzli.com) „Egy nőstény macskának nagyobb szabadsága van Kabulban, mint egy nőnek. Egy macska kiülhet a tornácára, hogy érezhesse a napsugarakat az arcán. Elkergethet egy mókust a parkba. Egy mókusnak több joga van egy lánynál Afganisztánban, ugyanis a nőket kitiltották a parkokból*.*” A színésznő beszéde idén ősszel kétéves lesz, de drámai sorai nem vesztettek az aktualitásukból. ### **Előzmények** Az Amerikai Egyesült Államok hadserege 2021\. augusztus 30-án kivonult Afganisztánból, amely az akkorra már két évtizede tartó katonai misszió végét jelentette, amelyet a 2001\. szeptember 11-ei terrortámadások után indítottak a tálib rendszer ellen. A misszió célja a terrorizmus elleni fellépés, a tálib rezsim eltávolítása, valamint egy demokratikus és [alkotmányos elvek mentén működő](https://bti-project.org/en/reports/country-report/AFG?ref=mecsekimuzli.com#pos1) afgán állam kiépítésének támogatása volt. A tálibok még a kivonulást megelőzően elfoglalták az ország nagy részét. Mire az utolsó amerikai katonák augusztus 30-án távoztak, Afganisztán már ténylegesen [tálib uralom alatt állt](https://www.cambridge.org/core/journals/american-journal-of-international-law/article/us-withdraws-from-afghanistan-as-the-taliban-take-control/332A48929474069FB0AE228CD8C80925?ref=mecsekimuzli.com). ### **A tálib kormány működése** A tálib kormányzat, hivatalos nevén az Afganisztáni Iszlám Emírség vallási alapokon működik. Az ország jogrendjének alapját a [saría](https://www.britannica.com/topic/sharia?ref=mecsekimuzli.com) adja, vagyis az iszlám vallás tanításaiból és hagyományaiból levezetett szabályrendszer, amely a tálibok értelmezésében az élet szinte minden területére kiterjed (az öltözködéstől és az oktatástól kezdve a politikán át a büntetőjogig). Az ország élén Hibatulla Ahundzáda áll, aki a legfőbb vallási és politikai vezetőként gyakorolja a hatalmat. Bár Afganisztán fővárosa Kabul, Ahundzáda nem onnan irányítja az országot. Székhelye Kandahárban található, amely a tálib mozgalom bölcsőjének és történelmi központjának számít. A korábban medreszékben, vagyis vallási iskolákban oktató Ahundzáda nem katonai parancsnokként vált ismertté, hanem vallási tudósként. Gyakran Saihul Hadisz („Shaykh al-Hadith”)néven [emlegetik](https://www.szabadeuropa.hu/a/ki-hibatulla-ahundzada-a-talibok-legfobb-vezetoje/31450186.html?ref=mecsekimuzli.com), ami olyan vallási címet jelent, amely Mohamed próféta mondásainak és cselekedeteinek kiemelkedő ismerőjére utal. A megnevezés jól tükrözi szerepét: [hatalmának alapját](https://www.bbc.com/news/world-asia-36377008?ref=mecsekimuzli.com) elsősorban vallási tekintélye és jogi tudása, nem pedig katonai múltja adja. ![](https://cdn.synaps.media/mecsekimuzli/content/images/2026/06/mohammad-husaini-VkwhhTLyhi0-unsplash.jpg) **Kabul, Afganisztán – Fotó:* [**Mohammad Husaini*](https://unsplash.com/@mohammadhu1?utm%5Fsource=unsplash&utm%5Fmedium=referral&utm%5Fcontent=creditCopyText) */* [**Unsplash*](https://unsplash.com/photos/a-view-of-a-city-with-mountains-in-the-background-VkwhhTLyhi0?utm%5Fsource=unsplash&utm%5Fmedium=referral&utm%5Fcontent=creditCopyText) ### **Élet afgán nőként az USA kivonulása után** A hatalomátvételt követően a tálib kormány egyre szigorúbb korlátozásokat vezetett be az afgán nők jogait illetően. A már említett Meryl Streep erre a problémára [próbálta felhívni az emberek figyelmét](https://www.reuters.com/world/actor-meryl-streep-shows-solidarity-un-with-afghan-women-girls-2024-09-23?ref=mecsekimuzli.com) az ENSZ közgyűléshez kapcsolódó rendezvényén. A legfelsőbb vezető 2022 májusában [elrendelte](https://www.bbc.com/news/world-asia-61361826?ref=mecsekimuzli.com) a nők számára a teljes testet és arcot is fedő burka nyilvános helyeken történő viselését. A rendelet egyfajta vallási-morális érvelés révén éri el, hogy a nők ne legyenek „kihívóak” és a megjelenésük „visszafogott” legyen azokban a szituációkban, amikor nem közvetlen családtagnak számító férfiakkal találkoznak. A rendelkezések megszegése súlyos következményekkel járhat, például a női tisztviselők állásába is kerülhet. Emellett Afganisztán jelenleg az egyetlen ország, ahol a lányok és nők nem vehetnek részt közép- és felsőfokú oktatásban. Az afgán lányok számára tanulmányaik a hatodik osztály elvégzésével véget érnek. 2024 augusztusában a tálib hatóságok új rendeleteket vezettek be, amelyek tovább szigorítják a nők nyilvános jelenlétét. A szabályok szerint hangjuk nem hallatszhat nyilvánosan, így többek között tilos számukra a nyilvános éneklés és felolvasás. „Ha nem beszélhetünk, miért éljünk egyáltalán? Olyanok vagyunk, mint a mozgó holttestek” – [nyilatkozta](https://www.bbc.com/news/articles/c20rq73p3z4o?ref=mecsekimuzli.com) a BBC Afganisztánban tett látogatásakor egy afgán lány. Egy idén bevezetett [törvény szerint](https://wmn.hu/wmn-szuro/66699-talib-torveny-csaladon-beluli-eroszak-csonttores?ref=mecsekimuzli.com) a táliboknál a férj addig ütheti feleségét, ameddig a bántalmazás nem eredményez csonttörést, nyílt sebet vagy látható sérülést. A jogszabály gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a nők panaszt tegyenek, ezzel szinte legalizálva a családon belüli erőszakot. A törvény sem a fizikai, sem a szexuális erőszakot nem tiltja. Súlyos sérülés esetén is legfeljebb 15 nap szabadságvesztésben részesülhet az elkövető. A törvény kiköti azt is, hogy a nők el sem menekülhetnek, ugyanis a férjük engedélyére lenne szükség ahhoz, hogy a szüleikhez költözhessenek. Amennyiben ez engedély nélkül történik meg, a nő három hónap börtönbüntetésben részesülhet a családtagjaival együtt. ### **Nemzetközi reakciók** Az emberi jogi helyzet, különösen a nők jogainak korlátozása miatt a nemzetközi közösség jelentős része, köztük az [Egyesült Államok](https://www.ludovika.hu/blogok/ot-perc-europa-blog/2021/12/16/a-talib-rezsim-kormanykent-valo-elismerese/?ref=mecsekimuzli.com) és az [Európai Unió](https://www.euronews.com/2021/09/03/us-afghanistan-conflict-eu?ref=mecsekimuzli.com) tagállamainak többsége, nem ismeri el hivatalosan a tálib vezetést Afganisztán legitim kormányaként. Ugyanakkor bizonyos területeken, például humanitárius ügyekben korlátozott egyeztetések továbbra is fennállnak. Az Afganisztánban uralkodó jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy a női egyenjogúság kérdése továbbra sem tekinthető lezártnak, így a feminizmusra továbbra is nagy szükség van. Egyetlen nőnek sem kellene olyan életet élni, amelyben megtagadnak tőlük olyan alapvető emberi jogokat, mint az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz való hozzáférés. A helyzet bemutatása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény tisztában legyen azzal, milyen körülmények között élnek az afgán nők a mindennapokban. Ha a közvetlen segítség lehetősége korlátozott is, a probléma láthatóvá tétele és napirenden tartása fontos szerepet játszik a figyelem fenntartásában. Az afgán nők helyzete emlékeztet minket arra, hogy az életben elérhető lehetőségek jelentős részben a születési helytől és a társadalmi környezettől függnek. *Szerző: Szántó Dóra* --- **A cikk a PTE hallgatóinak szóló „*[**Szabad sajtó – inkluzív város*](https://www.mecsekimuzli.com/tag/szsiv/)**” program keretében készült, a Médianegyed Egyesület és a Mecsek Müzli szervezésében, a Holland Királyság budapesti nagykövetségének támogatásával.* --- ## Kérsz még Mecseki Müzlit? Kiválogatjuk, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes. Próbáld ki a hírlevelet! Megkóstolom! Email sent! Check your inbox to complete your signup. Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.