Az évad összeállt, de már csak néhány hétig tudják finanszírozni a Pannon Filharmonikus Zenekart
Több évtizedes sikertörténet és nemzetközi szintű építkezés után most a működésképtelenség határán van az ország egyik legjelentősebb szimfonikus zenekara. Több mint félmilliárd forint hiányzik a büdzséből. Az ok: a város anyagi helyzete és az előző kormányzat kultúrafinanszírozási gyakorlata.
„Nem az a kérdés, hogy a zenekar mit tehet, hanem az, hogy az állam és önkormányzat közösen mit akar tenni” – mondta Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikus Zenekar (PFZ) igazgatója a 2026/2027-es évad sajtótájékoztatóján. Horváth szerint a jelenlegi helyzet a PFZ önhibáján kívül alakult ki, és nincs is lehetőségük felelősséget vállalni a probléma megoldásáért. „A szimfonikus zenekarok központi és önkormányzati forrásból kapják a működésükhöz szükséges támogatásokat, és nem csupán itthon. Sehol nem a jegybevételeiből tartják el magukat” – tette hozzá. Azt is hangsúlyozta, hogy az állami és önkormányzati fenntartású zenekarok finanszírozása 2019 óta nagyon eltávolodott egymástól, a PFZ pedig az utóbbi kategóriába tartozik.
A zenekarvezető szerint egy A-kategóriás, nemzeti minősítésű szimfonikus zenekar a világban mindenütt kiemelten közpénzigényes intézmény. Míg az európai átlag szerint az ilyen együttesek saját bevételeikből a működésüknek körülbelül a 10 százalékát tudják kigazdálkodni, addig a PFZ nemzetközileg is kimagasló, 15-16 százalékos arányt ér el. A maradék mintegy 84-85 százalékot azonban az államháztartásnak – a központi kormányzatnak és a fenntartó önkormányzatnak – kell biztosítania a közszolgáltatási szerződések alapján. Azonban az elmúlt években mindkét láb megbicsaklott.
A jelenlegi helyzetet két tényező együtthatása okozza: 2025-ben véget ért az Modern Városok Progam, ami nem csak a Zsolnay Örökségkezelőnek biztosított kiszámítható állami finanszírozást, de a PFZ-nek is stabil, normatíván felüli támogatást jelentett az önkormányzaton keresztül. A városvezetés éveken át hiába próbálta elintézni a program folytatását, de 2026-ra még 1 milliárd forintot sikerült az utolsó pillanatban a költségvetésbe lobbizni. Igaz, ez a pénz még mindig nem érkezett meg, minderről részletesen itt írtunk. És arról is, hogy ennek okai Hoppál Péter felé vezetnek.
A másik problémát az önkormányzati finanszírozás elapadása jelenti, amit pedig a város – egyáltalán nem egyedi – anyagi helyzete okoz. Ez a gazdaság stagnálására, a központi normatívák fajlagos csökkenésére vezethető vissza, amit még a szolidaritási hozzájárul tetéz. Ezek együttesen most 548 millió forintos mínuszt jelentenek az idei költségvetésben.
Horváth Zsolt szerint
a zenekarnak nyolc hét múlva elfogy minden tartaléka, ezzel pedig nem csak az évad, de a teljes zenekar lehetetlenül el.
A sajtótájékoztatón Zag Gábor kulturális ügyekért felelős alpolgármester többször elmondta, hogy a PFZ eredményeihez, jelentőségéhez nem fér kétség. Bár a helyzet borús, a cél egyértelműen az, hogy az állam és a város közötti tárgyalások révén még a kritikus nyolchetes időablakon belül megoldást találjanak. A szakma és a döntéshozók egyaránt elismerik azt a minőséget, amit a zenekar 20 év alatt felépített. Az alpolgármester szerint annak ellenére, hogy időben elkezdték az előző kulturális kormányzattal a tárgyalásokat – közösen a PFZ vezetésével – csak ígéreteket kaptak. „Az új kulturális kormányzat átadás-átvétele során derült ki, hogy a dokumentumban az ígéreteknek nincs nyoma” – mondta Zag Gábor.
Mozaik
A Mozaik évad (pdf) akaratlanul is reflektál a zenekar helyzetére: a koncertek játékot űznek a zenei perspektíva szűkítésével és tágításával, mintegy művészeti megfogalmazását adva az együttes anyagi helyzetének, ebből adódó pénzügyi fókuszának és beszűkült időhorizontjának. A tervek szerint a Kodály Központban több mint 30 nagyzenekari és öt kamarahangversennyel várják a felnőtt közönséget, és közel 20 gyerekkoncertet adnak. Folytatják az öt koncertből álló bérletes sorozatukat a Müpában, a zenekar részt vesz a Dohnányi-Kodály Maratonon, és meghívást kapott két alkalommal a bécsi Musikverein Aranytermébe. De vendégeskedik Kaposváron, Debrecenben és a csehországi Olomucban is. Kesselyák Gergely vezető karmester és Hamar Zsolt közreműködésével az évad nagyszabású vállalásokat tartalmaz: műsorra kerül Verdi Nabucco című operája, egy felvonásos Wagner-mű, valamint Liszt Krisztus oratóriuma a Müpában. Kiemelt esemény lesz Kocsis Zoltán halálának 10. évfordulójára tervezett emlékkoncert is, amelyen Balogh Máté zongoraversenyének ősbemutatóját hallhatja a közönség. Megújul A diótörő: a Pécsi Balett idén programütközés miatt nem tud szerepelni a hagyományos előadásban, ezért a zenekar M. Tóth Éva rendezőt felkérte egy XXI. századi, formabontó animációs előadás elkészítésére, mely a klasszikus zenemű előadását kíséri majd.
Nemzetközi vonzerő
Az elmúlt több mint két évtized szisztematikus társulatépítési munkájának köszönhetően a PFZ olyan nemzetközi rangú együttessé vált, amely Bécsben, a MÜPA-ban, vagy a világ bármely jelentős színpadán megállja a helyét. A zenekar a legmagasabb nemzeti minősítésű szimfonikus együttesek szűk elitjéhez tartozik. A Kodály Központ akusztikáját kihasználó, magas szintű műhelymunka révén a világ minden tájáról vonzza a tehetséges zenészeket.
„Akik nem a nyugati vagy akár hazai szinten versenyképes fizetés miatt jönnek Pécsre, hanem az itt felhalmozott tudás miatt. Ezt a szellemi és művészeti tőkét lebontani pillanatok műve, újraépíteni viszont évtizedekbe telhet”
– tette hozzá Vass András, a PFz állandó karmestere.
