Szakemberhiány és rugalmatlanság nehezíti a speciális nevelési igényű gyerekek helyzetét a közoktatásban

Papírosok. Rossz esetben, ehhez hasonló stigmát kapnak egy-egy orvosi kód vagy diagnózis miatt a speciális nevelési igényű gyerekek az iskolában. Egyáltalán nem kellene ennek így lennie. Szerencsére jó példák is vannak, de a jelenlegi oktatási rendszer rugalmatlansága, a pedagógus- és szakemberhiány tovább erősítik a nehézségeket. Erről szervezett kerekasztal-beszélgetést szakértőkkel a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) Pécsen.

De egyáltalán mi történhet, mi történik velük, az sni-s vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, a személyiségükkel? Minek kellene történnie? És mi a helyzet a családokkal, az iskolai közösségekkel? És milyen jogaik vannak például a figyelemzavarral, hiperaktivitással vagy autizmus spektrumzavarral élőknek a közoktatásban.

A Különleges képességekkel az oktatásban című, két és fél órás eseményen érintettek is megszólaltak, és az rögtön kiderült, hogy mindig a gyerekközpontú, egyedi megoldásokkal lehet a legtöbb eredményt elérni. De miért is kellett ezt a rendezvényt – ami csütörtök késő délután megtöltötte a Király utcai Reggelit – egyáltalán így megszervezni.

A Mecseki Müzli podcastjában erről Brumecz Viktóriát, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Regionális Programjának munkatársát kérdeztük. Kádárné Szántó Nikolett, a "Lásd a világot autista szemmel" Egyesület elnöke röviden bemutatta a szervezetüket és azt, hogy hogyan tudnak az érintett családoknak segíteni. Míg Kiss Blanka ADHD-s érintettként és a Pécsi Éltes EGYMI gyógypedagógusaként mesélt mindennapjairól. Rajtuk kívül még Arató Szonja, pályaelhagyó tanár, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, Holcsik Erzsébet, klinikai ifjúsági- és gyermek szakpszichológus és Kanyar Katalin, az Emberség Erejével Alapítvány kommunikációs munkatársa, gyógypedagógus, moderátor vett részt a beszélgetésen.

Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube