#245 – Drága hazugság | Drága modell | Drága ebéd

#aszerk.

Hétfőre egyértelmű lett, hogy a narancsos fülkeforradalom beáldozza a saját gyermekeit. Az oligarchák mégsem a közösségért loptak, csak simán maguknak. Nem valami nagybetűs eszme tartotta egyben a banda keménymagját, hanem a lóvé. A többiek meg le vannak szarva. Kicsivel korábban megtapasztalhatták ezt a magukra hagyott szavazóik is, és sokan még mindig nem értik, hogy mi történt. Pedig most már a Fidesz médiamunkásai is igyekeznek elmagyarázni. Azok, akik újságírás helyett eddig a pártüzeneteket hangosították. De még inkább lejárattak, mocskoltak, illetve hazudtak maguknak és másoknak. Azok, akiket most kivágtak és keresik a helyüket.
Nincsenek kétségeim, ezután is lesz valamekkora igény a hazugságokra. Lesz közönség. Csupán egy kérdés maradt: vajon hányan és kik fognak azért fizetni, hogy ezek után is hazudjanak nekik? 
Teszem hozzá, ez a látványos, sokaknak drámai összeomlás még mindig csak a kezdet. A napilapból várhatóan hetilappá alakuló – aztán valószínűleg csendben kimúló – Dunántúli Napló munkatársait még egy hete is azzal altatták, hogy a print és az online bizony piaci alapon megy. Nyereséges a cég! Nem kell aggódni! És voltak, akik el is hitték. De aztán eljött a hétfő reggel. És, előbb-utóbb mindig eljön az a bizonyos hétfő reggel.

Üdv,
Ervin

U.i.: Itt megírtam, hogy a Mecseki Müzli miért nem teljesen ingyenes?

#kispont

A szakmai közeg kritikus, inkább elutasító: rendkívül bizalmatlanok a PTE oktatói és kutatói a jelenlegi szervezeti és irányítási struktúrával szemben. Legalábbis ez derül ki egy friss felmérésből, ami a még regnáló rektor megbízásából készült, és hozzám is eljutott. A válaszadók 63%-a inkább bizalmatlan, miközben csupán hat százalék mondta azt, hogy inkább bízik az alapítványi modellben.
A felmérést május közepén több mint 2000 főnek küldték el, de a kitöltés nem volt kötelező és a címzetteknek végül csak kevesebb mint 8 13 százaléka (268 fő) adott válaszokat. Ha a modellváltás megítéléséről szóló felmérés nem is reprezentatív, de így is tanulságos. A válaszadók számára az autonómia elsősorban politikai függetlenséget, kari önrendelkezést és az egyetemi vezetők demokratikus legitimációját jelenti. A jövőre nézve a többség (55%) egy „hibrid” modellt, 31% pedig a tisztán állami fenntartásba való visszatérést részesítené előnyben, de ezt a formai  kérdést inkább csak másodlagosnak tekintik.
A legfontosabb stratégiai és akadémiai döntéseket a válaszadók 55%-a kizárólag a választott szenátus hatáskörébe utalná. Magát a kuratóriumot a megkérdezettek jelentős része elutasítja, közel 20% teljesen megszüntetné. Ha a testület mégis fennmarad, a tagságban egyetemi dominanciát (36,8%) vagy vegyes összetételt (33,1%) várnának el. Az aktív politikai szerepvállalás és a gazdasági összeférhetetlenség szinte mindenki szerint azonnali kizáró ok kell, hogy legyen. 
A modellváltás egyetlen lényegi pozitívumaként a bérfejlesztést említik (bár sokak szerint ez sem elégséges és a modellváltás sem kellett volna hozzá), miközben a bürokrácia és az adminisztráció érdemben nem csökkent. Egy esetleges „modellkorrekció” esetén a kitöltők 70%-a szerint az átadott ingatlanvagyonnak vissza kellene kerülnie az egyetem közvetlen tulajdonába és rendelkezésébe. A vezetés legfontosabb jövőbeli feladatai pedig az Erasmus/Horizon források visszaszerzése, a tényleges intézményi autonómia helyreállítása, a politika kizárása, valamint egy új, arányosabb szenátus kialakítása, amely csökkenti a hallgatói képviseletet, és növeli az oktató-kutatói döntéshozói dominanciát.

Kekvákok

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) rendszerének átalakítása már folyamatban van: a Tisza-kormány benyújtotta és a parlament el is fogadta a 16. Alaptörvény-módosítást. A kekvákra vonatkozó rész értelmében az alapítói jogok visszakerülnek a kormányhoz, amely jogosult lesz a kuratóriumok átalakítására, beleszólhat a gazdálkodásukba és végső soron az alapítványok megszüntetését is elindíthatja. A megszüntetett alapítványok jogutódja az állam lesz. A tervek szerint a nem egyetemfenntartó kekvák már augusztus végéig megszűnhetnek, míg az egyetemfenntartó alapítványok – mivel bonyolultabb a felépítésük, feladataik – 2027. augusztus 31-ig kapnak haladékot. A kekvákkal kapcsolatos leggyakoribb kritikákat már a modellváltás elején megfogalmazták az ellenzőik: aggályosak voltak például a pártpolitikai, személyi, gazdasági összefonódások. A Fidesz azonban úgy alakította ki a szabályokat, hogy ezek a gyakorlatban nem okoztak összeférhetetlenséget, mindig volt megoldás a feloldásukra. Az EU aggályait viszont nem sikerült futballokosan elintézni, éppen ezért estek ki a modellváltó egyetemek fontos kutatási, míg a hallgatók mobilitási programokból.
A modellváltási folyamatot felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként Bódis József egyengette, majd ő lett a PTE-t fenntartó alapítvány (UQA) kuratóriumának az első elnöke is. Helyére aztán Mészáros Lőrinc bankára került, de az öt kurátor és három felügyelőbizottsági tag mellett, Bódisnak azért csináltak egy elnöki tanácsadói posztot is. Valószínűleg a fideszes Mikes Évának és Decsi Istvánnak, valamint a KDNP-os Szili Katalinnak is távoznia kell a kuratóriumból, ugyanis a Tisza négy évben maximalizálná a tagságot (ahogy a felügyelőbizottságokban is) azzal, hogy a tag legfeljebb egyszer jelölhető újra. Fun fact a végére: az UQA friss beszámolója szerint csak 2025-ben 134 millió forintot fordítottak a vezető tisztségviselők juttatásaira.

#csak1fotó

A PTE BTK-hoz és TTK-hoz tartozó B épület már hónapokkal ezelőtt energetikai korszerűsítést kapott. A beruházásnak nem volt eredetileg része a déli homlokzaton található egyedi alkotás restaurálása, így amikor az egyetem szembesült a helyzettel egy új projektként kezelték a kihívást. Végül az immár hőszigetelt felületen az eredeti technikát alapul véve, de 21. századi anyagokkal alkották újra a művet.
A napórát Kelle Sándor festőművész tervei szerint Soltra Elemér készítette 1963-ban, sgraffitto technikával. Az eljárás során egymásra felvitt különböző színű vakolatok felső rétegét precízen visszakaparják, kikarcolják, ami által előtűnik a mélyebben fekvő réteg színe. Az szerdai ünnepélyes átadón elhangzott, hogy a pontos idő leolvasására több okból sem alkalmas a szerkezet, de a művészeti értéke vitathatatlan. A reáltudományokat a papírrepülős férfi, míg a bölcsészettudományokat a könyvet olvasó női alak jelképezi.

#nagykötőjel

– RETÜKE: „Újabb feljelentésem után végül elrendelték az újabb nyomozást a Bánki Erik volt fideszes képviselőt masszívan érintő pécsi Volvo-ügyben” – írta bejegyzésében Hadházy Ákos, amire az említett fideszes politikus is reagált. Bánki szerint az egész egy „beteges hazudozó újabb ámokfutása”, neki semmi köze nem volt a korrupciós ügyhöz. Az érdemi válaszokat ezúttal sem közölt a politikus, aki a furcsa kapcsolatok, érdekes együttállások ellenére is tagadta a bíróságon, hogy szerepet játszott a buszbeszerzésben. Mindenesetre az új nyomozást is a Fejér megyei rendőrség folytatja, mindehhez pedig csak az kellett, hogy Hadházy benyújtsa a bíróságok jogerős ítéletét. Különös tekintettel arra a részre, mely szerint „vádemeléssel nem érintett személyek” is segítették a korrupciós ügyet, de az ő felelősségüket érdemben nem bírálhatták el. A kiegészítő nyomozás esélyeiről és egy esetleges újabb vádemelésről az önkormányzati PécsMa Bodnár Imrét is megkérdezte. Az ügyvéd szerint, a vagyonvisszaszerzésre akkor is van esély, ha a büntetőjogi következményeknek az elévülés keresztbe tehet. 

– Szorosan kapcsolódó (áprilisi cikk): Jogerősen is elítélték a pécsi Volvo-botrány vádlottjait, egyiküket bilincsben vitték el a tárgyalóteremből. | mecsekimuzli.com
– Lazán kapcsolódó: Nyári menetrendre áll át a Tüke Busz hétfőtől (jún. 22.), ami nyilván újabb járatcsökkentést jelent. | tukebusz.hu

– ÜGYKÖVETÉS: „A levelükben szereplő állításokkal, kérdésekkel, feltételezésekkel és a hivatkozott hatósági eljárással kapcsolatban társaságunk nem kíván nyilatkozni, tekintettel arra, hogy egyrészt folyamatban lévő ügyről van szó, másrészt nem rendelkezünk a sajtóban megjelentekhez képest többletinformációval. Cégcsoportunk működése változatlanul stabil és zavartalan” – írta a Telex friss megkeresése a Hungast. A közétkeztetéssel foglalkozó cégcsoport két vezetője – az óbudai korrupciós ügy egyik mellékszálaként – került a hatóságok látókörébe, erről két hete (#243) részletesen is írtam. A gyanú szerint korrupciós pénzeket fizettek politikusoknak, hogy egyengessék a közétkeztetési pályázatok sorsát. Így kerülhetett a képbe Pécs is: a városban 2012 óta uralja a cégcsoport a helyi piacot.

– CSEREBERÉK: A hétvégi kongresszuson elindult a megújulás útján a Fidesz, olyan friss arcok kaptak helyet az új irányító testületben, mint Nagy Csaba, volt országgyűlési képviselő. A politikus korábban volt pécsi alpolgármester és a baranyai közgyűlés elnöke is, az áprilisi választáson viszont tiszás kihívója, Kapronczai Balázs több mint 4400 szavazattal többet gyűjtött a Baranya 4-es választókerületben. Nagy Csaba az új pártstruktúrában már megyei elnökként tevékenykedhet. Ez a fajta megújulás, de még az új szervezeti felépítés is eléggé hasonlít a Demokratikus Koalíciónál már lejátszódott folyamatokra. Érdekesség, hogy a szintén Baranya 4-ben elindított Szarkándiné Jerszi Katalin is elnökségi tag lett a hétvégén lezavart megújulásnak köszönhetően. Szarkándiné a szavazatok kevesebb mint 1%-át, 530 szavazatot gyűjtött be a választókerületében.

– KÁNI: Szombatra az idei első hőségriadót is kihirdethetik, amire az önkormányzat már előzetesen reagált. Az általános tanácsok mellett a listázták a közterületi ivókutakat, csobogókat a városban. A lista nem teljes, érdemes a kozkutak.hu helyalapú segítségét igénybe venni. Fontos: a Tettye Forrásház beüzemelte a párakapukat is! 

– ELŐZETES: Jövő csütörtökön ülésezik a nyári szünet előtt utoljára a pécsi közgyűlés, azt megelőzően pedig a bizottságok. Akad néhány érdekesség:

• A szeptemberi Pécsi Napok a Széchenyi térről új helyszínre költözik, idén a Sétatéren és Szent István téren állítják fel a standokat. (előterjesztés) 
• Törvényi szabályozás miatt a polgármester havi illetménye 3 millió Ft-ról 3,3 millió Ft-ra, a költségtérítése pedig 450 ezer Ft-ról 491 ezer Ft-ra emelkedik július 1-jével. Ezzel az alpolgármesterek fizetése is automatikusan nő. A növekményekről Péterffy Attila, Ruzsa Csaba és Zag Gábor is lemond a városi költségvetés javára, ahogy ezt teszik 2025 januárjától. (előterjesztés)
• A tervek szerint hozzányúlnak az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatához, annak érdekében, hogy ne növekedjenek a képviselői illetmények sem. Ahogy ezt néhány hete jeleztem (#242) ezt meg kell lépni, különben nagyot ugrik a képviselők – eleve magas – díjazása. (előterjesztés)
• A költségvetés persze továbbra sincs rendben, ezért a likviditási alap megemelésére tesz javaslatot a városvezetés: 1,5 milliárd forinttal, már 3,9 milliárd forintra szeretnék feltolni a hitelkeretet, amit év végéig vissza is kell fizetni az OTP-nek. (előterjesztés)
• Várhatóan megújul a lakásrendelet, erről az önkormányzati PécsMán több cikk is megjelent. Úgy tűnik, hogy egy külön céget is létrehoznak a lakásgazdálkodás kezelésére. (előterjesztés) 

További részletek és egyéb fontos fejlemények a következő számban jönnek.

#köz.ügy

Adományozói és közösségépítő történeteket rendezett egy új tematikus, pécsi sétába Kövér András, a Pécsi Közösségi Alapítvány igazgatója. A budapesti House of Giving helyi történészek, idegenvezetők segítségével kutatta fel azoknak a filantrópoknak a legizgalmasabb történeteit Pécsen, Veszprémben, Sopronban és Debrecenben, akik adományaikkal, közösségi szerepvállalásukkal vagy személyes elkötelezettségükkel maradandó nyomot hagytak városukban. A pécsi séta ajánlott útvonala, az állomások leírása, illetve a hanganyag itt érhető el. 

#holmiez 

Tegnap az Instagramon, ma a hírlevélben. Hol van és mi ez?