Jogerősen is elítélték a pécsi Volvo-botrány vádlottjait, egyiküket bilincsben vitték el a tárgyalóteremből

Gazdasági csalásért és pénzmosásért jogerősen bűnösnek mondta ki a Pécsi Ítélőtábla a másod- és negyedrendű vádlottakat.

Share
Jogerősen is elítélték a pécsi Volvo-botrány vádlottjait, egyiküket bilincsben vitték el a tárgyalóteremből
Csengő András, a Volvo-ügy másodrendű vádlottja a Pécsi Ítélőtáblán – Fotó: Gűth Ervin

Részben megváltoztatta a Szekszárdi Törvényszék elsőfokú ítéletét, de a főbb vádpontokban, azaz különösen jelentős összegű gazdasági csalásban és pénzmosásban is jogerősen bűnösnek mondta ki a Pécsi Ítélőtábla Csengő András volt holland konzult és öt év börtönre ítélték. A negyedrendű és holland állampolgárságú Siebe P.-t szintén bűnösnek találták, öt év börtönre ítélték és kiutasították az országból. A másodfokon eljáró bíróság a zár alá vont összegeket, a kárt és a perköltségeket pontosította, így csekély mértékű helyesbítés történt csak az elsőfokú ítélet tekintetében. A harmadrendű vádlottat már korábban jogerősen elítélték, az elsőrendű vádlott a hosszú ideje húzódó eljárás közben meghalt.

A szerdai ítélet szerint a 2015-ös pécsi buszbeszerzést megelőzően már egyeztetések voltak a járművek vételára és a kapcsolódó költségek együttes összegéről, ebbe ráadásul a későbbi elkövetőket is bevonták. A pécsi közösségi közlekedési társaság végül 3,32 milliárd forintot fizetett ki 115 buszért, az eredetileg ismert árhoz képest 877 millió forinttal többet. Közben a buszok száma is csökkent és műszaki tartalom is módosult, ami további költségeket jelentett.

Read more

„Mintha a magyarok egymást kevésbé kedvelnék, mint a külföldieket” – Pécsen tanuló nemzetközi hallgatók meséltek az élményeikről

„Mintha a magyarok egymást kevésbé kedvelnék, mint a külföldieket” – Pécsen tanuló nemzetközi hallgatók meséltek az élményeikről

A saját hazájukban élő és dolgozó magyaroknak gyakran nehéz elképzelni egy olyan életet, ahol nem kommunikálhatnak gördülékenyen a környezetükben lévőkkel. Nem is gondolnak arra, hogy egymás megértése mennyivel könnyíti meg az életüket nap mint nap. Külföldi magyarként mi viszont jobban bele tudjuk élni magunkat ebbe a sokak számára idegen  helyzetbe.

Helyi szinten nagyon sok cigány nő tesz a közösségért, de a felső vezetésbe nem kerülnek be – interjú dr. Lakatos Szilviával

Helyi szinten nagyon sok cigány nő tesz a közösségért, de a felső vezetésbe nem kerülnek be – interjú dr. Lakatos Szilviával

A Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének adjunktusával, dr. Lakatos Szilviával volt lehetőségem beszélgetni a közelmúltban. Szilvi – ahogy már az elejétől szólíthattam – őszintén beszélt nehézségeiről, a legnagyobb élményeiről, de legfőképpen egyesületi munkájáról. Ez a róla szóló cikksorozat első része, a második írásban a cigány identitás megélésének témájáról lesz szó. Pálinkás