Különszám/vélemény
Ez most a Mecseki Müzli extra kiadása, amiben a hírlevél múltjával, jelenével és lehetséges jövőjével is foglalkozom. A következő „rendes” szám – szokás szerint – pénteken érkezik.
Két okból mentem el az idei Media Innovation Festivalra. Egyrészt, ha az International Press Institute alumnijaként meghívnak, akkor mégiscsak illik egy ilyen garantáltan szuper hangulatú, kellemes és hasznos eseményen részt venni.
Másrészt, inspirációkat gyűjteni, hiszen az inspirációt pont ilyen közegekben érdemes keresni. Újságok, újságírók, kiadók, menedzserek, marketingesek, technikai szakemberek nyugatról és keletről, északról és délről. Sokféle háttér, sokféle kihívás és sokféle megküzdési technika. Sok közös alap és sok felismerés. Például: az erőforrások szűkössége ösztönzi az innovációt. Egy pontig ez biztos így van, láthattuk ezt a magyar médián is az elmúlt években.
Az egyik beszélgetés során az is elhangzott, hogy van, amikor a puszta túlélés a cél, nem is lehet más. A Mecseki Müzli működése a 2021-es indulás óta pont ilyen volt. Ilyenkor a fenntartható működés már siker. Eddig elsősorban arra kerestem a válaszokat, hogyan lehet egy helyi újságot többszörösen hátrányos médiakörnyezetben, minden körülmények között működtetni? Célzottan, fenntarthatóan, hasznosan. A válasz számomra egyébként az, hogy az olvasók segítségével. Mindez nem is fog változni.
Az elmúlt öt évet nem feledve, mégiscsak bizakodva írom most: talán a közeljövőben érdemes már nagyobbat is álmodni. Nem aggódom, kihívások ezentúl is lesznek, hiszen a demokratikus kihívásokra, a nyilvánosság és a médiafinanszírozás további átalakulására, az algoritmusok uralmára, az AI lehetőségeire és veszélyeire is válaszokat kell találnunk. Helyi szinten is. Én erre fogok törekedni.
