Ingyen harcsapaprikással hálálná meg a kutyabarát házkutást a pécsi passzivista
Rabosították a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) két pécsi passzivistáját, sőt házkutatást is tartott a rendőrség. Szívecskés matricákat kerestek, ugyanis a gyanú szerint júliusban kormányzati plakátokat rongáltak meg a város több pontján. Elképzelhető, hogy erről bizonyítékok is vannak. Mivel az anyagi kár (kb. 88 ezer Ft) meghaladja a szabálysértési értékhatárt, bűncselekményről van szó. Pincehelyi „Sittes" Zitát, az ismert helyi passzivistát, az MKKP volt és leendő képviselőjelöltjelöltjét kérdeztem.
Mi a tanulság?
Hú, basky ezen el kell gondolkodnom... Inkább elmesélem, mi történt. A Kutyapártnak rendszeresen vannak országos akciói, amiben az a menő, hogy ugyanazon a napon vagy hétvégén ugyanaz történik egy csomó településen. Padokat újítunk fel, járdákat festünk vagy épp meghekkelt KESMA-címlapokat ragasztunk elhagyott újságosbódékra. Ilyen volt ez a nyári eset is, amikor imádott kormányunk emojis plakátkampányát ragasztottuk fölül országszerte. Ö… vagyis ragasztották fölül VALAKIK itt, Pécsen is, mert olyan rég volt már, nem emlékszem, hogy én is részt vettem-e benne. Szóval, szívecskés meg szivárványos matricák kerültek „Nem vagy egyedül” meg „Az élet szép” felirattal a Brüsszel és az LMBTQ-emberek ellen uszító plakátokra.
Na, ez nem mindenkinek jött be, mert egy lakossági bejelentés nyomán helyszínelőket vezényeltek az egyik hirdetőoszlophoz, ahol szépen, akkurátusan ujjlenyomatot is vettek. A hengerről. Közterületen. Egy tök forgalmas helyen. Egy jó pár napja kint lévő plakátról. Elég ciki lehetett ez a rendőröknek, úgyhogy arra gondoltunk, segítünk nekik. Készítettünk egy jó nagy ujjlenyomatstencilt, és telefújtuk az inkriminált oszlopokat. Egy másik stencilen meg egy nyíl volt, alatta felirat: „Itt az ujjlenyomat”. Gondoltuk, ezzel vége is a sztorinak.
De nem. Múlt héten jött az idézés az Életvédelmi Alosztályról, hogy fáradjak be, mert gyanúsított vagyok. (Ugyanilyen levelet kapott egyébként Fulmer Gergely párttásam is – hogy ne csak az én nevemet járassuk le teljesen…) Hű, mondom, nem emlékszem, kit öltem meg, de ez még nem jelent semmit, ugye. Szóval, bementem, kihallgattak, aztán rabosítottak – ami igazából csak annyi, hogy ujjlenyomatot vettek, és készült rólam ötmillió fotó. Kicsit rosszulesett, hogy hiába kértem, nem mutatták meg a képeket – mi van, ha rosszul állt a hajam? A legutóbbi rabosításomkor engedékenyebb volt a fotós. Régen minden jobb volt. Na, aztán jött a házkutatás - végre valami új. Kérdeztem, mit keresünk – azt mondják: matricákat. Hm, mondom, ez van olyan jó, mint az ujjlenyomatos sztori… Egyébként jó fejek voltak és tapintatosak, érezték a dolog súlyát. De mivel a felszólításukra csak az ismert, pici MKKP-s matricákat tudtam átadni, foganatosították a kényszerintézkedést: házkutattak. Hiába voltak viszont forró nyomon, nem került elő újabb bizonyíték.
Aztán visszavittek az őrsre, mert a biciklim meg ott maradt – innen is köszi a portásnak, hogy vigyázott rá. Az autóban kiderült, hogy harcsapörkölt lesz a rendőrségi menzán, úgyhogy, gondoltam, maradok még egy kicsit. Tök jól főznek, úgyhogy rájöttem, új távlatok nyíltak előttem: ha tavasszal nem jutunk be a Parlamentbe (ami kizárt, persze), a rendőrséghez épülök be. Végül is a Parlamentben is az olcsó büfé a lényeg, a rendőrség menzája meg egyenesen pazar – és ehhez teleport sem kell.
Frissítés: A címben említett „ingyen harcsapaprikás" választási ígéretét, ami ebben a cikkben is benne van telefonon erősítette meg a politikus.
A szöveg rövidített verziója először ebben a hírlevélben jelent meg:
Ervin Gűth
