#157 – Felmelegített pizzák | Mozgó falak | Vidéki médiák
A Mecseki Müzli kiválogatja neked, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten.
#aszerk.
Egyszer majd hosszabban is megírom, hogy a Mecseki Müzlinek köszönhetően mennyi mindent tanultam újságírásról, olvasói igényekről és eleve a hírlevelekről. Receptre készült, virális tartalom lesz, de csak, ha abbahagynám. Mert addig inkább csinálnom, nem pedig írok róla. Na jó, néha azért lesz, amit előbb is elmesélek, ahogy múlt csütörtökön is. Lásd és halld kicsit lejjebb.
Üdv,
Ervin
#podcast
Az talán nem állítható, hogy a vidéki sajtó válságban lenne, de mindenképp komoly kihívásokkal küzd, amihez a politikailag deformált környezet, a megváltozott fogyasztói szokások és a piaci átrendeződés is hozzájárult. Erről, és sok egyébről is beszélgetett Mester Zoltán (Emberség Erejével) moderálásával Erdélyi Péter (Fenntartható Médiaközpont), Gűth Ervin (Mecseki Müzli), Joób Sándor (Telex) és Szűcs Dániel (Szegeder). A Mecseki Müzli harmadik születésnapja alkalmából szervezett eseményen a helyi sajtó állapotáról, feladatairól, fenntarthatóságáról és sajátosságairól is szó volt.
A vidéki média szerepe az utóbbi, nagyjából tizenöt évben jelentősen megváltozott. Az országos lapoknak már nincsenek alkalmazott tudósítóik, a nyilvánosság szétaprózódott, ami főként a közösségi média hatása. A nyomtatott helyi sajtó pedig politikailag kontrollált. Az elmúlt húsz év technológiai fejlődése megváltoztatta a sajtó működését, a nagy techcégekhez került a reklámpiac negyede, emiatt az itthon korábban meghatározó finanszírozási rendszer visszavonhatatlanul eltűnt. Ráadásul a hazai piacon a gazdasági szereplőknek alaposan végig kell gondolniuk, hogy megengedhetik-e maguknak a kritikus lapokban való hirdetést. Ezért is szükség van az olvasói támogatásokra, előfizetésekre. Azonban ez még mindig nem elég: pályázati bevételek nélkül csak nehezen működhet független, véleményformáló, helyi sajtó Magyarországon.
Az eseményről készült cikk, podcast és videó itt érhető el
#nagykötőjel
– ARANYOS: Konkoly Zsófia, a Pécsi Sport Nzrt. versenyzője lett a legeredményesebb magyar a párizsi paralimpián, összesen két arany- és egy ezüstéremmel térhetett haza. A hvg.hu gyűjtése szerint ez 74,635 millió forintot ér. Viszont a párizsi olimpia legeredményesebb magyar sportolója, a két ezüsttel és egy bronzzal záró Csipes Tamara 110,89 millió forintot kajakozott össze, ami 36,255 millió forinttal több. A második legeredményesebb sportoló, az egy arany és egy ezőstérmet begyűjtő Milák Kristóf pont egy paralimpiai ezüstéremnyivel kap több pénzt, mint Konkoly. Az ok: pontosan feleannyit fizet az állam egy paralimpiai éremért, mint amennyit az olimpikonok adnak. További érdekesség, hogy a női bokszban ötödik helyen végző Hámori Luca – mivel az állami juttatást a Magyar Ökölvívó Szövetség kiegészíti a bronzért járó összegre – többet kap, mint egy paralimpiai aranyérmes.
– MOZOGNAK: Tíz év kihagyás után ismét lesz Faltenyészet Pécsen. A művészeti akciót először 1998-ban, majd 2014-ben szervezték meg. A köztéri performansz lényege, hogy vándorló falak előre nem meghatározott módon, változnak, tenyésznek. Az eredeti esemény – az 1990-es évek végén – nagyjából 700 résztvevővel zajlott. A 2014-es többnapos, közösségi eseményről ezt a rövidebb vagy ezt a hosszabb kordokumentumot érdemes végignézni.
A program friss leírása szerint az érdeklődők által dekorált és Ytong téglából épített mobil falak folyamatosan vándorolnak, átrakják azokat, majd a végén egy nagyobb egységgé, építménnyé álnak össze. Ezúttal pécsi művészek (képzőművész, iparművész, építész, grafikus, fotós, színész) készítenek a felhasznált falazóanyagból egy-egy alkotást, amelyet jótékonysági árverésen értékesítenek majd. A műveleti célterület a Széchenyi tér, a Király utca, az Irgalmasok utcája, a Ferencesek utcája, az Apáca utca, a Ciszterci köz és a Hunyadi János utca lesz szeptember 28. és 30. között.
