Majdnem titokban tartottak köz nélküli közmeghallgatást egy fontos pécsi útfejlesztésről

„Felháborítónak tartom, hogy egy ilyen nagy horderejű ügyben már csak digitális közmeghallgatást kell tartani, melyről én is csak véletlenül értesültem, csak ezért tudom megírni a véleményem” – írta levelében egy érintett lakos, aki mellékelve elküldte nekünk a pécsi 6-os út nyomvonalának áthelyezésével kapcsolatos észrevételeit. A dokumentumot nem csak mi kaptuk meg: elsősorban az illetékes hatóságnak, vagyis a Baranya Megyei Kormányhivatalnak jelezte, hogy milyen problémái, aggályai vannak a beruházással.    

A témában augusztusban tartott „személyes részvétel nélküli” közmeghallgatást a hatóság. Az erről szóló közleményt, valamint az eljárás dokumentációját online tették elérhetővé. Egy olyan menüpontban, amit tényleg csak a legelvetemültebbek nézegetnek rendszeresen. 

A közmeghallgatás tényéről először a Mecseki Müzli hírlevél számolt be, amit aztán a pécsi önkormányzati média is szemlézett. Ezután a pécsi városüzemeltetési főosztály vezetője is nyilatkozott a témában. A hír tehát mégiscsak eljutott a szélesebb közvéleményhez.

A konkrét tervekről már legalább 2023 óta lehet tudni, ugyanis a Lázár János-féle Építési és Közlekedési Minisztérium ekkor írt ki közbeszerzési eljárást ezek elkészítésére. A Pécs kelet-nyugati tehermentesítő út – ami egy kormányzati dokumentum szerint nagyjából 22 milliárd forintos beruházás lehet és az építése talán 2030-ban kezdődhet – egy nemzetgazdaságilag kiemelt projekt, de a környezeti hatásvizsgálati eljárást mindenképpen le kell bonyolítani. Ennek keretében és a jogszabály adta lehetőséggel élve a hatóság „az érintettek személyes megjelenése nélkül, a honlapon való közzététel útján” tartott közmeghallgatást. Azonban úgy tűnik, hogy a Lázár-roadshow-kkal ellentétben a valós társadalmasításra már kevesebb figyelem jut.

Megkerestük a környezetvédelmi hatósági feladatokat is ellátó baranyai kormányhivatalt, ahol közölték: 

„a hatályos jogszabályok alapján a környezeti hatásvizsgálati eljárások során kötelező közmeghallgatás az érintett nyilvánosság személyes megjelenése nélkül is megtartható. A közmeghallgatás célja az érintettek véleménynyilvánítási és javaslattételi jogának biztosítása.” 

Tehát megismételték, az eredeti közleményben foglaltakat. Viszont azt is elmondták, hogy augusztus 31-ig összesen kilenc lakossági észrevételt kaptak, valamint egy civil szervezet ügyfélként is bejelentkezett az eljárásba. 

Ugyanakkor több kérdésünk is megválaszolatlan maradt. Nem árulták el, hogy a „köz nélküli közmeghallgatásokat” lehetővé tevő jogszabály-módosítás óta hány ilyen eljárást folytattak el? A válaszokból az sem derült, hogy ebben a konkrét ügyben ki és miért döntött ilyen típusú közmeghallgatás mellett? Ugyanakkor megerősítették, hogy a közmeghallgatás tényéről tájékoztatták Pécs jegyzőjét is, akinek szintén felhívást kellett közzétenni.

Lovász Istvánnál érdeklődve meglepő választ kaptunk. Pécs jegyzője a közzétételt két linkkel támasztotta alá. Az egyik az önkormányzati fenntartású PécsMa cikkére mutatott, ami lényegében a Mecseki Müzli szemlézése volt. Nagyon nagy jóindulattal az önkormányzati újság írása – mivel a szerkesztőség éppen egy éve a polgármesteri hivatalhoz került – akár hirdetményként is értelmezhető. De a másik hivatkozás ennél is abszurdabb, ugyanis a „csatolás dátuma”-ként szeptember 5-e van feltüntetve. A véleményezés határideje augusztus 31-e volt, a kérdéseinket szeptember 4-én tettük fel. Megkérdeztük a jegyzőt, hogy a „csatolás dátuma” a publikálás dátumát jelenti-e, de erre a kérdésre még nem kaptunk választ. Érdekes egybeesés, hogy a város hivatalos oldalára is szeptember 5-én – tehát egy nappal a kérdéseink elküldése és öt nappal a véleményezési határidő után – került fel a közlemény.

A köz nélküli közmeghallgatás intézményének bevezetésekor a Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) többször kifejtette az aggályait. Döbrentey Dániel, a jogvédő szervezet szakértője szerint a jogszabályváltozás után a lehetséges forgatókönyvek közül a rosszabb verzió valósult meg. A szabályozásnak ugyanis lehetne az alapvető jogokat tiszteletben tartó értelmezése is, ami például a hibrid (személyes és online) formát jelentené. Úgy látják, akár több emberhez is eljuthatnának lényeges információk, és többen is kifejthetnék a véleményüket, mert a hatóságok online „beengedhetnék” azokat is a személyesen jelenlévők mellé, akik valamiért nem tudnak megjelenni egy közmeghallgatáson.

„A mi tapasztalatunk nem erről szól: olyan érzékeny ügyeket véleményezhet online a lakosság, mint az Eve Power és Samsung akkuipari beruházása Debrecenben, illetve Gödön. Nem elég, hogy a közmeghallgatás módja korlátozza a szabad véleménynyilvánítást, de ezek meghirdetése is szűkíti a nyilvánosságot” – tette hozzá Döbrentey. A jogász szerint az önkormányzati törvény alapján kötelező éves közmeghallgatásokat nem igazán érinti a módosítás, inkább a hatósági eljárásoknál tapasztalható, hogy a kisebb ellenállás felé terelik a folyamatokat. A kizárólag online forma viszont kiüresíti a közmeghallgatást: éppen a lényege, a személyes interakció veszik el vele.

Közben kiderítettük, hogy a kormányhivatal által említett civil szervezet a Pécsi Zöld Kör: ügyfélként ők jelentkeztek be a hatósági eljárásba. A szervezet képviseletében Pánovics Attila elmondta, hogy alapvetően támogatják a beruházást, és valóban fontos lenne tehermentesíteni a belvárost átszelő 6-os főutat. „Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni az ott élő lakosokról. Súlyos környezetvédelmi aggályaink nincsenek, de a Pécsi-vízre és a keletkező törmelék kezelésére különösen oda kell majd figyelnie a hatóságnak” – mondta Pánovics, okulva a korábbi tapasztalatokból. Az eljárással kapcsolatban hozzátette, szerinte ez valójában nem közmeghallgatás volt. „El tudom képzelni, hogy minden érintett fél, azaz a minisztérium, a hatóságok, Pécs önkormányzata és a lakosság részt vesz egy online fórumon, ami tényleg szükséges is lenne, de ez nem ilyen volt” – tette hozzá.

A hatóságnak visszajelzést küldő olvasónk szerint az eljárás is elkeserítő, de valós probléma az is, hogy egyáltalán nem egyszerű szabályosan, e-papíron felvenni a kapcsolatot a hatóságokkal. „Úgy gondolom, látva a közösség reakcióit, ennél sokkal több észrevétel lett volna, ha legalább a hivatali kommunikáció egyszerűbb lenne. Ha már digitális közmeghallgatás…” – mondta. Olvasónk az érintett terület önkormányzati és parlamenti képviselőjét is megkereste, de sem Kalmár Péter (Fidesz), sem Mellár Tamás nem jelzett neki vissza.

A cikk a Thomson Media Validation Booster – Media Innovation Program keretében készült.

Tetszett a cikk? Segíts!

• Küldd tovább egy barátodnak és mondd meg neki, hogy iratkozzon fel a hírlevélre!
• Elrontottam valamit, témajavaslatod van? Írd meg egy válaszlevélben!