A kórházban gyakran elfelejtik, hogy a nőnek lelke van – Kerekasztal beszélgetés a szülésről Pécsen
Az országos petícióhullám részeként Pécsen is aláírásgyűjtés indult, hogy az apa és egy dúla is bent lehessen a vajúdás alatt. Erről és a szülészeti jogokról szólt a Mecseki Müzli első, teljesen saját szervezésű eseménye múlt csütörtökön. A beszélgetés három résztvevője olyan hiányosságokra is rávilágított, mint a vajúdó édesanyák lelki folyamatainak elhanyagolása, jogaik megsértése.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a korábbi, Kovács Kálmán András klinikaigazgatóval készült interjúnkban említett „háborítatlan szülés” megközelítés akkor lenne jó, ha valóban a szülő nők igényeire alapozva alakítánák ki a koncepcióját. A pécsi petíciót elindító Szemerei-Bergics Eszter szerint a kórházban nem adják meg azt, amire egy vajúdó anyának szüksége lenne. Komoly problémának látja az édesanya lelki folyamatainak elhanyagolását. „A kórházban elfelejtik, hogy a nőnek lelke van!” – hívta fel a figyelmet. Az édesanya, aki most várandós második gyermekével, kislányának Szigetváron adott életet, mivel ott a dúla az édesapával együtt lehetett bent a szülőszobában. „Nagyon szeretnénk ha itt ugyanazok a lehetőségek lennének, mint ami Szigetváron megadatik” – fogalmazott.
Lebedi Réka Dóra szülészeti jogi szakértő elmondta, hogy a jogszabály valójában nem korlátozza a jelenlévők számát, amennyiben nem zavarják az ellátást. A szabályt azonban bizonyos kórházak meglehetősen szűken értelmezik, gyakran egy lehetséges tömeg kialakulására hivatkoznak, folytatta. A szakértő szerint a pedig a szülők biztonságérzete lenne a fő cél egy családbarát kórházban. A hálapénz kivezetése utáni világban a földrajzi helyzet a meghatározó, tette hozzá, ezért tud nagy segítséget nyújtani egy dúla.
Mindhárom résztvevő úgy látta, hogy egy dúla jelenléte sokat segíthet egy anyának. Bóni Tünde úgy véli, dúlaként az a dolga, hogy nőtársként segítse az édesanyát, de a szülés szakmai részébe már nem szólhat bele, mert tisztában kell lennie a feladataival. “Ha valaki felteszi az életét erre, az elhivatottság” – mondta.
A két évtizedes dúlai és szülésznői múltra visszatekintő Bóni Tünde fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a leggyakoribb problémás jelenségre is: az ösztönállapotban lévő vajúdó édesanya biztonságérzetének megsértése megakadályozza az oxitocin hormon áramlását, ezzel megnehezítve a szülés menetét. A dúla szerint ez azért fordul elő, mert az orvosok nem tájékoztatják az édesanyákat megfelelően, ugyanis a szülészeti beavatkozások nagy része rutinná vált. „A vajúdás egy kiszolgáltatott állapot” – szögezte le. A jelzés nélküli hüvelyi vizsgálat például olyan sokkélmény lehet, amely akár le is állíthatja a szülést, mondta.
Bóni szerint „a szülés az szexuális energia", így később az élet sok másik területére is ráhatással van, a szülőszobán megélt traumatikus élmények pedig a párkapcsolatra és a szexuális életre is rányomhatják a bélyegüket.
Lebedi Réka Dóra ezt kiegészítette: az anyának törvényes joga van, hogy a beleegyezése nélkül semmilyen beavatkozást ne végezzenek rajta, így a tájékoztatás nélküli vizsgálatok is jogsérelemnek számítanak. A jogi szakértő szerint azonban a magyar bíróságok az ilyen eseteket nem veszik eléggé komolyan, és a bizonyítás sem egyszerű, ráadásul a jegyzőkönyveket sem vezetik kellő részletességgel. Az ellátás visszautasításával kapcsolatos kérdésre Lebedi úgy fogalmazott, hogy ez addig lehetséges, amíg a születendő gyereket nem veszélyezteti, ezzel pedig az orvosok visszaélhetnek.
„Elvész az ember a rendszerben” – tette hozzá Lebedi, majd a várandósoknak azt tanácsolta, hogy tájékozódjanak, szerezzék meg a betegtájékoztatókat előre, és használják ki a rövid várandósgondozási vizsgálatokat.
Szerző: Kalmár Kristóf
