Pécsen most úgy csökkentették a képviselők a saját díjazásukat, hogy előtte jól megemelték

Kompromisszumos, ellenzéki és kormánypárti javaslatokat is tükröző szervezeti és működési szabályzatról döntött a pécsi közgyűlés csütörtökön. Hónapokon át tartó, parttalan, személyeskedéstől sem mentes viták előzték meg a megegyezést, ami azzal is jár, hogy már törvényes az önkormányzat és az önkormányzati cégek működése.
A helyzet megértéséhez érdemes tisztában lenni a pécsi közgyűlésben kialakult erőviszonyokkal.
- A Fidesz-KDNP és Összefogás Pécsért Egyesület nem hivatalos koalíciójának 11 szavazata,
- míg a független polgármesternek és a hozzá kötődő ellenzéki összefogásnak 10 szavazata van.
- Mellettük még a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Mi Hazánk, a Tiszta Kezek és a Mindenki Pécsért Egyesület tudott 1-1 képviselőt a közgyűlésbe juttatni.
A bizonytalanságot és a hosszan tartó vitákat már ebből a patthelyzetközeli felállásból előre sejteni lehetett. Csak decemberben sikerült alpolgármestereket választani, de ezzel is csak részben lett törvényes az önkormányzat működése, ugyanis a közgyűlés mellett működő, a döntéseket előkészítő, sokszor átruházott hatáskörben meghozó bizottságokat már nem sikerült képviselőkkel feltölteni.
A bizonytalanságot jól mutatja az is, hogy egy-egy teljesen logikusnak, szakmailag megalapozottnak tűnő vagy éppen csak technikai jellegű döntés pillanatok alatt felborulhatott. Előfordult, hogy egy már lebonyolított közbeszerzésnél nem lehetett eredményt hirdetni, mivel – különösebb indoklás nélkül – nem kapott támogató többséget a javaslat. De olyan döntésre is volt példa, hogy egy kormánypárti módosítónak köszönhetően egy önkormányzati tulajdonrész eladásából – némi hasraütésszerű fejszámolás után – percek alatt kivásárlás lett.
A polgármester leült egyeztetni a Fidesszel
A helyzet stabilizálása érdekében januárban – vagyis az önkormányzati választások után több mint fél évvel – Péterffy Attila ellenzéki polgármester újabb egyeztetéseket kezdeményezett. Ezek jelentős részben arról szóltak, hogy a Fidesz által decemberben az utolsó pillanatban benyújtott szervezeti és működési szabályzatot érintő változásokat „nagyobb konszenzus” reményében újratárgyalják.
Már az első ilyen egyeztetés a tervezett két órához képest négy órán át tartott, és a politikai oldalak közötti alkudozási folyamat – formabontó módon – a nyilvánosság előtt zajlott. A törésvonalak nem is annyira a bizottsági rendszer és a pozíciók körül alakultak ki, hanem az úgynevezett településrészi testületek miatt. A kormánypárti erők decemberben öt településrészi testület létrehozását érték el, amihez forrásokat és apparátust is rendeltek, ráadásul négyben a helyi fideszes önkormányzati képviselő irányítása mellett. Az ellenzék szerint nem csak pazarló lett volna ez a rendszer, de politikailag motivált is, amit ráadásul a helyi adottságok sem feltétlenül indokolnak, ezért ennek a hosszabb távú újratárgyalását szerették volna elérni.
A decemberben elfogadott rendszerhez képest most tényleg sikerült kompromisszumos javaslatot elfogadni. Hat településrészi testület lesz, de az egész rendszert átgondolják, és nem kizárt, hogy még idén teljesen más elosztásban, más rend szerint működhetnek ezek a kisebb szervek.
Több bizottság, sok tanácsnok, kisebb ellenállás
„A választási eredmények tükrében patikamérlegen számoltuk ki közösen a bizottsági helyek és felügyelőbizottsági tagok elosztását” – mondta Ruzsa Csaba, gazdasági ügyekért felelős alpolgármester a vita egy pontján. A helyek 44 százalékát a kormánypárti, 40 százalékát a polgármesterhez köthető ellenzéki képviselők kapták, míg a maradékot a kisebb szereplők.
Ez a „paritásos rendszer” – amit a Mi Hazánk és a Tiszta Kezek képviselője kezdettől fogva javasolt – már valóban nagy támogatottsággal ment át, de az új szervezeti és működési szabályzat (szmsz) elfogadásához más kompromisszumok is kellettek. Péterffy Attila a decemberi fideszes javaslattal ellentétben azt szorgalmazta, hogy ismét válasszák szét a pénzügyi és a jogi bizottságot, mert az összevonásuk túlzott hatalomkoncentrációt eredményezett. Ezt a kormánypárti képviselők elfogadták, cserébe nagyobb hangsúlyt kap majd a tanácsnoki rendszer, amiben a fideszesek a kontroll garanciáját látják: hatból négy ilyen pozíció lett az övék.
Azért ezzel kapcsolatban is érkezett kritika: a Mindenki Pécsért Egyesület egyetlen képviselője azt nehezményezte, hogy egyedül ő nem kapott elnöki vagy alelnöki pozíciót. Sőt, a fideszes Háber István Ervin sem elégedett a helyek kiosztásával. A kormánypárti képviselő úgy látja, a politika felülírta a szakmaiságot, mivel civil életéből, tudományos munkásságából fakadóan vagy fenntarthatósággal vagy innovációval kapcsolatos tanácsnoki, bizottsági elnöki szerepet is rá lehetett volna bízni.
A tiszteletdíjak felcsökkentek
Decemberben szintén egy utolsó pillanatban beadott módosító indítvány értelmében országosan is kiemelkedő tiszteletdíj-emelést szavaztak meg maguknak az önkormányzati képviselők. Az ex-DK-s, ma már a Tiszta Kezek Egyesület színeiben politizáló Bognár Szilvi javaslatára az alap képviselői díjazás bruttó 660 ezer forintra nőtt, de a pozícióhalmozásoknak köszönhetően (tanácsnok, több bizottsági tagság, bizottsági elnök) ez akár bruttó 1,9 millió forintra is megugorhatott volna.
A múlt heti egyeztetésen a gazdasági ügyekért felelős alpolgármester elmondta, hogy az a módosítás a korábbi 100 millió forint helyett 400 millió forintos terhet jelentene a város költségvetésének. Most az a kompromisszumos döntés született, hogy ugyan az alapdíj továbbra is a polgármester mindenkori fizetésének a 25 százaléka, de több pozíció esetén is csak maximum 1,9-es szorzót lehet elérni. Ez még mindig bruttó 1,2 millió forint.
A feszültségek miatt milliárdok forogtak kockán
Bár a fentiek alapján úgy tűnhet, hogy az érdemi munkának innen már nincs akadálya, érdemes megjegyezni, hogy csütörtökön csak a napirendi pontok elfogadását – azaz, hogy pontosan miről is tárgyaljon a közgyűlés – nagyjából egy órás vita előzte meg.
Berényi Zoltán (Összefogás Pécsért) és Barkóczi Csaba (Fidesz) azt szerette volna elérni, hogy két előterjesztést ne is tárgyaljanak. Mindkettő a legendás pécsi vásártér modernizálásáról szólt, de közvetve nagyobb fejlesztési forrásokról is. Az előterjesztő alpolgármester szerint most nem is tartalmi megegyezésre, hanem technikai döntésekre van szükség, és ha nem hozzák meg azokat, akkor Pécs nem tud pályázatokat beadni a Területi Operatív Program kiírásaira. A jelenlegi európai uniós finanszírozási ciklusban nagyjából 23-25 milliárd forint fejlesztési forrás érkezhet Pécsre, de a Pénzügyminisztérium a pályázati beadási határidőt tavaly 2024 decemberben 2025 márciusára módosította 2025 decembere helyett. A városfejlesztési cég vezetője hosszan magyarázta, hogy nem tudják az előkészítő munkát megcsinálni, ha nem sikerül most döntést hozni.
Ezek az érvek nem hatották meg a kormánypárti képviselőket. Leginkább azt nehezményezték, hogy szerintük a város fejlesztési terveinél az ő szempontjaikat nem vették figyelembe az előző önkormányzati ciklusban. Berényi azzal is próbált érvelni, hogy a pályázatok beadási határidejével kapcsolatban lehet módosítást kérni. A polgármester ezt cáfolta, többször megpróbálták elérni ezt az illetékes minisztériumoknál, de egyelőre határozott nem volt a válasz. A két kormánypárti képviselő tartózkodása mellett végül nem vették le a napirendi pontokat.
Tartalmi együttműködés keretében a cikk először a Telexen jelent meg.