#258 – Érdeklődés hiánya | Csekkek feladása | Borünnepre sörfesztivál

#aszerk.

Tudom, hogy a városi közgyűlésekről szóló beszámolók – mint a múlt heti – a hírlevél legmegosztóbb rendszeres tartalmai közé tartoznak. Van, aki hiánypótlónak érzi, másokat meg egyenesen idegesít. Utóbbi is teljesen rendjén van, abszolút megértem. De azért jelezni szeretném, hogy mégiscsak fontos közügyek dőlnek el ezen a fórumon. Olyasmik, amik közvetlenül hatnak ránk, a környezetünkre, még akkor is, ha ezzel nem is vagyunk mindig tisztában. Jó lenne a képviseletiség és a részvételiség közötti kapcsolatot, és a lehetséges átjárási pontokat láthatóbbá tenni. Már csak azért is, mert én is hiszek abban, hogy a demokráciát alulról lehet és kell építeni. Ha segítik vagy csak simán hagyják, akkor ez könnyebb. Akkor sem lehetetlen, ha hátráltatják. Mindez nyilván melós, mert meg kell érteni a döntéshozatali folyamatokat, látni kell a dinamikákat és a háttérben meghúzódó érdekeket. Időt kell szánni a tájékozódásra. A Mecseki Müzli célja, hogy mindez egy kicsit könnyebb legyen. 

Üdv,
Ervin

#felszállott

Több mint 10 milliárd forinttal kevesebb forrás jut a baranyai fejlesztésekre – derült ki a Baranya Megyei Közgyűlés csütörtöki ülésén. Nagy Csaba, a megyei önkormányzat fideszes elnöke ugyan a tájékoztatójában nem fejtette ki ennek pontos okait, de némi nyomozás után kiderült, hogy a forint–euró-árfolyam változása és az Európai Unió kondicionalitási eljárása miatt elszenvedett forrásvesztés áll a háttérben. Legalábbis a kormány indoklása szerint. 

A jelenlegi finanszírozási ciklus Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP+) pályázatai különböző szakaszokban vannak, némelyiket már lezárták és akad, amit még ki sem írtak. Azonban a papíron rendelkezésre álló forrásokat már eltervezték, sőt többször áttervezték. Ezek a pénzek euróban érkeznek, amit aztán a kormányzat forintosít és oszt szét a pályázati alrendszereken keresztül. Az elosztható forrás az árfolyamingadozástól is függ: erősebb forint kevesebb forrás, gyengébb forint több forrás. Korábban ez volt a fideszes sikerkommunikáció egyik alapja, ugyanis, ha gyenge volt a forint, akkor megemelték az elkölthető kereteket. Ráadásul a magyar jogállamisági problémák miatt kialakult befagyasztásokat (és veszteségeket) sem vette figyelembe az előző kormányzat. Egy augusztusi kormányhatározat közelítette a forráskeretet a valósághoz: ezt kellett csütörtökön tudomásul vennie a fideszes többségű megyei közgyűlésnek. A volt kormánypárti képviselők azonban ennél harcosabbak voltak, ugyanis azt szeretnék elérni, hogy a már eltervezett összegeket kapj meg a megye. A terv az, hogy megkérik a tiszás parlamenti képviselőket, lobbizanak az „eredeti” összegekért. Sőt, Mohács fideszes polgármesterének, Pávkovics Gábornak a javaslatára az is belekerült a határozatba, hogy nem fogadják el ezt a forráscsökkenést. 
A Változást Akarók Nemzedéke (VAN) színeiben politizáló Schwarcz-Kiefer Patrik arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy az elmúlt években többször korrigálták ezeket a programokat. „Most visszarendeződés történik, arról nem is beszélve, hogy az előző kormányzat miatt elvesztett forrásokról egy szó sem esett. Ezzel szemben a mostani kormánynak rengeteg uniós forrást sikerült megmenteni és hazahozni” – mondta Schwarz-Kiefer. 
Nem csak ebben nem értettek egyet a képviselők, ugyanis egy másik szimbolikus, erősen politikai töltetű napirendi pont is előkerült. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) aggódik, hogy a Tisza-kormánynak pontosan milyen tervei is vannak a megyékkel. Magyar Péter szeptember elején fideszes kifizetőhelyeknek nevezte a megyei önkormányzatokat, amelyek szerinte teljesen feleslegessé váltak, de egyelőre nem közölte, pontosan mit akar kezdeni velük a kormány. A megszüntetés szándékát egyébként már cáfolta is a miniszterelnök (legutóbb Pécsen), mégis sokan ettől tartanak, ezért a MÖOSZ egy munkaanyagot készített (pdf) a megyék szerepét hangsúlyozva. 
Az ülés folyamán egyetlen ellenzéki felszólalóként Schwarz-Kiefer hangsúlyozta, hogy ő sem ért egyet a megyék megszüntetésével, azonban szerinte éppen a Fidesz kormányok üresítették ki ezeket az intézményeket. Úgy látja, hogy sokkal erősebb középszintű kormányzásra lenne szükség, bátrabb, ambíciózusabb is lehetne a MÖOSZ anyaga. Schwarz-Kiefer azt is nehezményezte, hogy az önkormányzatiság miatt már korábban is lehetett volna aggódni, a dokumentum születhetett volna 2024-ben, 2022-ben vagy 2018-ban is.

A további részleteket itt írtam meg.

• Ad1. Bár a baranyai önkormányzat képviselői fizetései egyáltalán nem kirívóak, a Lakmusz összesítése szerint, azonban három olyan pozíció is van, amikhez bruttó 350 ezer forintos tiszteletdíjat rendel a szervezeti és működési szabályzat. Ezek a baranyai pozíciók pedig így a legjobban fizetett politikusi állások a megyei önkormányzatokban (elnöki és alelnöki tisztségek kivételével).
• Ad2. A közgyűlés elnöke megerősítette azt az értesülésemet, hogy a júliusi beiktatása utáni első héten rögtön szabadságra ment. „56 évesen egy hét Balatonfenyves szerintem nem lehet probléma” – mondta arra a felvetésemre Nagy Csaba, hogy nem annyira jó az optikája, ha egy elnöki ciklus nyaralással kezdődik.
• Ad3. A képviselőkön, hivatali dolgozókon kívül csak hárman voltunk a megyei közgyűlés dísztermében. Semmilyen más sajtót nem érdekelt az ülés, pedig mégiscsak 10 milliárdok sorsáról döntögetnek itt néha. A közgyűlést már a tévében és online sem lehet követni: Nagy Csaba a kérdésemre ezt spórolással indokolta.

#nagykötőjel

– KIZÁRT: Hadházy Ákos hozta nyilvánosságra, hogy kizárták az ismét elrendelt Volvo-nyomozás felügyeletéből a baranyai főügyészt, mert a Bánki Erikkel való személyes kapcsolata miatt elfogultságot jelentett be. Az ügyben már jogerős ítélet született, azonban Hadházy (és korábban a bíróság is) azt hangsúlyozta, hogy a bírók csak azt tudják elítélni, akit az ügyész megvádol. A Szabad Pécs megkereste az esettel kapcsolatban a megyei főügyészséget, és kiderült, hogy a főügyész csak hivatalos rendezvényeken találkozott Bánkival. „Az elfogultság látszatát is kerülve” kérte más hatóság kijelölését az ügyben a megyei főügyészség. A korábbi ügyben álláspontjuk szerint Bánki esetében nem is járhattak volna el, mivel a fideszes politikus akkor még országgyűlési képviselő volt, így kizáró ok sem merülhetett fel a főügyészséggel szemben. 
Az ügyészség közleménye viszont arra nem tér ki, hogy a korábbi eljárásban, ahol a nyomozást felügyelték és a vádat képviselték, Bánki Erik neve vajon miért nem merült fel? Lehet, hogy erre a kérdésre máshol kell keresni a választ.

– SZOLID: Friss döntésével arra jutott az alkotmánybíróság, hogy Budaörstől 2025-ben alkotmányellenesen szedte be az állam a szolidaritási hozzájárulást. Ez 6,1 milliárd forint, azonban az ügy messze túlmutat Budaörsön, erre egy alkotmánybírói párhuzamos indoklás (pdf) is felhívja a figyelmet. 
Az alkotmánybíróság szerint a legnagyobb probléma az volt, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértékét egy egyszerű pénzügyminisztériumi rendelet határozta meg és nem volt jogorvoslati lehetőség. Azaz, meg kellett volna kérdezni az érintett önkormányzatokat is. A városok már évek óta mindhiába kérték a Fideszt, hogy több szempontból is változtatni kellene ezen a rendkívül problémás a gyakorlaton. 
Magyar Péter Pécsen – az ítélettől függetlenül – bejelentette, hogy már az idei évben is elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét, a jövőben pedig újragondolnák a rendszert, de eltörlésről nem volt szó. 2020 és 2025 közötti 6 év alatt Pécs közel 17 milliárd forintot fizetett be összesen szolidaritási hozzájárulás címen az államkasszába, idén pedig 5 milliárd forint lehet az elvonás. Ami ezek szerint mindvégig alkotmányellenes volt.

– FELADÁS: Három posta zár be októbertől, ugyanis a város nem tudta fizetni az ezzel járó fenntartási, üzemeltetési költségeket. Pokorádi Gábor önkormányzati képviselő bejegyzéséből kiderül, hogy összesen több mint 160 millió forint hátralék jött össze a Magyar Posta felé. Szóval, úgy tűnik, hogy csekkbefizetésért utoljára sorbaállni szeptember 30-án lehet a rózsadombi, a hirdi és a Király utca végén található postákon.
A konstrukció eleve vérlázító volt: a 2022-es postabezárási hullám miatt Pécsen tíz kirendeltséggel lett kevesebb, de nem sokkal később egy szolgáltatási szerződésnek (álcázott önkormányzati támogatásnak) köszönhetően három kirendeltség újranyithatott. Az eredeti, 18 hónapra szóló üzemeltetési szerződés azóta határozatlan idejűre (előterjesztés) váltott és a városnak évente 120 millió forintba kerül a három posta nyitva tartása. Az önkormányzat az elmúlt 5 negyedévben nem fizette be a szerződés szerinti, inflációkövető díjakat. 

#podcast

Igen lesz, még ma, de legrosszabb esetben szombat délelőtt. A szokásos csatornákon. Korábbi részeket visszanézni, visszahallgatni és az új epizódokra feliratkozni itt lehet: 

Apple | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Milyen a hírlevél? Mondd el a véleményed! 

#holmiez 

Tegnap az Instagramon, ma a hírlevélben. Hol van és mi ez?