Nem csak egy menedékhely kellene, hanem rengeteg otthon

Nem csak egy menedékhely kellene, hanem rengeteg otthon
Közösségi összefogással készült el egy rászoruló pár új háza – Fotó: Kapás Réka

„Ebben a kunyhóban éltünk” – mutat a kertben álló épületre Tibor, aki november elején költözhetett be új otthonába élettársával, Ágnessel. „Ha esett, a tetőről befolyt a víz. A padló felázott. Hat hónapja élünk ezen a telken, előtte a bátyáméknál kaptunk menedéket. Néhány hónapja találkoztunk az építész Tiborral, aki azt mondta, megpróbál segíteni nekünk. Az építkezéskor bőrig áztak a nagy esőben, de lelkesen megcsinálták nekünk.”

Ágnes és Tibor háza kilencvenkilenc egyetemi hallgató önkéntes segítségével épült meg Pécsen. A projekt, amiről először az RTL számolt be, a Szolidáris Építészet Kutatócsoport kezdeményezése volt, akik zártkertekben élő emberek lakhatási körülményeit és megküzdési stratégiáit vizsgálták. Az építkezésben résztvevő hallgatók a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karáról, valamint Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karáról csatlakoztak a kezdeményezéshez. A házépítés alapanyagai közadakozásból gyűltek össze, cégek és magánemberek felajánlásaiból. A könnyűszerkezetes, hőszigetelt ház 11 nap alatt épült meg és habár nem minősül lakóépületnek, fűteni lehet, így a tél átvészelésére megfelelő.

Minden évben november 1-jén kezdődik a krízisidőszak, ami különösen kiszolgáltatottá teszi a lakhatási szegénységben élőket. A KSH adatai alapján 2019-ben 193-an, tavaly pedig 282-en haltak meg Magyarországon kihűlés miatt.

Építészek nélküli építészet

„Nekünk építészeknek és a szociálpszichológusoknak is nagyon tanulságos volt a zártkertekben élőkkel interjúkat csinálni. Olyan szempontból is, hogy hogyan teremti meg magának az életfeltételeket egy ember, aki kiszorul az építészek szolgáltatásaiból vagy abból, hogy az üzletekben vásárolja meg mindazt, amiből egy házat össze lehet rakni. Engem tulajdonképpen az építészek nélküli építészet érdekelt” – mondta Dányi Tibor Zoltán, a PTE Műszaki és Informatikai Karának oktatója. „Áprilisban találkoztunk Ágival és Tiborral, akik nem sokkal azelőtt költöztek be egy talált házba. Nagyon rossz állapotban volt, látszott rajta, hogy fűthetetlen, beázik a tető, lent folyik a víz, amikor esik az eső. Másoktól is megkérdeztük korábban, hogy tudunk-e segíteni, de ők voltak az elsők, akik igent mondtak.”

Ágnes és Tibor korábbi lakhelye – Fotó: Kapás Réka

A Műszaki és Informatikai Kar három hallgatója készítette el az új épület tervrajzát, a felhívás pedig Facebookon terjedt. A cél az volt, hogy még a tél beállta előtt sikerüljön felépíteni egy házat, hogy a hideg hónapok ne okozzanak gondot a párnak. Nagyon sok cégtől érkezett felajánlás és sok magánadakozó is volt, akiknek korábbi építkezéséből megmaradt egy bála hőszigetelés, kimaradt egy tekercs linóleum, egy fél tekercs bitumenes lemez vagy egy kis ragasztó, így ezek felhasználásával készülhetett el a ház.

„Az is cél volt, hogy megnézzük, hogyan lehet a körforgásos gazdaságot egy ilyen léptékű projektnél használni, amikor megtaláljuk azokat az anyagokat, amiket egyébként már kivonnánk a forgalomból, viszont alkalmasak lehetnek arra, hogy mondjuk egy átmeneti menedéket csináljunk belőlük, amiben át lehet vészelni a telet” – mesélte az építész. „Az új hulladékgazdálkodási törvény azonban sokszor nem segíti az ilyen projektek megvalósítását. A cégek nem tudnak könnyen megszabadulni azoktól az anyagoktól, amik benne vannak a rendszerükben, mivel minden csomagolóanyaggal el kell számolniuk a hulladék nyilvántartás felé és nem tudják kiadni nekünk, hogy mi azt valami más célra használjuk fel.”

Kívül, belül – Fotók: Kapás Réka

9790 üres lakás

Az egyetemi munkacsoport tagja volt Müller Tündér Éva, a PTE Pszichológia Doktori Iskolájának a hallgatója is, aki a lakhatási válságra adott egyéni válaszokat kutatja Pécsen.

„Egy körképet szeretnék készíteni arról, hogy ma, amikor Pécsen átlagosan 130 ezer forint egy albérlet és az emberek fizetésének ez elég nagy százalékát teszi ki, mi történik azokkal az emberekkel, akik nem tudják megfizetni ezt a piaci árat” – mondta Tündér. „A doktori témám egyik állomása volt a zártkertek. Jelentős részük önkormányzati tulajdonban van, évi 5 ezer forintért lehet őket bérelni és az emberek rekreációs célból használhatják őket, például kertészkedhetnek. Így van egy tér, ami olcsó, könnyen hozzáférhető, a városhoz is közel van és akár saját erődből építhetsz valamit.”

Ágnes és Tibor háza hivatalosan egy hobbikertben van, ahol a telkeknek nincs külön helyrajzi száma, hanem egy helyrajzi számhoz tartozó területet parcelláztak fel. Ezeket adja bérbe évente 5 ezer forintért az önkormányzat. Azonban, mivel a telkek nem rendelkeznek külön helyrajzi számmal, így állandó lakcímet csak külön eljárás indításával tudnak szerezni az érintettek. A közművek általános hiánya mellett a szemétszállítás is probléma, ugyanis erre külön szerződést kellene kötnie és fizetnie az ott élőknek, így ezt a szolgáltatást sem tudják igénybe venni.

„Rengeteg ember él így. A társadalom számára ők hajléktalanok. De  társadalomtudósként nézve: a megkérdezett 15 emberből senki sem beszélt magáról hajléktalan emberként.

Sokan azt mondták, hogy a hajléktalan rendszerből jöttek ide, hogy ők kiszakadtak onnan és máshogy is pozícionálják magukat, mint a hajléktalan emberek” – mondta Müller Tündér a kutatócsoport felméréséről. „A hajléktalanság démonizálva van ma Magyarországon. Nagyon durva gyűlölet van ezzel a csoporttal szemben és ez eltereli a figyelmet a lakhatási szegénységről, mert hogy haragszol egy emberre, aki a saját otthonában fagy halálra? Azt hogyan démonizálod?”

Miközben a magyar emberek jelentős száma közművek nélküli, fűtetlen ingatlanban él, addig a KSH adatai szerint 2011 és 2022 között 7242-ről 9790-re nőtt a nem lakott lakások száma Pécsen, ami a lakóingatlanok 13%-át érinti. A 35%-os növekedés országosan az 5. helyet biztosította be Pécsnek. Amellett, hogy idén 249 befejezett ingatlanárverés történt a városban.


Minden csütörtök reggelre kiválogatjuk, amit Pécsről tudni kell és tudni érdemes a héten. Próbáld ki a hírlevelet:


Ráadásul július 4-én fogadta el a városvezetés az új lakásrendeletet, ami úgynevezett „alsó jövedelmi plafonhoz” köti a szociális bérlakások igénylését. Ez azt jelenti, hogy a lakásbérléshez bejelentett munkaviszonnyal, illetve rendszeres jövedelemmel kell rendelkezni. A rendelet így mind a szociális lakbér, a költségelvű lakbér és a piaci lakbér kapcsán meghúz egy alsó határt. A szociális lakbérnél a legalacsonyabb határ a minimum 3 fős háztartások esetében a nettó minimálbér 30%-a, azaz idén az egy főre eső legalább havi 46 284 Ft jövedelem. 

„A legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő emberektől, akik amúgy igényelnek lakásokat és szociális alapon járna is nekik, megtagadják azért, mert nincs meg a kellő jövedelmük. És nyilván erre az önkormányzat azt mondja, hogy kell egy bizonyos keret, hogy fent tudj tartani egy lakást, én meg erre azt mondom, hogy akkor kerüljön mindenki az utcára, aki ezt nem tudja megfizetni?” – mondta Tündér az új lakásrendeletről.

„Megvannak a megoldások, vannak jó példák és szabályozások, például büntetni azokat az embereket, akik üresen tartják a lakásukat és a bevételt a szociális lakhatásra fordítani. Lehetne szociális lakbér vagy szociális rezsi, hogy a közüzemi számlák mindenki számára megfizethetővé váljanak. Rendszerszintű gondolkodásra lenne szükség, de ehhez nincs meg a kellő politikai akarat.”

Kinek a feladata? 

Az önkormányzat az idei évben fogadta el az új lakásrendeletet, ami a kritikusai szerint a legszegényebb réteget szorítaná ki a szociális bérlakási rendszerből. A júliusi rendkívüli közgyűlésen Nyőgéri Lajos szociális ügyekért felelős alpolgármester elmondta, hogy nem ért egyet azzal, hogy az önkormányzat finanszírozza a lakhatás költségét azoknak, akik egyébként sem tudnák fenntartani bérelt ingatlanukat. Arra is hivatkozott, hogy az értékhatárokat azért kellett meghúzni, hogy kezelhetőbbé és fenntarthatóvá tudják tenni a lakásállományt, a jelenlegi 700 millió forintos rezsitartozás és 800 millió forintos bérleti díj tartozás mellett. Az MSZP-s politikus szerint, ha valóban teljes foglalkoztatás lenne Magyarországon, ahogy azt sokan hangoztatják, akkor nem lenne probléma elérni a megszabott értékhatárt, hiszen abba még a közmunkás bérrel rendelkezők is beleférnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a kérdéseknek a megoldása, nem csak önkormányzati, hanem elsősorban nemzetállami feladat lenne.

A rendelet egyébként a szociális szempontból váratlanul hátrányos helyzetbe került személyeknek is segítséget, ideiglenes elhelyezést biztosít. Azonban ez maximum hat hónapra hosszabbítható meg. Átmeneti elhelyezés kérvényezését pedig lakbér- vagy közüzemi díj tartozással rendelkező, jogcím nélküli lakáshasználó nyújthat be egy évre, előre megszabott feltételek mellett. 

A szociális és városi rehabilitációra – azaz a lakhatási kérdések átfogó kezelésére – jó példa a városban a 2014 és 2020 között megvalósult „SZOCFÉSZEK - szociális lakhatást támogató projekt Pécsett” elnevezésű Európai Uniós beruházás. Így összesen 48, korábban lakhatatlan vagy leromlott állapotú önkormányzati lakás teljeskörű renoválásával biztosítottak színvonalas lakhatást, a település hátrányosabb helyzetű városrészében. A projektben nem csak lakhatást, de támogatást és mentorálást is kaptak az új lakásokba költözők. 

Lakhatás számokban

Habár Ágnes és Tibor már fűtött otthonukban várhatják a téli időszakot, azonban a városban ezernél is több ember kényszerül az utcára, az év leghidegebb napjain. 2022-ben összesen 1037 főt részesítettek hajléktalanellátásban Pécsen. Az idei krízisidőszak kezdetén közzétett információk alapján minden rászoruló számára van elég férőhely a téli hónapokban, azonban az éjjeli menedékhely vagy az átmeneti szálló több szempontból is problémás lehet. Amellett, hogy a több fős elhelyezés miatt minimális tér van személyes tárgyak elhelyezésére, sem az éjjeli menedékhelyre, sem az átmeneti szállóra nem mehetnek együtt párok, ugyanis a nőket és a férfiakat külön szállásolják el. Az átmeneti szálló egy, maximum két évre nyújt elhelyezést rendszeres jövedelemmel rendelkező személyeknek, akiknek az ez idő alatt megspórolt pénzből kellene saját életet kezdeniük. Ez azért nehéz, mert a Habitat for Humanity 2023-as lakhatási jelentése alapján 2022 júniusától 2023 júniusáig országosan 14%-kal, az elmúlt nyolc évben pedig országosan 88%-kal nőttek az albérletárak. Az utóbbi egy évben 20,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül az élelmiszerárak 29,3%-kal, a háztartási energia ára pedig 34,3%-kal. A jelentés alapján, minél alacsonyabb egy háztartás jövedelme, annál nagyobb hányadát teszik ki a lakhatás költségei. Szakértői becslések szerint Magyarországon 2-3 millióan élnek lakásszegénységben, ami azt jelenti, hogy nehézséget jelentenek számukra a lakhatási költségek, rossz minőségű házban laknak, jogilag bizonytalan a lakhatásuk vagy területi szempontból nehezen megközelíthető az otthonuk.  A lakhatás megfizethetőségének nehézsége a háztartások eladósodásához és lakásvesztéshez vezethet. A KSH legfrissebb adatai szerint 2021-ben a magyar állam a GDP csupán 0,4%-át költötte lakhatást támogató szociális juttatásokra, miközben évente nagyjából 3000 kilakoltatásra kerül sor. 

Szerző: Kapás Réka

Tovább »

Ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe – interjú Simonfalvi Ancsa díjnyertes mesekönyvíróval

Ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe – interjú Simonfalvi Ancsa díjnyertes mesekönyvíróval

Könyvtáros, olvasó és író, akinek családjáról szóló Ali király karácsonyi vacsorája című kötete 2024-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve Díj Elsőkönyves kategóriáját. Ugyanebben az évben jelent meg A csodálatos nagyapó című műve is. A Pécs környékén élő és a Csorba Győző Könyvtárban dolgozó szerző az Ünnepi Könyvhéten is dedikált.  A korábbi

By mecseki müzli
Péterffy Attila: Pécs a megtűrt városok között van, szakmai munkával és egyenes gerinccel ennyit lehet elérni a kormánynál

Péterffy Attila: Pécs a megtűrt városok között van, szakmai munkával és egyenes gerinccel ennyit lehet elérni a kormánynál

A várost 2019 óta vezető polgármester már 2023 elején bejelentette, hogy újrázni szeretne. A korábbi jelölőszervezet helyett azonban most már a Pécs Jövőjéért Egyesület színeiben indul – részben megújult csapattal. Péterffy Attilát az önkormányzatok és a kormányzat közötti feszültségekről, a ciklus nehézségeiről, átláthatóságról kérdeztük és – a többi polgármesterjelölttől eltérően – e-mailban kaptunk

By Ervin Gűth