Szakszervezet: A Körberbe vetett bizalom beigazolódott
Pécs egyik legnagyobb piaci foglalkoztatója, a Körber Hungária Gépgyártó (korábban Hauni) 2020-ban hároméves munkaidőkeretet vezetett be. Így próbálták kivédeni, hogy a csökkenő kereslet miatt munkavállalókat kelljen elbocsátani. Az időkeret növelésének a lehetőséget a 2018-ben elfogadott és „rabszolgatörvényként" elhíresült törvénymódosítás teremtette meg. A helyzet érdekessége, hogy a Körbernél a munkaidőkeret egyről három évre történő növelését a Vasas Szakszervezettel egyetértésben vezették be. Pedig a helyi szakszervezet országos szinten is kiemelkedő erejű tiltakozásokat, tüntetéseket szervezett a törvény ellen. Mivel a Körbernél a portfólióbővítés hatására újra fellendült az üzlet, a 36 hónapos munkaidőkeretet 21 hónap után, szeptember 30-ával lezárták, az ismét egyéves lesz. A helyzetről és a tapasztalatokról a Vasas Szakszervezet régiós vezetőjét, Benke Norbertet kérdeztem.
Hogyan értékeled a fejleményt?
Komoly támadási felület volt ez a Vasas Szakszervezet számára, hiszen mi voltunk a leghangosabb kritikusai a rabszolgatörvénynek. A túlóratörvény kockázata, hogy a munkaadók vissza tudnak élni vele, illetve olyan vállalásokat tesznek, amik számukra is tarthatatlanok. A Körbernek nagyon komoly garanciákat, részletesen kidolgozott forgatókönyvet kellett bemutatnia, hogy ebbe belemenjünk. Mi is a legfelsőbb szinten vettünk részt a megbeszéléséken, és a Körberben jól működő és erős alapszervezetnek minden segítséget megadtunk. Azt gondolom, hogy az évtizedes, jót tapasztalatokra alapozott, beléjük vetett bizalom most be is igazolódott. Ezt, és a tárgyalások alatt tanúsított pozitív hozzáállást is meg kell köszönnöm, meg kell köszönnünk a cég vezetésének. Mindez nagyon ritka manapság, és nem is szeretnénk mással ilyen szituációba belemenni.
Viszont még egy fontos szempontot kiemelnék: mégiscsak többszáz munkavállaló sorsa volt a tét. Ezeket az embereket meg tudta tartani a cég és bár volt a munkavállalók részéről elégedetlenkedés is, úgy gondolom, mindenki megértette, hogy közös a cél.
A cikk először ebben a hírlevélben jelent meg:
Ervin Gűth
