#242 – Zuhanós május | Szíves kooperáció | Irodalmas Pécs

#aszerk.

Szolgálati közlemény: idén nyáron is lesznek csökkentett üzemmódban megjelenő hírlevelek. Nem sok, de 2-3 biztosan. Sőt, néhány kihagyás is lesz. A podcast pedig jövő héttől nyári pihenőre megy. És kifejezetten nem mondjuk azt, hogy ideiglenesen szünetel!

Üdv,
Ervin

#kispont

Rekordgyorsasággal, bő két hónap után már földbe is áll az újabb Pécs–München-járat, derül ki az önkormányzati PécsMa szerdai cikkéből. A március 30-án indított, hetente kétszer közlekedő menetrendszerinti járatokkal utoljára június 8-án lehet utazni. A máltai Universal Air is szenvedett, de több mint egy évig bírta, hogy aztán éppen egy évvel ezelőtt teljesen megszüntesse a menetrendszerinti járatait. A pécsi repülés hónapja egyelőre biztosan nem a május.

Ugyan a PécsMa cikke ideiglenes szüneteltetésről ír, a járatokat (és a támogatásokat) koordináló Skyhub PAD német virtuális légitársaság közleménye szerint befejezik a működést. A cég eredetileg a paderborni regionális repteret akarta összekötni a nemzetközi müncheni repülőtérrel, ehhez pedig a járatban érdekelt támogatókat (cégeket, intézményeket) fogtak össze 2025 márciusától. A fél évvel később elindított járatokat a DAT dán légitársaság üzemeltette, a kísérletbe a lübecki és a pécsi reptér is bekapcsolódott. A cég közleménye szerint közben kiderült, hogy drágák a német repterek, nem volt jó a belföldi járatok kihasználtsága, de az iráni konfliktus miatt egekbe szökő üzemanyagárak is ellenük dolgoztak. Azonban a közlemény azt is kiemeli, hogy értékelésük szerint az üzleti modelljük nem működött, nem mérték fel jól a piacot, a szabályozási környezetet. Utóbbit erősíti a paderborni reptér közleménye is.
A Pécs–Pogányi Reptér reakciója arról árulkodik, hogy a háttérben intenzív egyeztetések kezdődtek. „A dán üzemeltetővel és a Lufthansával közösen, gőzerővel dolgozunk a hosszú távú és stabil folytatáson. Az előzetes tervek szerint a járatok logisztikai központja Lübeckbe kerülhet át, ami a jövőben egy biztosabb hátteret és kedvezőbb menetrendet hozhat el utasainknak” – írják a Facebook-posztban, ahol a kommenteket azért letiltották. 
Ahogy a múlt heti hírlevélben (#241) is jeleztem: a Pécs–München-járatot a PTE és az egyetemet fenntartó alapítvány is 25-25 millió forinttal támogatta, a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara pedig 10 millió forintot tett a projektbe, de céges támogatók is akadtak. A járatok üzemeltetését havonta 50-60 millió forinttal kellett megtámogatnia az önkormányzatnak az Irány Pécs Nkft.-n keresztül. Úgy tudom, hogy a kezdeti költségeket terhelték különböző letétek is, amiket 4 évre előre, a stabil működés zálogaként ki kellett fizetni.
A témában több kérdéssel kerestem meg az önkormányzatot, ha válaszokat kapok, akkor ismét foglalkozok a Pécs–Pogányi Repülőtérrel.

#nagykötőjel

– ÁRADNAK: A Tisza-kormányzat 55 államtitkárt jelentett be a héten, köztük Heidl Györgyöt a PTE BTK volt dékánját, eszmetörténészt, aki különböző formációkban Lovasi Andrással is rendszeresen zenél. A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztériumban a nemzetpolitika, a civil, a nemzetiségi és a felekezeti ügyek tartoznak majd hozzá. A bejelentés után Tarr Zoltánnal egy rövid videóban is bemutatkozott. 
De még két erős pécsi kötődésű államtitkár lett: Kapronczai Balázs (Baranya 4-es evk képviselője) a frakcióvezető-helyettesi poszt mellett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium parlamenti államtitkári szerepét is megkapta. Míg az újságírói pályáját Pécsen kezdő Kustánczi Norbert médiaszakember a kormányzati kommunikációért felel majd a Miniszterelnökségen belül.  

– APADNAK: Komoly hatása lehet a Tisza fizetéscsökkentési terveinek a város költségvetésére is. A parlamenti képviselői fizetésekről szóló törvény módosítása mellett a polgármesterek fizetését rögzítő törvényt is módosítaná a kormány. A 2024-es önkormányzati választás után – sok városvezető tiltakozását kiváltva – a Fidesz alaposan megemelte a polgármesterek bérét, amit a településeknek kell kigazdálkodni. Azóta a megyei jogú városok és fővárosi kerületek polgármestereinek illetménye a nemzetgazdasági átlagkereset 4,5-szerese. 
Sok városban a polgármesterek illetményéhez igazították a képviselőtestület tagjainak az illetményét is. Mivel Pécsen rögtön a ciklus elején nagyon kegyesek voltak a saját fizetésük meghatározásával a testület tagjai, így egyik évről a másikra plusz 400 millió forintos terhet okoztak a városi büdzsének. 
Ha viszont a Tisza valóban módosítja a törvényt, így csökkentve a polgármesterek fizetését, akkor ezzel automatikusan olcsóbb lesz a képviselőtestület is. Hogy pontosan mennyivel még nyitott kérdés, de ha a parlamenti képviselők fizetéscsökkentésének arányát vesszük alapul, akkor ez mégiscsak 100-150 millió forintos megtakarítást hozhat. 
Igaz, a fizetésüket a pécsi képviselők tavaly júniusban „befagyasztották” (#196), azaz annak megállapításakor a 2025 januári polgármesteri illetményt veszik alapul. Ez az önként vállalt moratórium azonban hamarosan (június 30.) lejár, így több tényező miatt is érdekes, hogy hozzányúlnak-e az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatához, és a saját illetményükhöz a tisztelt képviselők a soron következő közgyűlésen?

#csak1kérdés

Lakatos Szilvia szociológus és szociálpolitikus, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének adjunktusa. Hallgatóként kezdett romani nyelvet oktatni, és azóta doktori (PhD) fokozatot szerzett, elismert kutatóvá és szakértővé válva a romológia területén. Tudományos és oktatói tevékenysége mellett több mint két évtizede elnökként vezeti a pécsi Khetanipe Egyesületet, amely képzésekkel, valamint oktatási-nevelési és identitáserősítő programokkal segíti a roma közösséget.

Milyen vállalásaitok voltak a múltban az egyesülettel és mit csináltok most?
26 éve vagyok az egyesület vezetője, és őszinte leszek, szeretnék fiatalítani. Azt gondolom, hogy egy civil szervezetnek meg kell újulnia, fontos a fiatalos gondolkodás. Korábban volt egy másik lába az egyesületnek, ahol képzéseket ajánlottunk felnőtteknek, de ma már sajnos nem annyira erős ez a láb. Mi magunk nem tudunk olyan sok képzést biztosítani nekik, viszont az szintén fontos, hogy egyáltalán eljusson az információ hozzájuk. A másik láb, az oktatás-nevelés is nagyon fontos volt, hála Isten ez mostanában nagyon megerősödött. Anno a Felsővámházból és a Pipacs utcai lakótelepről jártak hozzánk a legtöbben. Voltak kisebb programjaink is, például kulturális, identitáserősítő programok, roma holokauszt érzékenyítő tréningeket tartottunk az országban. Régebben készült egy kisfilm is, amiben olyan emberek beszélnek, mint Buzás-Hábel Géza, vagy mint a lányom. Nagyon örülök, hogy sok hasonló ember nőtte ki magát az egyesületből, úgy érzem, a Khetanipe nagyok sok embernek az elindítója volt, inspirációt adtunk nekik.
Most elsősorban a város legnagyobb szegregátumában, a Hősök terén tevékenykedünk, ott működik jelenleg három nagy pályázatunk. A Biztos Kezdet Gyerekházat, a KheTanoda már 2013 óta működik, a harmadik projektünk pedig a svájci digitális képzést nyújtó programunk, ahol elsősorban felnőtteknek próbálunk segíteni abban, hogy a digitális kultúra világában el tudjanak igazodni. A Jószerencsét Közösségi Házban működtetjük azokat a programokat, amelyek elsősorban a helyi embereknek szólnak: vannak olyan kulturális rendezvények, mint a roma nap, szépségnap vagy más, tájékozódást segítő programok. Az egészségügytől az oktatásig minden olyan felnőtteknek szóló lehetőséget megragadunk, amelyeket a helyiek a saját javukra tudják fordítani.

Pálinkás Boglárka teljes interjúja itt olvasható. A cikk a PTE hallgatóinak szóló „Szabad sajtó – inkluzív város” program keretében készült, a Médianegyed Egyesület és a Mecsek Müzli szervezésében, a Holland Királyság budapesti nagykövetségének támogatásával.

#holmiez 

Tegnap az Instagramon, ma a hírlevélben. Hol van és mi ez?