Megszünteti az évekig botrányosan működő doktori iskoláját a Pécsi Tudományegyetem, a kancellári rendszernek már januárban vége lehet
A Pécsi Tudományegyetem szenátusa a Filozófia Doktori Iskola megszüntetéséről határozott csütörtökön, tudtuk meg Fábián Adrián rektortól. A tudományos fokozatszerzésekkel kapcsolatos vizsgálatok lezárultak, ezek tükrében döntések nem születtek az egyetemen, de a beszámolójukat elküldték a Magyar Tudományos Akadémiának, ahol további fejlemények várhatóak. Azt is megtudtam, hogy a rektor a kancellári rendszer átvizsgálására, egy következő lépésben pedig megszüntetésére tett javaslatot, amit a szenátus támogatott is.
A pécsi filozófusbotrány idén nyáron robbant ki, miután Barcsi Tamás, az egyetem egyik oktatója részletes nyílt levélben szedte össze, hogy az elmúlt években milyen gyanús ügyek, furcsa diplomaszerzések halmozódtak fel a doktori iskolában. Barcsi szerint fideszes politikusok és azokkal jó kapcsolatot ápoló közismert személyek kaptak érdemtelenül PhD fokozatot vagy jutottak el az abszolutóriumig a doktori iskolában. Annak ellenére, hogy 2022 óta több jelzést (belső ellenőri jelentés, MTA, társoktatók, doktori tanács) is kapott az egyetem előző vezetése, nem történt semmi, és éppen ezért fordult a nyilvánossághoz Barcsi is.
Az egyetem első hivatalos reakciója is arról szólt, hogy a nyár folyamán beiktatott rektor az iskola megszüntetését az októberi szenátusi ülésen tárgyalná, ez meg is történt most. A doktori iskola a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karhoz (KPVK) tartozott, aminek vezetője szeptember 1-jével távozott az egyetemről is. A filozófia doktori iskolának nagyjából már csak 40 hallgatója van – akkreditációs problémák miatt 2023 óta nem vehettek fel új hallgatókat – az ő képzésüket az egyetemnek biztosítani kell.
Fábián Adrián rektor a kérdésemre azt is elmondta, hogy az egyetemnek egységes irányítási struktúrára van szüksége. Most a szenátustól is elvi hozzájárulást kapott, hogy a kancellári rendszer eltörléséről a decemberi ülésre egy konkrét javaslatcsomagot vihessen be. „Egy kétharmados szenátusi többséget igénylő döntés után 2027. január 1-jétől szűnhet meg a jelenlegi rendszer” – tette hozzá Fábián. A PTE Kancelláriának 1300 munkavállalója van, sokféle foglalkoztatási formában. Az egység megszűnésével mindenképpen lesznek adminisztratív teendők, de ez nem feltétlenül érinti a munkakört. „Ha van puffer a rendszerben, például párhuzamosságok, akkor ezt meg kell oldani, el kell simítani” – tette hozzá. A kérdésre, hogy várható-e a kancellária mint közpénzzel gazdálkodó szerv átvilágítása az új vezetés alatt, a rektor azt mondta, hogy annak nem nevezné, de egy szervezetfejlesztési projektben már korábban is áttekintették a kancellária működését. Álláspontja szerint először a szerkezeti és működési kérdéseket kell rendbe tenni, ennek pedig hatása lesz a pénzfelhasználásra.
A magyar felsőoktatásban a kancellári rendszert a nemzeti felsőoktatási törvény 2014-es módosításával vezették be, és a korábbi gazdasági (fő)igazgatói posztot váltotta fel. A kettő közötti a legnagyobb különbség, hogy a gazdasági igazgatókat az egyetemek saját hatáskörben nevezték ki, munkáltatójuk a rektor volt, míg a kancellárokat a miniszterelnök. Ezzel kettős vezetés alakult ki az intézményeken belül, ráadásul a kinevezésekkel kapcsolatban pártpolitikai szálak merültek fel. A PTE-n a fideszes Decsi István, egykori pécsi alpolgármester kapta meg a posztot 2020-ban, majd a modellváltás során – rendkívüli módon – az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába is bekerült. Kurátori pozíciójától az új kurátorok beiktatásával ő is automatikusan búcsúzott, de néhány nappal korábban a kancellári posztról is lemondott a volt fideszes politikus.
Fábián Adrián azt is elmondta, hogy ágazatfenntartói kérésre állásfoglalást fogalmaznak meg a kekva-modell kivezetésével kapcsolatban. A PTE szenátusa egy hibrid megoldást javasol: meg kellene őrizni a magánegyetemi rendszer rugalmasságát, de jogi és pénzügyi garanciákra van szükség az állam részéről. „A fenntartó tényleg a fenntartással, gazdálkodással foglalkozzon, de az egyetemi autonómiába, stratégiába ne szóljon bele” – mondta a rektor.
Tartalmi együttműködés keretében a cikk először a Telexen jelent meg.
