#252 – Lassú kimúlások | Gyors pusztulások | Méltó emlékezések

#aszerk.

Napilapként múlt pénteken jelent meg utoljára az 1944-ben alapított Új Dunántúli Napló (DN). Szombat óta már „magazinosabb” formában, hetilapként próbálják eladni ezt az újságnak álcázott kiadványt is. A DN valójában már tíz éve elvesztette újság jellegét, az olvasóit meg hát azóta is folyamatosan. 
Ellenpéldák is vannak, de mégiscsak világtrend a nyomtatott média visszaszorulása, és a Fidesz-közeli kiadó korábbi közleményei szerint ez a bezuhanás is a megváltozott médiafogyasztási szokásoknak tudható be. Vagyis ezért csökkent tíz év alatt 21 ezerről 7700-ra a DN értékesített példányszáma. Világos, de azért valljuk be, hogy a fullba nyomott orbánista propaganda, a szakmai igénytelenség és a kontraszelekció sem segíthetett sokat. 
Exnaplósként, aki 2016-ban – erősen gyanítva, hogy mi jön – önként távozott, azért érzek némi elégtételt. De másrészt szomorú és dühös is vagyok, hiszen mégiscsak a helyi nyilvánosság egykor fontos fórumát tették tönkre pártpolitikai akarattól és az önös érdekektől vezérelve.

Üdv,
Ervin

#vendégpont

Aki Pécs és Baranya közéletére kíváncsi, az Új Dunántúli Naplótól továbbra se kap semmit a megúszáson kívül. Noha egy bizonyos Fülöp Zoltán (A Mészáros Lőrinc-féle 2016-os átvételtől 2024-ig a lap főszerkesztője – a szerk.) a Megújultunk című véleménycikkében több izgalmas tartalmat, másfajta fókuszú cikkeket, nagyobb utánjárással készült anyagokat ígér (mert íjakkal nem lehet felvenni a tankokkal a harcot, jelentsen ez bármit is), láthatóan nem értik, hogy ez mit jelentene. 

Továbbra is ugyanolyan rövid, hanyagul megírt igénytelen cikkeket hoznak le, mint eddig, többek között olyan aktuális témákban, hogy hogyan maradhat szép a pázsitunk, vagy hogy mi kerül a Pécsi Nemzeti Színház műsorára a közpénzbotránya miatt cikivé vált Orbán János Dénes Mester és Margaritája helyett, mindezt úgy, hogy OJD nevét és a botrány említését nemes egyszerűséggel kihagyják a cikkből. A vezető címlapos anyag az, hogy még mindig várni kell a pécsi akvaparkra – a Magyar-kormányt cseszegetik amiatt, hogy Hoppál Péter egyéni képviselő és a Fidesz 16 éven át képtelen volt ezt kilobbizni.
Ugyan a címlapon is megkérdezik, hogy mi lesz vajon az épülő mohácsi híd sorsa, a rövid, párbekezdéses cikkükből nem derül ki semmi azon túl, hogy a kivitelező cég azt válaszolta nekik, hogy azt fogja csinálni, amit a megrendelő, vagyis a magyar kormány mond majd neki – emiatt eleve rejtély, hogy erről miért nem Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert kérdezték, elvégre ő az illetékes.
Az egyedüli érdekes anyag a Pécsi Tudományegyetem rektorával, Fábián Adriánnal készített interjú lehetett volna – de ez sem jött össze. Az egyoldalas cikk rövid, noha érdekes kérdésekkel, provokatív felvetésekkel (pl. nemzetközi szinten D- vagy E-ligás-e az egyetem vagy hogy mi lesz a kekvátlanítással, az jó-e szerinte) elbírt volna akár két oldalt is, ők viszont berakták egy oldalra úgy, hogy tettek mellé egy elég előnytelen, rosszul fókuszált féloldalas képet az interjúalanyról, akiről semmilyen háttérinformációt nem tudunk meg, sem azt, hogy mikor született, vagy mi a szakmája, mely karról érkezett a PTE élére. Ez a szerkesztői alapok teljes hiánya.
A baranyai anyagok a 32 oldalas megyei hetilapban mindössze 8 oldalt tesznek ki. Utánuk központilag szerkesztett fideszes anyagok jönnek Budapestről: Orbán tusványosi beszéde, Forsthoffer Ágnes házelnök kritizálása, amiért nem kér magának állami villát, Rumen Radev bolgár kormányfő dicsérete, amiért nem ad fegyvert Ukrajnának, valamint az Európai Parlamentben nemrég ismét lehetővé tett önkéntes chat control kritizálása, mindezek hírösszefoglalóknak álcázva – utóbbi esetében megfeledkezve arról, hogy a Fidesz-kormány az Európai Unió Tanácsában a most kritizáltnál sokkal szigorúbb javaslatokat képviselt az elmúlt években.
Az igazi innováció ezután következik Dél-dunántúli körkép néven: egyszerűen fogták a Mediaworks Tolna és Somogy megyei lapjainak anyagait és 5 oldalon keresztül lehoztak egy bestofot azokból is. (A fideszes médiabirodalom „megújulása” azt is jelenti, hogy ennek a három megyei lapnak már ugyanaz a személy a főszerkesztője – a szerk.) 
Izgalmas a lap utazásrovata: valamiért a Törökország által megszállás alatt tartott Észak-Ciprust ajánlják az olvasók figyelmébe, egy szót nem írva a ciprusi-török konfliktusról, az ottani jogbiztonság hiányáról. Várjuk Szocsi, a Krím-félsziget és Észak-Korea legjobb strandjait is. Ezután többoldalnyi bullshit, ún. magazinos tartalom jön: random, nagyrészt ember által nem felvállalt, tehát AI-generált cikkek „a nagyi” „háromfogásos menüjéről”, a sikeres házasság titkáról, melegben futásról. Utána két oldal rejtvény, majd valamiért egy Heves megyei anyag és egy átvett cikk a Magyar Nemzet kultúrrovatából. A lap egyetlen értelmes és hiánypótló anyagát a sportrovatban lehetett olvasni: bemutatják az NBIII délnyugati csoportjának favoritjaként emlegetett, az NBII-be már tavaly is majdnem feljutott legendás pécsi focicsapat, a PMFC új igazolásait. Garfield azért maradt a végére.
Az Új Dunántúli Napló tehát a Blikk és a Szabad Föld unalmas egyvelege, lelketlen munka, papírpazarlás, 590 forintos ára miatt továbbra is ráfizetés a kiadó részéről, nem lenne meglepő, ha hamarosan hetilapként is megszűnne.

#nagykötőjel

– EUTANÁZIA: Szeptemberben elkezdődik az egyetemi modellváltás felszámolása, de ennek a lebonyolítását már új arcokra bízza a Tisza-kormány. Éppen ezért a PTE-t fenntartó alapítvány vezetősége, vagyis fideszes, KDNP-és politikusok és NER-közeli figurák kurátori posztjára júliusban nyílt pályázatot írt ki az illetékes vagyis az oktatási minisztérium. A kiíró formai elbírálása után (volt, aki már itt elakadt), 28 pályázatról döntött augusztus 5-én PTE szenátusa. Az első öt pályázó, a támogató szavazatok száma szerinti sorrendben: 1. Feller Antal, 2. Berke Gyula, 3. Berkes György, 4. Répás Balázs, 5. Zeller Gyula.
Rajtuk kívül még négyen kapták meg a szenátorok legalább 20%-ának a támogatását. Ennél kevesebbet – sokan nulla szavazatot – kapott a további 19 jelölt, akik között van alkotmányjogász és humánetológus, sőt korábbi rektoraspiráns is. A felügyelőbizottságba a testület Hohmann Balázst javasolja, de ez már inkább delegációnak tűnik, ugyanis furcsa és nagyon rossz üzenet lenne, ha erre nem bólintana rá a minisztérium.
A kiírás – és a módosított kekva-törvény – szerint a minisztérium mérlegelheti a szenátus által javasolt rangsort és az Állami Számvevőszék szakvéleményét, akik az összeférhetetlenséget vizsgálják, így a kinevezett testület összetétele eltérhet a PTE által felállított sorrendtől.
A végleges döntést tehát az alapítói jogokat gyakorló minisztérium hozza meg, várhatóan legkorábban 2026. augusztus 17-én. Az új kuratóriumi tagok 2026. szeptember 1-jén kezdik meg kevesebb, mint egyéves megbízatásukat, ugyanis a felsőoktatási alapítványi fenntartói forma 2027. augusztus 1-jével megszűnik. Hogy ez után mi lesz még kérdéses, ugyanis a jogi és finanszírozási modell részleteit az átmeneti év során dolgozzák majd ki, és ezt a folyamatot kell végigvinni az új kuratóriumnak.

– KIHALÁS: A klímaváltozás pécsi vesztesei: lassan eltűnnek a mamutfenyők a városból, a kaliforniai származású fák megmaradt példányai botanikai kuriózummá váltak. Mivel a faj a hűvös, csapadékos hegyi klímához szokott, a szárazság miatt az elmúlt években több közterületi (Melinda park, Budai Dezső u., Tettye park) egyedet is ki kellett vágni. Bozsits Boldizsár, a Biokom zöldterület-fenntartási vezetője szerint az egyik legszebb még megmaradt fa Kertvárosban, az Esztergályos János utcában található. A jelenleg 40 éves és 21 méter magas fát az üzlet nyitásával párhuzamosan 1982-ben ültette Petri Péter, a PETA barkácsbolt alapítója. Kiszáradt társától megválva magányosan áll egy szép fa a Budai Dezső utcában is, de sokan nap mint nap elmennek a magánterületen álló, de látványosan az ég felé törő Zsolnay Vilmos úti McDonald’s-nál álló fa mellett is. 

#kispont

,,A vonat előreláthatólag 15 percet késik” – Nevetéssel indult újra a vasúti személyszállítás Komlón

,,Fiatalon nagyon szerettünk vonattal utazni. Késések mindig voltak, de legalább ment a vonat” – mondta Péter, egy komlói nyugdíjas, aki felidézte, hogy a vasútnak mindig is fontos szerepe volt a város életében. Éppen ezért nem is csoda, hogy a komlói vasútállomáson közel ezerfős tömeg gyűlt össze szombaton a Komló–Dombóvár-vasútvonal

Mecseki MüzliBoglárka Bogos

#holmiez 

Tegnap az Instagramon, ma a hírlevélben. Hol van és mi ez?