> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.mecsekimuzli.com/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Lakásonként évi tízezer forint jut felújításra – Így gazdálkodik Pécs az önkormányzati ingatlanokkal - URL: https://www.mecsekimuzli.com/lakasonkent-evi-tizezer-forint-jut-felujitasra-igy-gazdalkodik-pecs-az-onkormanyzati-ingatlanokkal-2/ - Published: 2025-01-29T17:08:34.000Z - Updated: 2025-01-29T17:29:37.000Z - Author: #aszerk. - Tags: pont, 2025 A hazánkban súlyos problémának számító lakhatási válság enyhítésére helyi szinten az egyik leghatékonyabb eszköz lehetne a városi ingatlanok kirendelése, azonban a meglévő állomány fejlesztése helyett jellemzőbb a szektorból való pénzkivonás. Cikkünkben a K-Monitor és a Periféria Központ által az önkormányzati bérlakásszektorról szóló átfogó elemzést mutatjuk be Pécs szempontjából. Magyarországon ma 2-3 millió embert érint a lakhatási válság valamilyen formája: a [Habitat for Humanity tavalyi éves jelentése](https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2024/lakhatasi-szegenyseg/?ref=mecsekimuzli.com) szerint 2023-ban 1,2 millió fő élt olyan háztartásban, ahol probléma volt az ingatlan tetőszerkezetével, falazatával, padlójával vagy nyílászáróival. Kilencvenezer háztartásban nem elérhető a házon belül víz, fürdő, mosdó, amin a benne élők alacsony jövedelmi helyzetük miatt önerőből nem is tudnak változtatni; 680 ezer fő pedig nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse ingatlanát. A 2024-es jelentés alapján 106 ezer háztartást sorolhatunk a lakhatási szegénység kategóriájába, amelynek lakói bevételeik legalább 40%-át költik lakóhelyük bérlésére havonta. Az alacsony jövedelemből élők lakhatási helyzetének javítására helyi szinten az egyik legjobb eszköz az önkormányzati lakásállomány, amelynek száma a rendszerváltás óta azonban folyamatosan csökken. A városvezetések jellemzően inkább szabadulnának saját ingatlanjaiktól, nem pedig hosszú távú befektetésként vagy erőforrásként gondolnak rájuk. A magyarországi önkormányzati bérlakásszektorról [átfogó elemzést](https://onkormanyzatilakasok.periferiakozpont.hu/?ref=mecsekimuzli.com) és [adatvizualizációt](https://onkormanyzatilakasok.periferiakozpont.hu/szabad-bongeszes/?ref=mecsekimuzli.com) készítettek a [K-Monitor](https://www.k-monitor.hu/fooldal?ref=mecsekimuzli.com) és a [Periféria Központ](https://www.periferiakozpont.hu/?ref=mecsekimuzli.com) munkatársai, a megyei jogú városok, a budapesti kerületek és a Fővárosi Önkormányzat által 2016 és 2022 között a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) szolgáltatott adatokból. ### **Nehéz Pécsen önkormányzati bérlakáshoz jutni** Rendszerváltáskor hazánkban a lakások 20%-a önkormányzati bérlakás volt, ami 2022-re országosan 2,2%-ra csökkent. A jelenség okai között szerepel, hogy az önkormányzatok folyamatosan eladnak lakásokat, új lakásokat pedig alig építenek és nem is vásárolnak a piacról használt ingatlanokat. A városi tulajdonban lévő lakások száma a 47 vizsgált település közül Sopronban változott leginkább, ahol 2016 és 2022 között közel 25%-kal csökkent a város tulajdonában lévő ingatlanok száma, összefüggésben azzal, hogy a lakások több mint 30%-át értékesítették. > ***Pécs országosan jó helyen szerepel a többi városhoz képest, ugyanis csupán 2,3%-kal csökkent az ingatlanok száma és 1,1%-át értékesítették a vizsgált időszakban.*** A legjobb eredményt Szekszárd érte el, ahol 5,5%-kal nőtt az ingatlanok száma és egy lakást sem értékesítettek 2016 és 2022 között. Az országos tendenciaként megfigyelhető bérlakásállomány-csökkenés egyik következménye, hogy egyre nehezebb önkormányzati ingatlanhoz jutni. Ez összefügg azzal is, hogy minden évben csak az állomány töredékét lehet kiutalni, mivel a legtöbb lakásban több éves szerződés van érvényben. A vizsgált településeken 2016 és 2022 között 38 933 lakáskiutalás történt, míg évente átlagosan 5500 új bérlő költözhetett városi ingatlanba. Mivel Pécsen csupán az összes városi ingatlan 17%-át utalták ki 2016 és 2022 között, ezért a vizsgált vidéki települések között itt volt a legnehezebb önkormányzati bérlakáshoz jutni. Azonban a kiutalások mellett jelentősen befolyásolja a lakók életét a bérleti szerződés hossza is: az elemzés alapján a legdominánsabbnak számító határozatlan idejű bérleti szerződések aránya folyamatosan csökken. [Kérsz még Mecseki Müzlit? Kóstold meg a heti hírlevelet!](#/portal/signup) Habár Pécsen megduplázódott 2016 és 2022 között a 12 hónapnál rövidebb idejű szerződések száma, ennek ellenére még mindig a legmagasabb arányban jellemzőek a határozatlan idejű szerződések. Emellett pozitívum, hogy a vizsgált időszakban ‘egyéb jogcímen’ egyetlen lakást sem ítéltek oda, tehát az önkormányzat nem jelölt ki saját hatáskörben bérlőket. Ezzel szemben a vidéki városok közül Szombathelyen 585 darab lakást ítéltek ki polgármesteri hatáskörben 2022-ben, ami a városi bérlakásokhoz való hozzáférés átláthatatlanságához is vezethet. ### **Milliárdos nyereségek a városi bérlakásszektorban** A K-Monitor és a Periféria Központ elemzésének egyik meglepő eredménye, hogy az általános tévhittel szemben, – miszerint az önkormányzati bérlakások csak kiadással járnak a városok számára – a települések jelentős többsége pénzt vont ki a szektorból. A vizsgált önkormányzatoknak 2016 és 2022 között összesen 71,5 milliárd forint nyeresége volt ezen ingatlanokból. Azonban az országos arányból is kiemelkedik Szeged 19,5 milliárd forintos nyeresége, ami az országos átlag 27%-át teszi ki. Ehhez képest - Debrecenben közel 5 milliárd forintot, - Pécsen 3 milliárd forintot, - Győrben 1,3 milliárd forintot, - Kecskeméten pedig 713 millió forintot vontak ki a szektorból. Az elemzők álláspontja szerint szakpolitikai szempontból nem méltányos és indokolható, hogy az önkormányzatok pénzt vegyenek ki a lakásszektorból, főleg amellett, hogy átlagosan keveset költenek az egyes önkormányzatok saját bérlakásaikra. A városok tulajdonában lévő ingatlanok minőségének szempontjából meghatározó, hogy mekkora összeget fordítanak azok karbantartására és felújítására. Ennek ellenére a vizsgált településeken nagyon alacsony összeget, átlagosan havi 10-20 ezer forintot vagy ennél is kisebb összeget költenek az önkormányzati bérlakásokra. Az egy városi ingatlanra jutó átlagos ráfordítás 2022-ben évi 189 ezer forint volt. Ehhez az értékhez viszonyítva Győr kimagasló eredményt ért el az egyes bérlakásokra fordított évi 308 ezer forintos kiadással. Kecskemét is megközelítette az országos átlagot a 168 ezer forintos ráfordítással, azonban igen borús képet fest Szeged 69 ezer forintos, Debrecen 29 ezer forintos és Pécs 10 (!) ezer forintos lakásonkénti éves kiadása. --- *Szeretnél még hasonló cikkeket olvasni? Segítsd a működésünket hírlevél-előfizetéssel!* [Előfizetek!](#/portal/signup) --- Az önkormányzati bérlakásokról sokakban él az a kép, hogy ezen ingatlanok elhanyagoltak és rossz állapotúak, ami az elemzés szerint azonban csak részben igaz. A vizsgált önkormányzatok esetében 2016-ban még nagyjából a bérlakások harmada volt alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakás), azonban 2022-re ez az arány sokat javult és 15%-ra csökkent. Ennek ellenére az országos lakásállományhoz (3,2%) képest még mindig ötször rosszabb a helyzet komfortosság terén az önkormányzati ingatlanokban. A pécsi bérlakásoknak 2022-ben csak kicsivel több mint a fele (54%) volt összkomfortos, a fennmaradó 46% pedig komfortos, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakás. Valamivel jobb eredményt ért el Győr és Szeged, ahol 60% körül volt 2022-ben az összkomfortos ingatlanok száma, az alacsonyabb komfortfokozatúakkal szemben. Ehhez képest Kecskemét és Debrecen kimagaslóan jó eredményt ért el az átlagosan 70%-ban összkomfortos önkormányzati lakásállománnyal. A pécsi városi ingatlanok kapcsán fontos még megemlíteni, hogy a jelenlegi önkormányzati ciklusban külön bizottság foglalkozik majd a lakásüggyel, Sajgó György (Momentum) elnök és Varga Tamás (Mi Hazánk) alelnök vezetésével. Emellett a napokban jelent meg egy [közérdekű-adatigénylés](https://kimittud.hu/request/26290/response/37328/attach/3/53per4.pdf?cookie%5Fpassthrough=1&ref=mecsekimuzli.com), amely nagyban árnyalja a 2016-2022-es időszak pécsi bérlakásairól szóló adatokat. A dokumentum szerint 2024-ben az önkormányzat 134 millió forintot, a Pécsi Ellátó Központ pedig 23 millió forintot költött a bérlakások felújítására, valamint a városvezetés további 253 ezer forintot, a Pécsi Ellátó Központ pedig 130 millió forintot költött azok állagvédelmére. Emellett pozitívum, hogy a 2024-es évben nem került sor önkormányzati tulajdonú bérlakásból történő kilakoltatásra. Még decemberben megkerestük a pécsi önkormányzatot, hogy választ kapjunk az elemzés kapcsán több kérdésre. Például, hogy a városi bérlakásokból származó lakbérbevételeknek miért csak kevesebb mint tizedét költik karbantartásra és felújításra? Van-e arra vonatkozó stratégiájuk, hogy növeljék az összkomfortos lakások számát? A kérdéseinkre a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ. *Szerző: Kapás Réka* --- ## Kérsz még Mecseki Müzlit? Minden csütörtök reggelre kiválogatjuk, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten. Iratkozz fel, próbáld ki a hírlevelet! Megkóstolom! Email sent! Check your inbox to complete your signup. Semmi spam. Bármikor leiratkozhatsz.