Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet
Automata mérőállomás a Szabadság utcában – Fotó: Gűth Ervin

Európai viszonylatban középmezőnyben, a 14. helyen áll Magyarország az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében. A visontai MVM Mátra erőmű a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van, Baranyában pedig a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. Pécsen viszont ennél is sürgetőbb problémát jelent, hogy a város a négy legszennyezettebb magyar régió egyikében található, ahol a szálló por egészségkárosító hatása olyan aggasztó méretű, hogy különböző szervezetek is összefogtak a helyzet súlyosságának feltérképezéséért. 

„Az országos levegőminőség európai összehasonlításban a szennyezettebbek közé tartozik még úgy is, hogy az elmúlt 25 évben nagyot csökkent a kibocsátás az ipari létesítmények tömeges bezárása miatt, a rendszerváltás után. Négy régióban a legszennyezettebb a levegő: Budapest, Miskolc és környéke, Sajó-völgye, valamint Pécs és környéke” – nyilatkozta megkeresésünkre Szegő Judit környezetkutató, a Levegő Munkacsoport projektvezetője. 

A CORRECTIVE.Europe németországi oknyomozó újságíró szervezet európai hálózatával együttműködve jutottunk hozzá a Magyarország kibocsátásáról szóló, strukturált és hivatalos adatokhoz. Ezeket felhasználva néztük meg a pécsi, baranyai helyzetet. 

A légszennyezés ára

Az ipari termelés jelentősen hozzájárul a légszennyezéshez. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az ebből adódó költségek 80 százalékáért három iparág felelős: az energiaipar, az ipari állattenyésztés, valamint a fémgyártás- és feldolgozás. Ezek együttesen közel 3 milliárd euróba kerültek 2021-ben Magyarországnak, ami megközelítőleg 1000 milliárd forint. A számítás figyelembe veszi a légszennyezés okozta korai halálozást, a betegségeket és az ökoszisztémának okozott károkat is. A légszennyezés okozta extra költségek közel 60 százalékáért az energiaszektor felelős, az ipari méretű állattenyésztés és a fémgyártás pedig a kiadások 25 százalékát adja. 

A tíz legnagyobb hazai egészségügyi és környezeti költséggel járó ipari létesítmény közül öt az energiaszektorhoz tartozik. 2007 és 2022 között a tíz legnagyobb szennyezőanyag-kibocsátó magyar ipari létesítmény fele hőerőmű volt és ezek adták az összes kibocsátás 65 százalékát. Ezek közül – nem meglepő módon – első a visontai MVM Mátra erőmű, amely társadalmi szinten csak 2021-ben közel 800 millió euróba került (kb. 300 milliárd forint) az Európai Bizottság számítása szerint. A második helyen az ISD Dunaferr dunaújvárosi vasműve található, több mint 300 millió euróval (kb. 120 milliárd forint), míg a sorban harmadikként a MOL Csoport százhalombattai finomítója szerepel, valamivel több mint 200 millió euró (kb. 80 milliárd forint) értékkel.

Kettőnél jelentősen csökkent, egynél viszont jelentősen növekedett a légszennyezés mértéke a három legnagyobb Baranya megyei kibocsátónál. Ezek a pécsi Pannon Hőerőmű Kft., a beremendi Duna-Dráva Cement Kft. és a királyegyházai Holcim Magyarország Kft. A Pannon Hőerőmű Zrt.-nek a szén-dioxid kibocsátása a 2007-es adathoz képest, 2022-re majdnem a felére csökkent. Azonban ehhez hozzáadódik, hogy a vele egy cégcsoportban lévő Pannon-Hő Kft. is a lista elején, a negyedik helyen áll. A Duna-Dráva Cement Kft.-nél hasonló tendencia figyelhető meg, mint a Pannon Hőerőműnél: az első, 2007-ben mért 692 millió kilogrammos adathoz képest harmadával csökkent 2022-re az éves kibocsátása. A Baranya megyei lista harmadik helyén a Holcim Magyarország Kft. áll, amelynek a legkorábbi 2012-es adathoz képest közel negyven százalékkal nőtt 2022-re az éves szén-dioxid-kibocsátása.

Felkerestük mind a három vállalatot, akik közül csak a Holcim Magyarország Kft. válaszolt kérdéseinkre. (Ha a másik kettő is reagál, akkor arról beszámolunk.) A cég szerint Holcim szén-dioxid kibocsátása a kezdetek óta a megengedett határérték alatt van. Stratégiai célként tűzték ki, hogy 2040-re teljesen karbonsemlegessé váljanak. Az elmúlt években több mint 4,5 milliárd forint értékben valósítottak meg környezetvédelmi beruházásokat, amelyek miatt ma már 90%-ban ki tudják váltani a fosszilis tüzelőanyagokat alternatív tüzelőanyagokkal. A folyamatosan mért kibocsátási értékeik napi átlagát a honlapukon lehet követni. A táblázatban felsorolt szennyező anyagok éves átlagban nem haladják meg az egészségügyi határértéket. 

A Holcim szerint a kapott adatoknak, amelyek a szén-dioxid kibocsátásuk növekedését mutatják, az a magyarázata, hogy a királyegyházi cementgyáruk 2011-ben nyílt meg, így az első években nem volt olyan nagymértékű a kapacitás kihasználása, mint az utóbbi években. A nagyobb kibocsátás ellenére azonban a cég az első évektől napjainkig 45 százalékkal csökkentette az egy tonna cementkötésű termékre vetített nettó szén-dioxid kibocsátását, amely a kezdetek óta a megengedett határérték alatt van.

Frissítés (máj.25.): Cikkünk megjelenése után válaszolt a Duna-Dráva Cement Kft. is. A cég szerint egyik fontos törekvésük a fenntarthatóság, amit bizonyít, hogy beremendi gyárukat 15 milliárd forintból modernizálták 2007 és 2009 között, emellett váci cementgyárukban megközelítőleg 9 milliárd forintos környezetvédelmi beruházást hajtottak végre 2016-tól 2020-ig. Utóbbi korszerűsítést többek között az alacsonyabb porkibocsátási értékek elérése érdekében végezték. Mivel ma már a cementipar tüzelőanyagát alternatív anyagok képezik, így a Duna-Dráva is képes az akár 100 százalékban alternatív tüzelőanyag égetésre, aminek kiemelt szerepe van a körforgásos gazdaságban. Cementgyáraik kibocsátási értékeit folyamatosan mérik, amit honlapukon lehet követni.

A hulladékégetés a legnagyobb probléma 

Mindezek ellenére nem az ipar, az energiaipar és a mezőgazdaság a fő szennyező Magyarországon, hanem a lakossági fűtés, valamint – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kimutatásai szerint – jelentősen hozzájárul a környezeti terheléshez a közlekedés is.

A kép generatív mesterséges intelligencia (Adobe Firefly) segítségével készült illusztráció

„Az otthonok több mint 40 százaléka szilárd tüzelőanyagot használ, amely nem mindig jó minőségű. A kályhák sem hatékonyak, a házak szigetelése pedig nem teszi lehetővé, hogy viszonylag kis mennyiségű tüzelőanyag elégetésével megfelelő hőfokra melegedjen a lakás, így óriásiak a kiadások és extra nagy a kibocsátás. Azonban a legnagyobb kárt az okozza, hogy az otthonok egy részében hulladékot is égetnek, ez pedig nagyon egészségtelen.

Ablakkeret, bútor, kerékgumi, textilek, PET palack, minden ég a kályhákban, aminek füstje akár ezerszer mérgezőbb a tiszta fa elégetésénél keletkező kibocsátásnál

– mondta Szegő Judit. A Levegő Munkacsoport összefoglalója alapján a hulladékégetés során keletkező mérgező anyagok rákot, szívinfarktust, agyvérzést, impotenciát és magzati genetikai károsodást is okozhatnak, egyetlen hulladékot égető háztartás is kilométeres körzetben szennyezheti a levegőt. A jogsértőnek minősülő tevékenység pedig maximum 300 ezer forint bírsággal sújtható. A hulladék égetésnek gyakran anyagi okai vannak, ugyanis egy köbméter tűzifa átlagosan több tízezer forintba kerül. Az Eurostat 2022-es adatai alapján pedig a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és Észak-Magyarország az EU húsz legszegényebb régiója közé tartozik. 

Az illegális hulladékégetés mellett hasonlóan nagy probléma a legszennyezettebb térségekben, így Pécsen is a nitrogén-dioxid és a szálló por egészségre gyakorolt romboló hatása. A nitrogén-oxidok a járművek kipufogógázából, gáztüzelésből és dohányzás melléktermékeként juthatnak a légkörbe. Vizsgálatok támasztották alá, hogy tartós nitrogén-dioxid koncentráció esetén megnő az alsó légúti megbetegedések gyakorisága, valamint hosszú ideig tartó dízel-kipufogógáz kitettség mellett 40 százalékos növekedést találtak a tüdőrák kockázatában. A szálló por kialakulásában is nagy szerepe van az autós közlekedésnek, amelynek szemcséi ha nem érik el a 10 mikrométer nagyságot, képesek bejutni a tüdőbe és komoly egészségügyi problémákat okozni. A szálló port összefüggésbe hozzák a szív- és tüdőbetegségekkel és az ezekből fakadó elhalálozással is.

„Habár a szálló por kialakulásához a lakossági fűtés is hozzájárul a téli időszakban, azonban ez főképp közlekedési eredetű légszennyezés. A dízel autók kipufogógáza tartalmaz jelentős mennyiségű finom port, illetve az autógumik súrlódnak haladás közben és ezzel felverik a port, növelve ezzel a szálló por mennyiségét. Ami probléma Pécsett és az egész országban, hogy évről évre folyamatosan nő a gépjárművek, így a dízelautók száma és azok átlagéletkora, ami a szálló por mennyiségét is növeli” – mondta Mindum Károly, a pécsi ZÖFI, vagyis a Zöld Fiatalok Egyesületének tagja. 

Magyarországgal szemben 2021-ben kötelezettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság, a szálló por határértéket átlépő, tartós koncentrációja miatt, mert 2005-től Budapest térségében és a Sajó-völgyében, 2011-től pedig Pécs térségében volt magasabb a határérték a megengedettnél, és ez a helyzet mindhárom régióban fent maradt egészen 2017-ig. Azonban a jogsértés nem csak a határérték túllépése miatt állt fenn, hanem azért is, mert a kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a légszennyezés csökkentésére. 

Közösségi összefogással a helyi mérésekért 

A ZÖFI a Mindenki Pécsért Egyesület támogatásával öt folyamatosan üzemelő pormérő műszert szerzett be és helyezett el azokban a városrészekben, ahol nincs mérőállomás, így az ott élők is tájékozódhatnak a lakókörnyezetünk porterhelési adatairól. Pécsen – az országos mérőhálózat részeként – csak három automata mérőállomás működik. Ezeket jelenleg a HungaroMet Nonprofit Zrt. üzemelteti. Emellett pedig a Levegő Munkacsoporttal együttműködve indítottak nitrogén-dioxid mérést, amellyel a legszennyezőbb autók kibocsátásának mértékét vizsgálják. Azt a feltételezést szeretnék alátámasztani, hogy a város útjain közlekedő autók mindössze 10 százaléka okozza a közlekedési eredetű légszennyezés akár 80 százalékát.

A felmérés keretén belül öt különböző helyszínen helyeznek el idén két alkalommal mérő fiolákat, hogy kiderítsék, miképpen terjed a szennyezés. Ehhez közvetlenül az út mellett és a kibocsátás helyszínétől távolabb végeznek kontrollméréseket. A vizsgálatokat olyan, a közlekedés által kiemelten terhelt területeken végzik, amelyekről mérések hiányában eddig nem születtek adatok. 

„Azért fontos felhívni a lakosság figyelmét ezekre az egészségkárosító hatásokra, mert enélkül nagyon nehéz lesz forgalomcsillapító intézkedéseket tenni. Mindenki kényelmes addig, amíg nem nézi ennek a káros hatását és addig nem is fog lemondani az autóról” – mondta Mindum Károly. „Én most egymásnak ellentmondó városi döntéseket látok Pécsen. Egyrészt azt, hogy az alternatív közlekedési eszközök valamiféle támogatást élveznek, ami mindenképp hasznos. Azonban a város nem mer vagy nem akar olyan intézkedéseket hozni, amelyek a forgalomkorlátozás irányába hatnak. Ma még mindig azon versengenek a politikai pártok, hogy ki építene több parkolóhelyet a városban. Az nem tartható, hogy a város közterületeinek egyre nagyobb részét foglalják el az autók, gyakran a zöldterületek kárára. Ezek a közterületek mindenkié, gyalogosoké is és kerékpárosoké is.”

Szegő Judit a nitrogén-dioxid mérésről elmondta, céljuk, hogy a kapott eredmények tükrében a döntéshozókat felszólítsák: a kiemelkedően forgalmas és szennyezett területeken folytassák a folyamatos méréseket, ugyanis erre az európai jogszabály kötelezi a tagországokat.

Magyarországon jelenleg csupán 61 mérőállomás van az egész ország területén, ezek drágasága, valamint a szakemberek hiánya miatt. Ez a szám többek között azért számít alacsonynak, mert a levegő minősége 20 méterenként változhat és a közlekedési forrásból származó légszennyezés különösen gyorsan módosul, ahogy távolodik a kibocsátási helytől. A munkacsoport szeretné elérni, hogy a külföldi jó példák itthon is bevett gyakorlatokká váljanak, mint például a kimagaslóan szennyezett területek folyamatos figyelése és az adatok tükrében az ezeken a helyeken történő forgalomcsökkentés. 

Szerző: Kapás Réka

💡
Ez a cikk a Mecseki Müzli és egy helyi újságírással foglalkozó hálózat a CORRECTIV.Europe együttműködésének eredménye. A projektben – Európa-szerte, helyi szerkesztőségekkel közösen – adatalapú és oknyomozó kutatások készülnek. A CORRECTIV.Europe a CORRECTIV nonprofit oknyomozó szerkesztőség része, ami támogatásokból működik. Bővebb információ a correctiv.org/en/europe/ oldalon található.

Tovább »

Ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe – interjú Simonfalvi Ancsa díjnyertes mesekönyvíróval

Ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe – interjú Simonfalvi Ancsa díjnyertes mesekönyvíróval

Könyvtáros, olvasó és író, akinek családjáról szóló Ali király karácsonyi vacsorája című kötete 2024-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve Díj Elsőkönyves kategóriáját. Ugyanebben az évben jelent meg A csodálatos nagyapó című műve is. A Pécs környékén élő és a Csorba Győző Könyvtárban dolgozó szerző az Ünnepi Könyvhéten is dedikált.  A korábbi

By mecseki müzli
Péterffy Attila: Pécs a megtűrt városok között van, szakmai munkával és egyenes gerinccel ennyit lehet elérni a kormánynál

Péterffy Attila: Pécs a megtűrt városok között van, szakmai munkával és egyenes gerinccel ennyit lehet elérni a kormánynál

A várost 2019 óta vezető polgármester már 2023 elején bejelentette, hogy újrázni szeretne. A korábbi jelölőszervezet helyett azonban most már a Pécs Jövőjéért Egyesület színeiben indul – részben megújult csapattal. Péterffy Attilát az önkormányzatok és a kormányzat közötti feszültségekről, a ciklus nehézségeiről, átláthatóságról kérdeztük és – a többi polgármesterjelölttől eltérően – e-mailban kaptunk

By Ervin Gűth