Nem itt szültem, hogy a dúlám és az apa is velem lehessen – Ezért indított petíciót egy pécsi anyuka

Nem itt szültem, hogy a dúlám és az apa is velem lehessen – Ezért indított petíciót egy pécsi anyuka
Az illusztráció MI (Pixlr) segítségével készült

Aláírásgyűjtés kezdődött januárban, a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának címezve a kérést, ne kelljen választania a szülő nőnek, hogy az apa vagy a dúla legyen jelen szülésénél. Tavaly ősszel az országban több helyen indultak petíciók a helyzet megváltoztatására, ugyanis a koronavírus-járvány óta a nők vajúdásánál nem lehet bent egyidejűleg két kísérő. De milyen jótékony hatása lehet a dúla jelenlétének szülés közben? Milyen körülmények várnak ma itthon egy szülő nőre? 

„Október-november körül indultak a petíciók és nekem novemberben lett pozitív a terhességi tesztem, most várjuk a második babánkat” – meséli Szemerei-Bergics Eszter, a pécsi petíció elindítója. „A kislányunk Szigetváron született, nem Pécsett és már előző alkalommal is ez volt az egyik súlyos szempont, hogy ott a dúla bent lehet az apával együtt a szülésnél” – Eszter szerint főként kislányuk miatt lenne egyszerűbb számukra, ha Pécsen szülhetne, így nem lennének fél órányi távolságra a klinikától. Elsősorban saját érdeküket szem előtt tartva kezdett el foglalkozni a témával.

„Mielőtt elindítottam a petíciót, egy pécsi anyukás csoportban megfuttattam a kérdést és sokan azt mondták, hogy nekik ez fontos lenne. Januárban jutottam el oda, hogy akkor tegyünk valamit. Így indult nálunk a petíció.”

A tavaly őszi petícióhullám az Uzsoki Kórházzal kezdődött, ahol a klinika kivételes gyorsasággal reagált a kérésre: még azelőtt feloldották a korlátozást, hogy az aláírásokat átadták volna az intézmény vezetőjének. A Uzsokiban történt pozitív változtatások hatására egy hónapon belül elindult az aláírásgyűjtés a Debreceni Klinikán, a SOTE-n, a Jahn Ferenc Kórházban, a Szent János Kórházban, az Észak-Pesti Centrumkórház - Honvédkórházban, a Szent István Kórházban és a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban is. Eddig a SOTE-ra nyújtották be több mint ezer aláírás összegyűjtése után a kérést, viszont a petíció közleménye szerint azóta sem kaptak választ a kórháztól. A többi kórháznak benyújtandó petícióhoz még várják az aláírókat a szervezők.

A Covid19 hozta a korlátozást

„A dúla és az apa együttes jelenléte annyival többet tud adni annak, akinek erre igénye van, hogy szerintem ezt nem szabadna elvenni senkitől. Szeretném, ha lenne egy olyan szabályrendszer, amiben nem nekem kell lavírozni, hanem amiben biztonságban érezhetem magam és az úgy működik, ahogy az igazából jó lenne” – mondta Szemerei-Bergics Eszter. „Annyira jó lenne, ha Pécs úttörő lehetne ebben és egy vidéki kórház megmutatná, hogy mi erre képesek vagyunk és példaértékű lehetne a döntés, hogy meghallották azoknak a hangját, akiknek ez fontos.” 

A petícióban megfogalmazott kérés, hogy legyen általános engedmény a dúla és az apa együttes jelenlétére a vajúdás alatt, valójában egy korábban bevett és jól működő gyakorlat volt a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. A koronavírus-járvány óta szigorítottak rajta, így most már választania kell a nőnek, hogy egy felnőtt kísérő vagy egy dúla legyen bent vele a szülésnél. A jelenlegi korlátozások feloldása azért is lenne időszerű, ugyanis a Másállapotot a szülészetben mozgalom témában feltett kérdésére az egészségügyet is felügyelő Belügyminisztérium azt a választ adta idén januárban, hogy nem tiltott több kísérő egyidejű jelenléte a vajúdás és szülés alatt. 

A pécsi petíció ügyében előrelépés történt, ugyanis annak szerzője benyújtotta az anyagokat a klinikaigazgatónak, 853 beérkezett aláírás után. A február 13-án elektronikusan és postai úton is elküldött dokumentum tartalmaz egy kísérőlevelet, a petíció szövegét, az összegyűlt aláírásokat, arról szóló diagramokat, valamint több oldalnyi anonim idézetet, az aláírók megjegyzéseivel.


A cikk témáját egy olvasónk javasolta. Ha szeretnél te is egy pécsi témát ajánlani, akkor kérünk, ezt az űrlapot használd.


De ki az a dúla és miért fontos a szerepe?

„Amikor egy család dúlai támogatást kér, tudnia kell, hogy a dúla laikus asszonytársi segítő, tehát nem adhat tanácsot és nem dönthet semmilyen szülészeti szakmai kérdésben sem a várandósság, sem pedig a szülés ideje alatt” – mondja Pej-Czömpöly Krisztina, a Pécsi Dúlakör tagja.

A „laikus” jelző azonban nem azt jelenti, hogy a dúla ne rendelkezne képesítéssel, hanem azt, hogy egészségügyi végzettsége szempontjából nem helyettesítheti sem az orvost, sem a bábát, sem a szülésznőt vagy a védőnőt, így nem végezhet vizsgálatokat és egyéb klinikai feladatokat sem. Magyarországon az első dúlaképzést az otthonszülés magyarországi úttörője, Geréb Ágnes indította az ezredfordulón. Tanítványai alapították meg a Magyarországi Dúlák Egyesületét, akik 2004 óta szerveznek tanfolyamokat. Ezt további képzőhelyek megalakulása követte, így ma már tanulni lehet a Békés Emőke vezette Békés Dúlakör tagjaitól, a DONA tréningen, valamint a Sarasvati Alapítvány és a Semmelweis Mozgalom közös képzésén. A dúlák eleinte csak otthonszülésnél segédkeztek, viszont a kétezres évek eleje óta sokkal nagyobb arányban nyújtanak támaszt kórházi szüléseknél is. 

„A dúla széleskörű ismeretekkel rendelkezik arról, hogy milyen testi és lelki folyamatok zajlanak le egy nőben, amíg gyermekét várja, illetve amikor őt a világra hozza, így ezekben a folyamatokban tudja őt támogatni érzelmi odafigyeléssel, támasznyújtással és olyan természetes várandósság- és vajúdástámogató eszközökkel, amelyek biztonsággal alkalmazhatók” – meséli Krisztina.

A 2021-ben, az Emberi Erőforrások Minisztériumának együttműködésével megjelent Dúlatanulmány szerint „az optimális társas támasz a terhesség és a szülés során alacsonyabb szorongás szintet eredményez, ritkábban fordul elő magzati retardáció, szorosabb a magzathoz fűződő érzelmi kötődés, ritkább a posztpartum depresszió, kevesebb császármetszést kell végezni, alacsonyabb az újszülött morbiditás, és a vajúdás is rövidebb ideig tart.” Egy pár már a fogantatás előtt felkeresheti a dúlát, hogy tanácsot kérjenek arról, hogyan érdemes a várandósságra készülni. 

„A gyermek születését követően az újszülött ellátásával, táplálásával kapcsolatban felmerülő kérdésekre ad választ olyan módon, hogy megoldási lehetőségek halmazát tárja fel, amiből a család kiválasztja a számára ideálisat. Még a várandósság időszaka alatt átbeszéli a családdal a szülés lefolyásának természetét, így nagyobb biztonságérzettel vághatnak bele a nagy utazásba, kevesebb az ismeretlen tényező, ami megrémisztheti a szülő nőt” – meséli Pej-Czömpöly Krisztina. 

A jelenlegi hazai egészségügyi ellátórendszerben nincs másik szereplő, aki olyan folytonos, osztatlan figyelmet tudna nyújtani az anyának, mint a dúla, ugyanis a védőnők a várandósság és a gyermekágy szakaszában kísérik, a szülésznő a szülés levezetését segíti, a szülészorvos pedig sok esetben a terhesgondozást végzi, viszont a gyermekágy időszakában már nincs jelen. A dúlák azonban nem csak az édesanya, hanem az édesapa számára is támaszként tudnak szolgálni, legfőképp a vajúdás alatt. Egy asszonytársi segítőnek a babavárás, a szülés és a gyermekágyi időszak alatt is kiemelkedő szerepe lehet. A Pécsi Dúlakör február elején tette közzé új tagokkal bővült névsorát. A jelenleg felkérhető tíz dúla neve és elérhetősége ezen a linken érhető el.

Járványhelyzet a szülőszobán

A pandémia alatt nem volt egységes szabályozás a szülő nő kísérőjére vonatkozóan. Esetleges volt, hogy az egyes intézményekben milyen feltételekkel lehetett jelen kísérő a vajúdás alatt. Több szülészetről kiderült, hogy mind a vajúdás, mind a császármetszés esetében, a beavatkozást megelőző 48 órán belül elvégzett negatív PCR-tesztet, valamint a beavatkozás napján készített negatív antigén gyorstesztet kértek mind a szülő nőtől, mint annak kísérőjétől. Csupán országos tisztifőorvosi utasításra sikerült rendezni a kérdést, miszerint a szülő nőnek joga van ahhoz, hogy az általa megjelölt nagykorú személy mellette lehessen vajúdása alatt anélkül, hogy negatív Covid-tesztet kellene bármelyiküknek bemutatnia. 

Érthető, hogy a pandémia miatti zűrzavaros időszak nagyban átírta a kétkísérős rendszert, ami a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika korábbi gyakorlatát is megváltoztatta, azonban a járványhelyzet megszűnése ellenére a korlátozás fennmaradt. 

„A Klinikáról a koronavírus-járvány kirobbanásakor tiltották ki a dúlai jelenlétet, ami magától értetődő intézkedés volt. Azt követően egy rövid időszakra feloldották a korlátozást, azonban felsőlégúti megbetegedések terjedése miatt ismét bevezették és azóta is tartják” – mondja Pej-Czömpöly Krisztina. „A Klinikán korábban együttműködéssel fogadták a dúlai jelenlétet, ennek kedves jeleként például minden esetben elláttak szülőszobai védőruházattal. A szülés időtartama alatt és azt követően is, amíg azt igényelte a család, kísérhette őket a dúla.”

A Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpont átadója – Fotó: Csortos Szabolcs / UnivPécs

Habár még mindig tiltott két kísérő egyidejű jelenléte a vajúdás alatt, azonban 2023 júniusában átadták Pécsen a Nemzeti Reprodukciós Módszertani Kutatóközpontot, valamint a PTE Szülészeti és Nőgyógyászi Klinikájának átépített „családbarát szülészetét”. A „családbarát” jelző a jelenlegi korlátozások megléte mellett azonban valószínűleg csupán az infrastrukturális fejlesztésekről szólt, nem a nők igényeit előtérbe helyező szülészeti ellátásról. A Dúlatanulmány szerint ugyanis aligha nevezhető családbarátnak egy olyan szülészeti osztály, ahol a legkiszolgáltatottabb élethelyzetben lévő, vajúdó anyáknak választaniuk kell kísérőik közül. 

Biztos pont, bizonytalan időkben

Az apa és a dúla együttes jelenlétéből fakadó biztonságérzet azért is fontos lenne, mert a hazai állami ellátásban ma már szülészorvost sem választhatnak a nők. A hálapénz 2021-es betiltása óta megszűnt a szülészeteken a szabad orvosválasztás. Így attól függ, kinél szül egy nő, hogy a kórházban éppen ki van ügyeletben. Amint az adott műszakban dolgozó szülészorvos munkaideje lejárt, a váltásban lévő kollégája veszi át a pácienseit. A hálapénz megszüntetésével nagy számban hagyták el a vidéki szülészorvosok az állami ellátást és szerződtek le magánszülészeteken. Az orvosok elvándorlása következtében elkezdődött a vidéki szülészetek bezárása, ami stresszfaktort jelenthet az olyan kismamáknak, akik a legközelebb eső intézménytől így akár fél-egy órányi távolságra is lehetnek, amikor beindul a szülés. 

Ezen kívül 2022-ben megszűnt a szabad kórházválasztás lehetősége is, ami sokakat arra késztet, hogy a magánszektorban való ellátásért akár milliós nagyságrendű összeget fizessenek ki. A Telex tavalyi cikke szerint a magánklinikákon „az árak sok mindentől függenek, de a csomagok a budapesti klinikák honlapjai alapján 800 000 forinttól kezdődnek, és csomagtól függően a bő másfél millió forintot is elérhetik, míg a terhesgondozás 400 000 forint körüli összegtől startol, szintén többféle csomagban. Baranyában csak egy magánklinika jöhet szóba: a Da Vincinél a nyilvánosan elérhető árlista szerint egy szülés 1,5 millió forintnál kezdődik, és ebben nincsenek benne az előzetes vizsgálatok, a terhesgondozás.” Bár a sürgősségi eseteket a legközelebb eső állami kórházban is ellátják, a normál lefolyású szüléseket már csak a lakcím szerinti klinikán fogadják. 

A térítésmentes állami szülészeti klinikák gyengülésével csökkent az ellátás színvonala is, erről a VálaszOnline közölt cikket tavaly áprilisban. Ennek egyik jele a cikk szerint, hogy tíz állami kórház szülészete közül nyolcban nőtt a császármetszések aránya, az azt megelőző évhez képest. Mivel van olyan intézmény, ahol 25 százalék alatti az elvégzett műtéti beavatkozások aránya, míg másik klinikán 50 százalék feletti a császármetszések gyakorisága, ez is kiszolgáltatottá teszi az állami kórházakban szülő anyákat. A hazai, egységes szülészeti protokoll hiányából fakadó egyenlőtlenségek egyik súlyos következménye a szülészeti erőszak gyakori előfordulása a klinikákon. Így megjelenhet a vajúdó nővel szembeni szóbeli bántalmazás és lekezelés mellett a fizikai erőszak is, mint a nem megfelelő kezelés erőltetése, a műtéti beavatkozásra való rákényszerítés, a szülés beindításának erőltetése vagy annak megtagadása és a császármetszés elvégzése kapcsán a szülő nő akaratának figyelmen kívül hagyása. 

A rendszerszintű probléma orvoslásához szükség lenne egységes szakmai szabályozásra, mivel ez jelenlegi formájában intézménytől függően változik. Amennyiben országszerte azonos protokoll lépne érvénybe, úgy a kismamák bizalma és biztonságérzete a rendszer stabilitásán nyugodna, így nem az egyes orvosokon vagy a magánegészségügyön lenne a hangsúly. Ehhez azonban nő- és babaközpontú, valóban családbarát szemléletmód kialakítására lenne szükség.

Szerző: Kapás Réka


A témában sikerült elérnünk Dr. Kovács Kálmán Andrást, a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatóját, akivel cikkünk megjelenésekor még egyeztetéseket folytatunk a személyes interjú időpontjáról.

Ezen kívül kerekasztal-beszélgetést szervezünk február 29-én 17 órától a Reggeliben, ahol szó lesz a petícióról és a magyarországi szülészeti viszonyokról. A beszélgetés résztvevői: a pécsi petíció elindítója, Szemerei-Bergics Eszter, a TASZ szülészeti jogokkal foglalkozó munkatársa, Lebedi Réka Dóra, valamint Bóni Tünde védőnő, szülésznő, dúla és független bába is. A beszélgetést Kapás Réka, a Mecseki Müzli újságírója moderálja.

Tovább »»

Mellárék kritizálják az ellenzéki városvezetést, egy LMP-közeli szervezettel indulnak az önkormányzati választáson

Mellárék kritizálják az ellenzéki városvezetést, egy LMP-közeli szervezettel indulnak az önkormányzati választáson

A Mindenki Pécsért Egyesületnek polgármesterjelöltje nem lesz, és a civilségre helyezik a hangsúlyt. Nem ez az első eset, hogy konfliktusa van az országgyűlési képviselőnek és a nevéhez kötődő szervezetnek Pécs független polgármesterével és a mögötte álló ellenzéki pártokkal. Mellár Tamás napirend előtti felszólalásával kezdődött a pécsi közgyűlés kedden délelőtt. Az

By Ervin Gűth
Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó

Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó

Magyarországon egyedülálló szolgáltatást nyújt a pécsi People First Egyesület. Az elmúlt években aprólékos, kitartó munkával feltérképezték a környékbeli akadálymentes helyeket. És azóta is gondozzák, frissítik az oldalukon ingyenesen elérhető adatbázist. Ez a munka szemléletformálással is jár: az adatbázisba kerülő helyek üzemeltetői biztosan máshogy gondolkodnak az akadálymentességről. Közben társadalmi kapcsolatok is

By Ervin Gűth