Máshol már nincs hely, energia és víz: Pécs mellé kell jönnie a következő nagybefektetőnek

„A helyi hülyeség és központi kormányzatok hibás döntései együtt rontották el a régió fejlődési esélyeit az elmúlt harminc évben” – Síkfői Tamás kamarai elnök többek között ezzel a gondolattal nyitotta meg a Pécs mellé tervezett gigantikus ipari park kapcsán összehívott szerdai fórumot. A két éve beruházási célterületté nyilvánított 600 hektár – döntő részben – termőföldre vonatkozó kormányzati szándék után sokáig nyomozni kellett, de decemberben a PTE-t fenntartó alapítvány előjött a fényre egy vázlatos koncepcióval. Múlt héten a megyei önkormányzat pedig közmeghallgatást tartott, így akár az ígért nyitottabb kommunikáció első lépése már teljesítettnek is tűnik, bár érzékelhető volt a fórumon is, hogy nem mindenki elégedett. Leginkább a földvesztéssel közvetlenül érintettek.

A szerdai beszélgetés résztvevői, azaz Síkfői Tamás, a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Varga Péter, a pécsi önkormányzat gazdaságfejlesztési főosztályának vezetője, Kovács Zoltán a PTE kancellária képviseletében, valamint a beszélgetést kezdeményező Keresztes László Lóránt, országgyűlési képviselő a térség gazdasági problémáit hasonlóan látták.

Síkfő Tamás a bevezetőjében azt is felidézte, hogy rengeteg gazdaságfejlesztési stratégia készült az elmúlt évtizedekben, de ezek egyáltalán nem, illetve máshol hasznosultak. Legutóbb kormánybiztos koordinálta a munkát (Mikes Éva, fideszes politikus, a PTE-t fenntartó alapítvány kurátora – szerk.), de az a dokumentum is az asztalfióknak készült. Síkfői szerint a jelenlegi helyzetben, amikor egy más kultúrát hozó, nagy beruházóra kell készülni, a feladat, hogy a pozitív dolgokat felerősítsék, míg a negatívumokat tompítsák.

Keresztes László Lóránt kifejtette, hogy kezdeményezőként ezt a szerdai eseményt egy műhelyvitasorozat részének tekinti, ahol az összefogáson, a közös érdekérvényesítésen és a helyzet megértésén van a hangsúly. Mert a helyzet valóban tragikus. Szerinte a tervezett bicsérdi ipari park alapvetően határozhatja meg a térség jövőét, de nem látja a mögötte rejlő fedezetet, számokat. Beszélt arról is, hogy a kormányzatban sokan elhibázott lépésként tartották számon az elektromos mobilitás iránti elköteleződést, az akkuipari stratégiát, mégis erre az útra lépett a kormány. Hibát követett el Debrecen is, most a vízbiztonságát kockáztatja.

Varga Péter úgy látta, hogy érdemes tanulni azokból a hibákból, amiket más, nagyberuházót befogadó magyarországi települések elkövettek.

„Fel kell tennünk a kérdést, hogy el tudunk képzelni Pécsen egy BYD-t? El tudjuk képzelni a gyerekeinket egy ilyen gyárban dolgozni? Valóban ez legyen a fejlesztés iránya?”

– osztotta meg dilemmáit az önkormányzat gazdaságfejlesztési vezetője. Szerinte nem maradt már más térség az országban egy nagy befektető számára, áramkapacitás és víz is csak itt van, így reális, hogy a következő ide érkezik. Reális, hogy bele se tudunk szólni, hogy ki érkezik ide.

Kovács Zoltán szerint sem volt rendben, ami az elmúlt 35 évben gazdaságfejlesztés címen történt, viszont reményeik szerint az egyetem egy „olyan entitás, ami regionális szinten tud hatni”. A PTE főosztályvezetője szerint „jó kérdéseket mindannyian fel tudunk tenni, de valamilyen irányba bele kell állni”. Szerinte, az egyik legaggasztóbb jelenség az elvándorlás, ami azt is jelentheti, hogy Pécsnek 90 ezres lakosságszámra kell berendezkednie. Az egyetemnek pedig 17 ezer hallgatóra, aminek a jelentős része külföldi. Úgy látja, hogy az UniNext program lehet a trendfordító – az aggályokkal együtt – és nem csak a 600 hektárról szól.