Ezért lehet a járdajavítástól jobb a helyi demokrácia – Alakul az első pécsi közösségi költségvetés

A városnak először lesz közösségi költségvetése. A világszerte ismert és bevett módszer javaslatok megfogalmazásával és tényleges döntéseken keresztül vonja be a helyi közösségeket, és a segítségükkel válhat élhetőbbé a saját lakókörnyezetük. Pécsen most nyolcvan millió forintot lehet így elkölteni, de a gyakorlati, kézzel fogható fejlesztéseken túl az egész folyamatnak egy fontosabb hozadéka is lehet. A módszer nagykövetei szerint a lakosok és az önkormányzat szorosabb együttműködése erősíti a részvételi demokráciát.

Az „Erre bezzeg van pénz?!” feliratú dobozok, szóróanyagok 2023 nyarán kezdtek el felbukkanni Pécs különböző pontjain. Talán ez volt az egyik első látható jele egy már hosszú ideje tartó projektnek. „Megkerestük a Nevelők Háza Egyesületet és az önkormányzatot, hogy lennének-e partnereink egy olyan programban, amiben megismerhetnénk a már működő részvételi gyakorlatokat, majd rendeznénk erről egy konferenciát. Nyitottak voltak rá, és megnyertük a pénzt az egyéves programra. A közösségi költségvetés utalás szinten bekerült a város és a civilek együttműködésének alapjait lefektető Civil Koncepcióba is” – mondja a közösségi költségvetés előkészítéséről Peták Péter, az Emberség Erejével Alapítvány munkatársa. A tanulmányutak során megismerkedtek a miskolci, a szentendrei, a józsefvárosi, valamint az egész Budapestet érintő fővárosi koncepcióval.

Miskolcon 2022-ben hirdették meg először, idén pedig már másodszor is lesz közösségi költségvetés. „A részvételiséghez mindig kell a döntéshozók együttműködése” – mondja Csere Áron, a miskolci Dialóg Egyesület elnöke és egyben a helyi program szakmai koordinátora.

Jó lépés, hogy az embereket folyamatosan és egyre mélyebben próbálják bevonni az önkormányzatok a döntéshozatalba és velük együtt meghozni a döntést

– mondja Csere Áron. Az ötleteket a Zöldülő Miskolc, a Támogató Miskolc és a Közös tereink kategóriákban lehetett benyújtani. Nehézségként merült fel, hogy a zöld ügyekhez képest a szociális kérdésekben sokkal kevesebb javaslat érkezett. Ráadásul a városban az úgynevezett fenntartási fejlesztésekre (útjavítás, járdaépítés, vízvezeték) nem lehet forrást nyerni, a 15 millió forintos keretösszeg pedig egyetlen ötletre is felhasználható.

Tízszer nyolc

Az idei városi költségvetésből 80 millió forintot különített el a városvezetés a beérkezett ötletek megvalósítására, további 8 milliót pedig a lebonyolításra. A keret eredetileg 100 millió forint lett volna, viszont 20 millió forintot helyi civil szervezetek rezsitámogatására csoportosított át az önkormányzat. Az összeg így is jelentős, és a tíz kijelölt zónához 8-8 millió forintot rendeltek. A pécsi közösségi költségvetés abban is különbözik a többi magyar várostól, hogy itt zónánként van egy-egy részvételi tanács, míg Budapesten és Miskolcon egy részvételi tanács van. A több szakaszból álló folyamat végig a helyiek bevonásával zajlik, a szakértőknek (városi szakhatóságok, jogászok) csak véleményezési jogot hagyva. A folyamat végén zónánként öt javaslatról dönthetnek majd a helyiek. A rendelkezésre álló keretösszeget minden esetben kimerülésig használja fel a városvezetés, a szavazási eredmény sorrendjében. 

A több mint 200 beadott ötlet változatos – és részben lehangoló – képet fest a pécsiek igényeiről. A pályázat célja elsősorban az innovációk és a tágabb lakókörnyezet számára értékteremtő újítások feltérképezése és kivitelezése volna, és szerencsére erre is vannak példák. Ilyen például a városi vizek felszínre hozása vagy éppen a bicibuszos szemléletformálás. De mégiscsak feltűnő, hogy ahol az alapvető infrastruktúrával probléma van, ott az ötletek is erre reagálnak. Sokan akadálymentesítést, több közvécét, utak, járdák vagy éppen bicikliutak építését javasolják. Az egyik javaslatban pedig 25 család kéri, hogy vezessék be hozzájuk az ivóvizet a Mária-dűlőben lévő házaikba.  

„Ezek az ötletek is fontosak, szóval ezeket továbbítom a Városfejlesztési Nzrt.-nek, a Biokomnak, a megfelelő bizottságoknak, meg az alpolgármestereknek, hogy a releváns javaslatokat vizsgálják meg, egybevágnak-e az elképzeléseikkel és lehetőség szerint építsék be a következő évek fejlesztési terveibe vagy keressenek hozzá pályázatot és így remélem, hogy ezek hasznosulnak” – mondja Salamon Péter, a pécsi közösségi költségvetés szakmai koordinátora.

Ami szerintem ebben az egész részvételiségben és a közösségi költségvetésben a legfontosabb, az az érzékenyítés: az emberek egymás felé történő érzékenyítése, az emberek érzékenyítése a közpolitikum felé, a hivatali adminisztráció felé – és viszont

– teszi hozzá. 

Az idei nyertes ötletek kihirdetése november közepére várható, azután kezdődnek majd a kivitelezési folyamatok. A második közösségi költségvetés előkészítő fázisa ebben az évben indul. A projekt megújítási tervei között szerepel a magyar és a külföldi egyetemisták bevonása, valamint új anyagi támogatók bevonzásával a költségkeret növelése.

Szerző: Kapás Réka