A gyerekeket legózás és drámajáték is nyitottabbá teheti a kortárs művészetre
A kortárs művészet és a közízlés viszonya sose volt felhőtlen. Nyilván a szembeállítás is tévút, de a feszült viszonynál van rosszabb is. A közömbösség. Az érdeklődés, a nyitottság hiánya. De lássuk be, a kortárs művészetekkel, művészekkel általában tényleg nem könnyű, ezért is hiánypótló a Zsolnay-negyed Kortárs Junior néven futó sorozata. Aktuális kiállításokhoz múzeumpedagógiai foglalkozásokat kínálnak, hogy az iskolás korú gyerekek lelki világát és gondolatait közelítsék a művészetekhez. A feladat nem egyszerű, megannyi hátráltató tényező van éppen ezért fontos, hogy jó szakember csinálja. A programot Balogh Tünde, múzeumpedagógus vezeti, aki ha teheti kerüli ezt a megfogalmazást. Nem véletlenül. A szeptember óta vizuális kultúrát is tanító Balogh Tündével alapvető nyitottságról, vizuális szennyezésről és kritikus gondolkodásról is beszélgettünk.
Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube
Ezekről volt szó a beszélgetésben:
- A közoktatásban, ahogy a 20-21. századra nem igazán jut már idő, így van ez a vizuális kultúra oktatásánál is. A gyerekek így nehezebben tudnak kapcsolódni a modern és a kortárs művészetekhez.
- Mi is a múzeumpedagógia? Milyen módszerek, eszközök vannak és hol is alkalmazzák elsősorban?
- Milyen dráma- és művészetpedagógiai módszerekkel lehet összekötni?
- Nem csak a módszerek, hanem a személyes kapcsolódási pontok, tapasztalatok is nyitottabbá teszik a diákokat a kortárs művészetekre.
- Hogyan erősíti a Breuer Marcell emlékkiállításhoz összeállított program a kritikus gondolkodást?
