Tartozunk a szabadságunk használatával azoknak, akiknek a jogai korlátozva vannak
A szokásosnál egy hónappal később és kevesebb résztvevővel, de most is békés hangulatban zajlott a Pécs Pride. A korábbiakhoz képest a negyedik felvonuláson jóval mérsékeltebb rendőri jelenlét mellett demonstráltak több százan az LMBTQ-emberek egyenjogúságáért. A Freedom of My Identity egyhetes emberjogi fesztivál egyik zárórendezvénye ismét új útvonalon vezetett keresztül a városon: a 48-as térről a Széchényi térre vonult a tömeg.
A korábbi években – főleg az első felvonuláson – megteltek az utcák, viszont a rendezvényt szinte hermetikusan lezárták, páncélkocsikkal, vízágyúkkal, kordonrengeteggel biztosították a rendőrök. Az egyetlen vidéki meleg büszkeség felvonulás egyik szervezője Rigó Bálint szerint a rendőrség az első három Pécs Pride tapasztalatai alapján már rugalmasabban kezeli az igényeiket és kompromisszumokra is képesek. A szervezők célja, hogy egyre kevésbé legyen látható, egyre kevésbé legyen zavaró a rendőri jelenlét. Ahol lehet, ott élőerős védelemmel, ahol kell kordonokkal segítik a rendezvényt, de egyelőre a szervezők is szükségét érzik még a fokozott biztosításnak. „Úgy gondolom, és remélem, hogy pár éve múlva már egyáltalán nem kellenek kordonok sehova” – mondta Rigó.
A lazább biztonsági intézkedésekhez vélhetően az is hozzájárul, hogy egyre kevesebb az ellentüntető. A Mi Hazánk 2021-ben és 2022-ben is 50-100 fővel és beszédekkel tarkítva tiltakozott – agresszív jelenetek is voltak – bár ebből a vonulók nem sokat érzékelhettek. Tavaly már csak öten és idén is tíznél kevesebben ácsorogtak a kordonoktól pár méterre. Illetve egy, LMBTQ-ellenes felirattal és zászlóval magányosan tiltakozót is láttam még a belvárosban, de ő a rendezvénnyel ellentétes irányba tartott kezdés előtt egy órával.
Nem csak külföldi diplomaták, de sok helyi politikus is részt vett az eseményen. Talán a kevesebb felvonuló miatt, de vártnál gyorsabban a Széchenyi térre ért a tömeg, ahol a kiállító civil szervezetek padjai sátrai, valamint a vendéglátóhelyek teraszai között el is oszlott a tömeg. Ez némi zavart is okozott a szervezésben és a beléptetés körüli nehézségekről árulkodott az is, hogy nem mindegyik meghirdetett felszólaló ért időben a helyszínre. Viszont a szabadabb rendezvény hozadéka volt az is, hogy a résztvevők kávézgatva hallgathatták a beszédeket.
„Ma azért vonulunk, hogy ne csak ma foghassuk szabadon egymás kezét” – mondta beszédében Pál Márton, a Család az család mozgalom elindítója. Beszélt a sikereikről, hogy mennyi támogatást kaptak magánszemélyektől, cégektől és diplomatáktól. De arról is, hogy továbbra is küzdeni kell, mert a magyar törvények még mindig diszkriminálják a szivárványcsaládokat. „Nem elég a párok egyenjogúságáért küzdeni, hanem családok egyenjogúságáért is ki kell állni” – mondta Pál. A pécsi származású aktivista köszönetet mondott a szervezőknek, hogy a megvalósították az egyik álmát, ezt a rendezvényt.
Steiner Kristóf már másodszor mondott beszédet a Pécs Pride-ok történetében és rögtön egy friss, személyes élménnyel kezdte. A Görögországban élő Steiner repülővel érkezett Magyarországra és már felszállás előtt egy magyar férfi kötött beléjük. „Szerinte bocsánatot kellett volna kérnünk, hogy vagyunk. És azért a kárért, amit okozunk a társadalomban” – mondta Steiner, aki aztán tényleg bocsánatot is kért. De nem a létezéséért, hanem azért, ha esetleg nem válaszolt egy-egy emberjogi szervezet kampányában való részvételre, vagy azokra a személyes üzenetekre, amikben az LMBTQ-közösség tagjai lelki támogatást kértek tőle. „A felelősség terhes, de ez valójában egy áldás. Tartozunk a szabadságunk használatával azoknak, akiknek a jogai korlátozva vannak. Sok veszedelem mellett a legnagyobb a hallgatólagos beleegyezés a rosszba” – mondta Steiner.
Zsirka Hella, a Háttér Társaság ügyvivője szerint a kisebbségek addig a politikai haszonszerzés áldozatai lesznek, amíg nincs normalizálva a szolidaritás. „Ha egymástól elhatárolódunk, az nem vezet semmire, csak hasadékokat ás és szilánkokra töri az együttes erőnket. Ne hagyjuk, hogy mesterségesen generált üzenetekkel egymásnak ugrasszanak minket ” – mondta és hozzátette, hogy ebben a harcban a nyilvánosan felszólalóktól, a támogató szülőkig mindenkinek fontos szerepe van benne.
Tartalmi együttműködés keretében a cikk először a Telexen jelent meg.
Ervin Gűth
