A kampányban még életveszélyesnek állította be a politika, de a tankerület szerint biztonságos a Belvárosi Iskola
Hatszáz gyerek tér vissza szeptemberben a Pécsi Belvárosi Általános Iskolába, amellyel kapcsolatban sokszor elhangzott Kővári János tavaszi kampányában, hogy életveszélyes állapotban van, és azonnali felújításra szorul. A kampánynak – Kertvárost leszámítva – vége, az iskolán kisebb felújításokat végeznek, az épület a Tankerület szerint biztonságos állapotban várja majd a tanévkezdést.
„A Belvárosi Iskola tartószerkezete több ponton oly mértékben korrodálódott, hogy balesetveszélyes vagy életveszélyes állapotokat idézhet elő. [...] Az épület számos pontján mielőbbi beavatkozásra van szükség” – idézte Kővári János, akkori önkormányzati képviselő a május 14-i közgyűlésen azt a szakértői véleményt, amely a Belvárosi Általános Iskola fémszerkezetének állapotfelmérésére készült. Noha az épület fenntartója az illetékes tankerület, Kővári mégis az önkormányzattól, mint tulajdonostól várta a probléma megoldásának legalább részleges finanszírozását. Előterjesztése emiatt többször is az illetékesség megállapításának vitájába fulladt, az önkormányzat a tankerületre mutogatott, a tankerület a korábbi felújítások költségeire hivatkozva nem kívánt nagyobb összeggel hozzájárulni az ügyhöz.
Valahány millió
A májusi közgyűlésen elhangzó felszólalásában Kővári hol 17, hol 18 millió forintban állapította meg azt az összeget, amelyet személyesen ő járt ki a felújításra a tankerületnél. A Pécsi Tankerületi Központ igazgatójától, Tóth László Ákostól azonban azt az információt kaptuk, hogy „a szerkezetmegerősítés több mint 11 millió forintba kerül, melyet a tankerület saját forrásból finanszíroz.” Bár a 17 és a 18 is több, mint a 11, a Kővári által emlegetett összeg nem tűnik pontosnak.
Kővári egyébként a tankerület által biztosított valahány millió kiegészítését kérte az önkormányzattól, amit a tankerületi igazgatótól kapott válasz alapján a városvezetés nem biztosított.
Hisz egyszer már felújították
Az eset kapcsán a tankerület többször is hangsúlyozta, hogy az utóbbi években a Belvárosi Általános Iskola épületének felújítására már több mint 174 millió forintot fordítottak, de Tóth László Ákos szerint: „a tankerület természetesen folyamatosan, időről időre vizsgálja a statikai állapotot és a szükséges munkálatokat elvégzi” . A legutóbbi, nagy volumenű korszerűsítés az épület nyílászáróit érintette, de a fémszerkezet mellett a menza épülete és az uszoda is felújításra szorulna az odajárók szerint.
Az iskola 1983 szeptemberében költözött a mostani épületbe, melyet az akkoriban gyakran alkalmazott CLASP könnyűszerkezetes technológiával építettek. Ez a módszer viszonylag gyors kivitelezést tett lehetővé, és a ‘70-es, ‘80-as években igen népszerű volt országszerte, mivel az új középületek létrehozása így lépést tudott tartani a lakótelepek megjelenésével.
A pécsi iskola épülete valamennyire mégis egyedi esetnek tekinthető a nagy szintkülönbség miatt, melyet a Megye utca és a Papnövelde utca között kellett áthidalni a lépcsőzetes szerkezettel.
A fémvázas, könnyűszerkezetes technológiával tervezett épületek nagy előnye a gyors kivitelezés mellett, hogy tágas, világos tereket tudtak létrehozni az iskolák, óvodák számára, ugyanakkor az évtizedek során az eljárás hátrányaira is fény derült. A gyenge szigetelés miatt télen magasak a fűtésköltségek, nyáron pedig rendkívül gyorsan túlmelegszik az épület, amihez a sok fém- és üvegfelület is hozzájárul. Ezek az épületek mostanra mind átfogó korszerűsítésre szorulnának.
Szerző: Rehova Kata
