A túlhasználat legalább annyira veszélyes a Mecsekre, mint a klímaváltozás

Egy évvel ezelőtt a pécsi belvárosból is bárki láthatta, hogyan szenvednek a mecseki erdők. Már augusztus elején-közepén elsárgultak, bebarnultak a lombok, a helyzet most valamivel jobb, de korántsem jó. Az okokat mindenki sejtheti: szárazság, kitartó hőség és végső soron a klímaváltozás. Ha az erdők egészségét nézzük, akkor nem csak ezzel a problémával kellene a jövőben – illetve kellett volna már tegnap – szembenézni.

A „hamis ősz” idén sem kímélte az országot, sok helyen a fák már júliusban elkezdték ledobni a leveleiket, hogy csökkentsék a vízvesztést. A hivatalosan stresszindukált lombhullásnak nevezett jelenség nem az első tünete a bajnak. Szilasi Tamás, Pro Silva-díjas erdész szerint először a lombozat, a faágak elkezdenek lógni, mert a stabilitást a víznyomás adja. 

„A fenyőerdőkön látszik a legjobban a klímaváltozás hatása, de mindenhol látjuk a jeleket. Csökkent a források hozama, sok ki is száradt, mert csökken a talajvíz. A tetőerdőkön jól látható a gyérülés, visszaszáradnak az egyedek és sokkal több a holtfa, mint 30 évvel ezelőtt” – mondta Szilasi hozzátéve, hogy ugyan a holtfa szerves része az erdőnek, fontos szerepe van, de a mennyiség megváltozott. A szakember egy másik problémára is felhívja a figyelmet. 

„Reneszánszát éli a turizmus. Ami egyfelől jó is lehetne, hiszen sokan kíváncsiak rá, jól érzik magukat az erdőben, de közben erodáljuk, degradáljuk – egyszóval túlhasználjuk a területeket. Kinőttük az útvonalakat, erdei tereket:

alternatív útvonalakra is szükség lenne. Ne ugyanolyan embersűrűség legyen egy ösvényen, mint egy bevásárlóközpont parkolójában.

Húzzuk el a turisztikai nyomást olyan irányokba, helyekre, amelyek teljesen alkalmasak lennének ilyen célú hasznosításra” – mondta az erdész Remete-réten, a Séta Mecsekért Mozgalom szervezésében megtartott túra után. Szombaton ugyanis a szakember vezette végig az érdeklődőket a pécsi parkerdő egyik olyan útvonalán, aminek a kialakításában Szilasi is részt vett.

Az erdész szerint egyébként a hamis ősz egymást követő egy-két évben még nem probléma, legfeljebb „nem hízik” a fa. Viszont, ha a tartós szárazság állandósul, azaz 3-4 éven át ez a helyzet, akkor már elindulhat a fapusztulás. „A legnagyobb probléma, hogy hiányozni fog az őszi vegetációs időszak, amikor a tápanyagok visszakerülnek a gyökerekbe. Ez segíti a következő évben az indulást, de ha ez elmarad, mert lehullottak a levelek, akkor az évek során hátrány halmozódik fel és elindul az erdő pusztulása. Ez véleményem szerint fajtól független” – mondta.

Nem a kirándulás volt az egyetlen Mecsekkel foglalkozó program a Pécsi Tanuló Város Fesztivál keretében. Szilasi Tamás csütörtökön a Reggeliben tartott előadást az aktuális mecseki helyzetről, míg Kun Zoltán a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke, a Forest Defenders Alliance, erdőpolitikai szakértője nemzetközi és hazai körképet vázolt. 

Kun Zoltán szerint az Európai Unió erdői rossz állapotban vannak, de a hazai helyzet még kétségbeejtőbb. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) természet állapotáról szóló legutóbbi jelentése szerint a Natura 2000 hálózatban (amit az Európai Bizottság a világ legnagyobb védett területi hálózatának tekint) található erdőknek mindössze 14 százaléka van megfelelő természetvédelmi állapotban. 

Egy másik aggasztó adat, hogy a Forest Europe ötévente megjelenő, az európai erdők állapotával foglalkozó jelentése szerint az erdők 33 százaléka egy fafajból áll. Kun Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az agrárminisztérium egy 2023-as jelentése alapján Magyarországon az erdők természetessége nagyon alacsony. A közel kétmillió hektár „erdőként” nyilvántartott területből mindössze 355 hektár tekinthető természetesnek. 

A szakember beszámolt egy saját kutatásukról is: térbeli adatkészletek összekapcsolásával teljesen más szemszögből mutatják be Magyarország erdeinek állapotát. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a lombkorona-veszteségben nincs jelentős eltérés az állami erdők között Natura 2000-státuszuk szerint. A Natura 2000-es erdők évek óta szinte ugyanolyan ütemben fogynak, mint a hálózaton kívüli területek. Kun Zoltán az erdők túlhasználatára hívta fel a figyelmet, ami sokszor a rossz helyi, nemzeti és európai uniós jogszabályok és energiatámogatási politika következménye. „Nem például mondom azt, hogy tiltani kellene a fatüzelést, de ösztönözni sem szabadna” – mondta. Hozzátette, hogy 2011 és 2021 között 220 milliárd forintot költött az ország a biomassza-erőművek támogatására.

Szilasi Tamás a mecseki parkerdő felosztása kapcsán elmondta: erdőgazdálkodási szempontból a Misina–Tubes-gerincen túl „nem nyúlunk semmihez”, a természetes folyamatok uralkodnak. Viszont más területeken gazdálkodási kényszer van, így lehet fenntartani a működést. „A rossz gazdálkodó mikrotarvágásokat is végrehajt, a jó gazda elsősorban Pro Silva-személetű, vagyis az erdei ökoszisztémákat középpontba állító szálalásban gondolkodik” – tette hozzá.

A mecseki parkerdő közjóléti szerepével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy évente nagyjából 900 ezer látogatója van a területeknek és 500 darab parkerdei berendezés található. „A legnagyobb baj, hogy a látogatások zöme autóval történik, majd a parkolótól ötven méterre tüzet raknak és aztán elmondják, hogy milyen jó volt a piknik a természetben. Csak természettel valójában nem is találkoztak” – mondta Szilasi. A szakember előadásában történeti kitekintésként azt is kiemelte, hogy a déli Mecsek az elmúlt évszázaok során több ciklusban is kopasz volt: állatartás, szőlőművelés folyt itt. A klímánk viszont azóta annyira megváltozott, hogy ha ez megint megtörténne, akkor Pécs mecsekoldali része lakhatatlanná válna. „Akkoriban a villámárvizek, a hirtelen lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék jelensége nem létezett, most elmosná a házakat is” – tette hozzá. Az erdész szerint az ásatások azt is mutatják, hogy régebben is volt jelentős erodáció, hiszen akár tízméteres, a Mecsekről lehordott termőtalaj fed korábbi épületeket. A mai Pécs sokszor ezekre épült.

Szilasi Tamás úgy látja, hogy Mecsek számára a legjobb forgatókönyv az lenne, ha lényegében meg tudnánk őrizni a mai állapotot. Közben új kirándulóhelyek létesülnének, ezzel pedig el tudnánk kerülni egy-egy terület túlhasználatát.

A legrosszabb forgatókönyv pedig, hogy egész domboldalak fognak a magas fás vegetációtól elesni, azaz bokorerdővé redukálódnak. A biodiverzitás szempontjából ez nem rossz, a talajmegkötést is segíti. „Viszont ez a legrosszabb forgatókönyv is biztatóbb mintha az emberek tönkretennék a területeket. Változtatni kell a szokásainkon. Igaz ez az erdészeti kezelésre és a turisztikai használatra” – mondta az erdészeti szakember.

A cikk a Thomson Media Validation Booster – Media Innovation Program keretében készült.

Ajánlott tartalom még:

Még nem is került a Pécsi Egyházmegyéhez ez a belvárosi park, de a fejlesztésére már most 800 millió forintos támogatást ígért a kormány

Civilek és a város hiába próbálkozott, de az egyházmegye talán kormányzati támogatással élesztheti fel a pécsi belváros elhanyagolt parkját. A problémás, de rengeteg lehetőséget rejtő zöld terület kapcsán reménykedni lehet, hogy a közösségi hasznosítás új lendületet kap. Majd egyszer.

Mecseki MüzliErvin Gűth

Majdnem titokban tartottak köz nélküli közmeghallgatást egy fontos pécsi útfejlesztésről

Jellemzően kényes ügyekben tartanak úgynevezett személyes részvétel nélküli közmeghallgatásokat, de ezeknek gyakran már a meghirdetése is korlátozza a nyilvánosságot. A tervezett pécsi, kelet–nyugati tehermentesítő, 2x2 sávos autóúttal is majdnem ez történt.

Mecseki MüzliErvin Gűth

Tetszett a cikk? Segíts!

• Küldd tovább egy barátodnak és mondd meg neki, hogy iratkozzon fel a hírlevélre!
• Elrontottam valamit, témajavaslatod van? Írd meg egy válaszlevélben!