Rendszerhibák, alacsony bírságok – Nehéz és lassú az illegális nemzetközi szemétbiznisz elleni küzdelem - 1. rész
2025. augusztus 12-én hatalmas, fekete, sűrű füstfelhő jelent meg Pécs határában, ami bekúszott a város fölé is. Az illegálisan elhelyezett hulladékbálák nem először kaptak lángra a Bogádi úton: három évvel korábban érkezett az első bejelentés a hatóságokhoz. Többször szükség volt a katasztrófavédelem beavatkozására, azonban ezúttal a tűz mérete más volt. A családi házas, kertes övezetben található területen a hivatalos, szakértői becslés szerint több száz tonna, Olaszországból származó hulladék éghetett el csak azon az augusztusi napon.
Az illegális hulladékkereskedelem nem sajátosan magyarországi probléma, országokon átívelő bűnözői hálózatok sokszor hamis dokumentumokkal, a rendszer gyengeségeit, hiányosságait kihasználva tesznek szert hatalmas nyereségre. A pénz eltűnik, akárcsak a tényleges elkövetők, ami aztán megmarad, az a hulladék és a vele járó problémák. Kétrészes cikksorozatunkban ezeket a mechanizmusokat, a legismertebb dél-dunántúli ügyeket mutatjuk be, illetve arról is írunk, hogy a nemzetközi példák alapján mit lehetne tenni és mire készül a kormányzat.
A szemét illegális beszállításának felderítése és megakadályozása nemcsak a kifinomult rendszer és a hatóságok esetleges mulasztásai miatt komplex probléma. A bírósági eljárások akár több évig is elhúzódhatnak, és a szemét eltakarítása és annak hihetetlen költségei is hatalmas kihívást jelentenek. Így történt ez a pécsi és egy tamási ügy esetében is.
Eljárási szabályok, ellentmondások
A pécsi Bogádi úti ingatlanokra lakossági nyilatkozatok és az ügyben folyt nyomozás szerint 2022 elején kezdődött a hulladékszállítás. A jelenség hamar felkeltette a szomszédos önkormányzat figyelmét is: az első bejelentés, a szemét első kigyulladása után, még abban az évben, március közepén érkezett a kormányhivatalhoz.
A hatóságok vizsgálatot tartottak a helyszínen és megállapították, hogy az első tűzeset idején az ingatlanon kockabálákból álló hulladék volt, mely bálarakat egy nagyjából 115 m hosszú és 15 m széles alapterületen helyezkedett el, magassága 2 m volt, azaz a hulladék mennyisége körülbelül 3450 m3 volt. Ami a hivatalos számítás szerint 3500 tonna feletti mennyiség lehetett.
Az ügyben néhány nappal később rendőrségi nyomozás is indult: a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A felderítés során az ügyet a rendőrség egyesítette egy korábban, Kaposváron indult nyomozással. Kiderült, hogy két cég bérli a magánterületet, amelyek nem rendelkeztek a tevékenységhez szükséges engedélyekkel.
A rendőrség és a hatóságok kihallgatták a területet bérlő cégek képviselőjét, J. F.-et is, tanúként pedig a telkek tulajdonosait. J. vallomásában azt mondta, hogy „a hulladék származásáról nem tudok nyilatkozni, nem tudom ki és mikor helyezte azt el”. Ugyanakkor a hatósági eljárás és nyomozás során azt vallotta, hogy hulladékgazdálkodással, szakszerű feldolgozással kívántak foglalkozni, de a telek – hatósági engedélyek hiányában – mégsem bizonyult alkalmasnak erre a tevékenységre.
A rendőrség nyomozása során az bizonyosodott be, hogy J. különböző szállítói cégekkel együttműködve legalább hat alkalommal szállított be szemetet a pécsi ingatlanra 2022-ben. A visszaeső J. cégei ellen a Kaposvári Bíróság 2024 végén hozott első fokú, majd 2025 májusában jogerős ítéletet. A bogádi tűz pedig 2025 augusztusában keletkezett, amit a sajtóban megjelent beszámolók szerint gépi munkák, a szemét összekotrása előzött meg.
Az évekig tartó eljárás alatt a Pécs keleti részén található telken elhelyezett szemét mennyisége csökkent – a hivatal kissé eufemisztikus megfogalmazása szerint – nem függetlenül attól a ténytől, hogy a szemét többször is lángra kapott. Így a 2025 augusztusában kitörő tűz után a hatóságok által megbecsült szemét mennyisége már csak 500 tonna volt.
„Ez egy gigantikus tűz volt” – emlékezik vissza Keresztes László Lóránt, volt országgyűlési képviselő, aki akkor még a parlamenti Fenntartható Fejlődés Bizottságot is vezette. A város nyugati részén található otthonából a tűztől majdnem 15 kilométerre is látta a sűrű fekete füstöt. „Rögtön mentem ki a helyszínre, és amint tudtam, megtettem ismét a büntető feljelentést. A ruháimból utólag nem is lehetett kimosni a füstszagot” – mondja a politikus, aki évek óta követi az illegális hulladékkereskedelem ügyét.
Az esetről rengeteg cikk született, később a Magyar Hang is részletesen foglalkozott az üggyel. A szemét oltását követően a katasztrófavédelem a város több részén is vizsgálta a levegő minőségét mobil laborok segítségével, de nem mutattak ki a lakosságra káros mérgező anyagok mennyiségét.
Egy hónappal később a 9,5 millió forintos bírságot az eredeti, vagyis a 3500 m3-es, nagyjából 3500 tonnás mennyiség alapján szabták ki a hatóságok. A bírság mértékét egy rendkívül egyszerű, törvényben rögzített képlettel számolták ki: mivel a hatóság szerint engedély nélküli hulladékgyűjtésről van szó, aminek a 6 000 Ft/tonna a büntetési tétele, így ezt kellett az eredeti mennyiséggel felszorozni.
Azonban a kormányhivatalhoz benyújtott közérdekű adatigénylésünkből kiderült, hogy ezt az összeget a mai napig nem fizették be és a még megmaradt hulladékot sem szállították el a helyszínről.
Az ügy kulcsszereplője, J. F. ellen 2026 nyarán is még nyilvános körözés volt érvényben. Legutóbbi érdeklődésünkre a baranyai rendőrség azt közölte, hogy a konkrét körözés megszűnésének az okáról nem adhatnak tájékoztatást. Azonban hozzátették, hogy egy körözés visszavonásának több oka is lehet: eltűnésnél lehet, hogy előkerült, életét vesztette, vagy akár elévülés történt. „Elfogatóparancs alapján körözött személyeknél pedig a legtöbb esetben az elfogást követően, vagy az után vonják vissza, hogy az illető önként jelentkezett a körözési eljárást lefolytató vagy elrendelő szervnél, vagy például börtönbüntetés esetén önként jelentkezik az adott büntetés-végrehajtási intézetben” – közölte a baranyai rendőrség.
Még lassabban is lehet
Hasonlóan elhúzódó eset a Tolna megyei Tamásiban felgyűlt 7400 tonna szemét ügye is, amit az azóta megszűnt Wastra Group nevű cég halmozott fel. A Szekszárdi Törvényszék összegzése szerint az olasz szemét beszállításával a cég tulajdonosa legalább 100 millió forintot keresett, anélkül, hogy bármilyen módon feldolgozta volna a szemetet.
Az egymásra épülő eljárások lassan haladtak az évek során: a céget már 2021 nyarán figyelmeztették a hatóságok, hogy a hulladékot nem megfelelő módon tárolja. A közlemény azonnali cselekvésre szólította fel a Wasta Group ügyvezetőjét „az életveszéllyel, súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, káros következményeinek enyhítése, valamint a közérdek védelme miatt”.
A cég a felszólítás ellenére sem szállította el a szemetet a város központjában elhelyezkedő telepről, ezért ezt a Tolna Megyei kormányhivatal tette meg 2022 őszén.
Az ügyben zajló eljárásban a Szekszárdi Törvényszék friss tájékoztatása szerint a tanúk kihallgatására 2026. október 1-én került sor, amit a tervek szerint november 3-án fog követni a szakértők meghallgatása. Majd – a tervek szerint – november 19-én újabb tárgyalás, amikor megtartják az üggyel kapcsolatos perbeszédeket és felszólalásokat.
Olasz kapcsolat
„Ez egy rendkívül professzionális rendszer” – mondja Keresztes László Lóránt, aki korábban az LMP, majd 2024-2026-ig független parlamenti képviselő volt, és aki már 2019 óta foglalkozik a dél-magyarországi illegális szemétszállítás megakadályozásával. „Sok legálisan működő olasz szemétfeldolgozó cégnek olcsóbb lepasszolni a hulladékot külföldre, mondjuk a magyaroknak, mint azt Olaszországban feldolgozni. Főleg dél-olaszországban, ahol ez különböző bűnözői családokhoz köthető, a hulladékkal való visszaélés szinte nemzeti sportnak mondható.”
Keresztes szerint sok esetben független szállító cégek bevonásával és hamis papírok segítségével kerül az illegális hulladék Magyarországra, amivel a beszállítók jól keresnek.
Ilyen ügyekről számolt be részletesen az Europol is 2025-ben, amikor 13 embert tartóztattak le Horvátországban illegális szemétszállítás gyanújával. Az Europol becslései szerint az Olaszországból érkező 35 ezer tonna szemét szállításával és elásásával a gyanúsítottak majdnem 4 millió eurót kerestek.
Az illegális hulladékkereskedelem csökkentése végtelenül költséges és bonyolult feladat, amit aztán már nem ezek a cégek, bűnözői csoportok fizetnek meg. Az OLAF európai csalás elleni hivatal szerint a legtöbb országban az illegális szemétkereskedelem és csempészetért járó büntetések viszonylag alacsonyak annak ellenére, hogy ezek a bűncselekmények is hasonlóan profitábilisak, mint a sokkal szigorúbban büntetett nemzetközi drogkereskedelem.
Az Európai Bizottság 2024-ben fogadott el egy új hulladékszállítási rendeletet, ami az illegális szállítmányok nyomon követését segíti, és kiterjesztette az OLAF hatáskörét a nemzetközi határokon átnyúló vizsgálatok szervezésével kapcsolatban.
A nemzetközi szabályozások mellett viszont még fontosabbak a nemzeti szinten történő fellépések és szigorítások, főleg a kelet- és dél-európai országok esetében, amelyek eleve az eredményes hatósági fellépés hiánya miatt lettek vonzó célpontok.
Ilyen radikális fellépésre szánta el magát a horvát kormány az ősz folyamán, miután több tízezren vonultak utcára szeptember elején Zágrábban az illegális hulladék elleni tüntetéseken. A tiltakozásokat a fővárostól nagyjából 200 kilométerre található Gospici illegális szeméttelep váltotta ki, ahol több mint 35 ezer tonna főleg olasz hulladékot tárolnak. A helyzet különösen súlyos a horvát ügyészség augusztusi jelentése szerint, amelyben a környező talaj és vízkészletek veszélyes vegyi anyagok által történő szennyezéséről számoltak be.
A horvát kormány a legsúlyosabb környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekményekért legalább 10 év, de akár életfogytig terjedő szabadságvesztést vezetne be. Ezen kívül törvénybe foglalják az ökocídium fogalmát mint kiemelten súlyos környezetszennyezési bűncselekményt, amire nem vonatkozna elévülési idő. Végül vállalatokra kiszabható bírságot is megemelnék maximálisan 50 millió euróra, vagyis több mint 18 milliárd forintra.
Szerző: Lempek Lili Anna
Szerkesztő: Gűth Ervin
A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó mentorprogramjában készült.
