#211 – Politikusokban gazdag | Pénzben szegény | Terjedelemben közepes
A Mecseki Müzli kiválogatja, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten.
#aszerk.
Közélet- és politikahangsúlyos lett a hírlevél. Ígérem, a jövő heti egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, rostokban gazdagabb lesz!
Üdv,
Ervin
ui: Most a teljes hírlevél ingyenes, de nincs ez mindig így. Ha mindig fullos élményt szeretnéd, akkor válts előfizetésre!
#kispont
Ipari parkokra mehet annak a több tízmilliárd forintnak a jelentős része, amire pécsi, baranyai kis-, közép- és mikrovállalkozások hiába vártak az elmúlt három évben – írja tényfeltáró cikkében a Qubit. A pénznek az Igazságos Átmenet Alapnak (IÁA, Just Transition Fund) köszönhetően kellett volna a régióba érkeznie.
A pénzt három megyében (Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves) lehetne arra költeni, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében hozott intézkedések negatív hatásait enyhítsék a vállalkozások.
BAZ és Heves a Mátrai Erőmű többször elhalasztott bezárása miatt került a programba, azonban a kormányzat még mindig nem tett le menetrendet a források átütemezésére. Mivel a tervet – a kérések ellenére – egységesen kell kezelni, ezért a baranyai program is késik. Ráadásul mivel a jogállamisági problémák miatt az ország folyamatosan forrásoktól esik el, így az ebben a programban elérhető összeg is 100 milliárd forintról 80 milliárd forintra csökkent.
A Qubit szerint az EU-nak leadott dokumentumokból kiderül, Baranya megye két okból jogosult az alap forrásaira. Az egyik a bányaipar leépülése és az ipari szerkezet megújulásának elmaradása. A másik, hogy Baranyában jelentős a cement- és mészgyártás, ez a terület pedig amellett, hogy nagy károsanyag-kibocsátó, szintén átalakulás alatt áll. (A legnagyobb kibocsátókról a Mecseki Müzli részletesen írt.)
De a programnak egy nagyobb célja is volt: ezzel a „tőkeinjekcióval” egy kicsit kirángatták volna a megyét az ott tapasztalható általános depresszív gazdasági környezetből. Az eredeti tervek szerint a kkv-k többféle projektet is megvalósíthattak volna. Az egyik ilyen az úgynevezett hidrogénes energiatárolással kapcsolatos fejlesztések irányába mutat, de a saját energiahatékonyságukat is növelhették volna a cégek.
Közben nemcsak az összeg változott, hanem az is, hogy mire költenék el a pénzt. Az új tervek egyik nagy változtatása a Baranya megyének kifejezetten fontos kkv-kat érintette, ugyanis a nekik szánt összeget tekintve a második helyre csúsztak vissza a támogatottak között. Mégpedig az ipari parkokkal szemben úgy, hogy ipari parkokról szó sem volt az eredeti tervekben.
A folyamatban 2023 óta egyébként a PTE is részt vesz, a Qubit kérdésére azt válaszolták, hogy a támogatással kapcsolatos pontos részleteket – mint a támogatható tevékenységek, területek és az intenzitás – a tudomásuk szerint a későbbi pályázati felhívás fogja tartalmazni. A megkeresett minisztériumok nem válaszoltak az újságnak.
#nagykötőjel
– FEJLESZTÉSEKBE: Ezúttal Lázár János lengette be a Siklósi stand-upján, hogy autóipari beruházás érkezik Pécs mellé. A témát folyamatosan lebegteti a kormányzat, legutóbb (#191) a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára célozgatott. Ennél konkrétabban tényleg csak egy miniszter mer célozgatni: „Ezért Pécsre, a pécsi önkormányzattal és a pécsi egyetemmel közösen, egészen biztos, hogy nagy ipari vállalkozást, több tízezres új munkaadót és munkahelyet fogunk hozni”. Lázár itt vélhetően a 600 hektárnyi titkolózásra gondolt Pécs/Bicsérd határában. Ennek a termőföldre tervezett ipari parknak a feltételeivel többször foglalkoztam, a feladatot a PTE-t fenntartó alapítvány és a kancellária kapta a kormánytól.
A Lázár János által említett együttműködéssel kapcsolatban megkerestem a pécsi önkormányzatot. „Pécs önkormányzata, vagy a város vezetése semmilyen információt, megkeresést nem kapott semmilyen Lázár János által említett, több tízezer főt foglalkoztató, Pécs közelébe tervezett autógyár ügyében” – cáfolják a minisztert sommás válaszukban, így pedig azért nehéz a Lázár-féle mondat egyéb részéinek hitelt adni.
