Kicsinek lenni nem mindig hátrány – beszélgetés a magyar vidéki médiáról Pécsen

A Mecseki Müzli harmadik születésnapja alkalmából szervezett beszélgetésen a helyi sajtó állapotáról, feladatairól és sajátosságairól is esett szó.

Az talán nem állítható, hogy a vidéki sajtó válságban lenne, de mindenképp komoly kihívásokkal küzd, amihez a politikailag deformált környezet, a megváltozott fogyasztói szokások és a piaci átrendeződés is hozzájárult. Erről, és sok egyébről is beszélgetett Mester Zoltán (Emberség Erejével) moderálásával Erdélyi Péter (Fenntartható Médiaközpont), Gűth Ervin (Mecseki Müzli), Joób Sándor (Telex) és Szűcs Dániel (Szegeder).

A teljes beszélgetés visszahallgatható a Mecseki Müzli podcast csatornáján.

Apple | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Mire jó a helyi sajtó?

A vidéki média szerepe az utóbbi, nagyjából tizenöt évben jelentősen megváltozott. Az országos lapoknak már nincsenek alkalmazott tudósítóik, a nyilvánosság szétaprózódott, ami főként a közösségi média hatása, a nyomtatott helyi sajtó pedig politikailag kontrollált. „Az, hogy például a Telexnek vannak vidéki együttműködései, egyedi eset, és itt is inkább arról van szó, hogy a helyi médiakezdeményezések időnként szállítanak olyan anyagokat, amelyeknek lehet országos relevanciája” – mondta Joób Sándor.

Szűcs Dániel szerint az akkumulátorgyárak vagy a Wesley iskolák aktuális ügye épp ilyen: több város is érintett, és sokakat foglalkoztat. Ugyanakkor a vidéki média elsődleges feladata a helyiek tájékoztatása. „Olyan ügyeket kukázunk ki, amelyek tulajdonképpen bárki számára hozzáférhetőek, csak az emberek nem veszik a fáradságot, hogy utánajárjanak. Fontos megmutatni a helyi közösségeknek, hogy mibe lehet beleszólásuk” – mondta Gűth Ervin.

Fenntarthatóság és bizalom

Erdélyi Péter szerint a helyi nyilvánosságnak szigorúan gazdasági racionalitása nincsen, „az újságírás és a közösség iránt elkötelezett emberek nélkül nem működne.”

Az elmúlt húsz év technológiai fejlődése megváltoztatta a sajtó működését, a nagy techcégekhez került a reklámpiac negyede, emiatt az itthon korábban meghatározó finanszírozási rendszer visszavonhatatlanul eltűnt. Ráadásul a hazai piacon a gazdasági szereplőknek alaposan végig kell gondolniuk, hogy megengedhetik-e maguknak a kritikus lapokban való hirdetést. De egy stabil hirdetési láb mellett is szükség van a közösségi finanszírozásra és a pályázati bevételekre. Ezek nélkül a független sajtó ma már nem képes fenntartani magát.

Az új támogatói struktúra miatt a helyi és az országos médiában is felértékelődött a személyesség kérdése, az olvasó és az újságíró között egyfajta bizalmi viszonynak kell kiépülnie, és ezzel együtt jár a kölcsönös kommunikáció is, ami korábban nem feltétlenül volt jellemző.

Merjünk kicsik lenni!

Az erőforrások optimalizálása, a személyesség felértékelődése és a közösségi igények kedveznek a hírlevél műfajának. Egy városi vagy megyei hírlevelének például nem kell a Netflixszel versenyeznie, hiszen olyan helyi ügyekkel foglalkozik, amelyekkel más nem, és nem feladata a szórakoztatás.

A hírlevél alkalmas arra, hogy a közösségi média megkerülésével, közvetlenül célba érjen, és ha jól működik, az olvasók rendszeres visszajelzést adnak a tartalomról és az igényeikről, így egyre csökken a távolság a tartalomkészítő és a fogyasztó között.

„Ahol nincs független helyi média, ott volna erre a legnagyobb igény, mert nincs kihez fordulni” – mondta Joób. A Telex számos olvasói levelet kap helyi témákról, amelyek nagy részével országos lapként nem tudnak foglalkozni.

Az olvasó szerepe

Az Index halála Erdélyi szerint katartikus pillanat volt a médiapiacon, mert kiderült, hogy a NER-rel szemben a közösségi védekezés hatékony is lehet. „A Telex csakis azért jöhetett létre, mert négy éve volt húsz-harmincezer ember, akik adtak rá pénzt” – tette hozzá Joób Sándor. A támogatás fenntartása és ösztönzése rendkívül kemény munkát igényel, mivel mostanra látszik, hogy az olvasók képesek fenntartani és megvédeni a számukra fontos újságokat.

Szerző: Rehova Kata