#259 – Egyetemi különszámok | Változó idők | Tartalmas hallgatások

#aszerk.

A 444 cikkének köszönhetően megint többen lettünk (nem is kicsit), ami nagyon jó érzés, de az ilyen feliratkozószám-ugrásoknál néhány dolgot muszáj tisztázni. 

1. Ez elsősorban egy Pécsről szóló és a pécsi közélet iránt érdeklődőket célzó hírlevél, ami hetente egyszer érkezik. 
2. Ahhoz, hogy mindig és biztosan megkapd, most vedd fel az e-mail feladóját a névjegyzékedbe! Technikai segítség itt.
3. A közszolgálati tartalmak ingyenesek, de a teljes élményhez előfizetés kell.
4. Minden egyéb fontos tudnivalót itt összeszedtem, érdemes elolvasni, mert akkor a későbbiekben nem ér csalódás.
5. Ha valamit elrontottam, akkor írd meg egy válaszlevélben!
6. Ha pedig egyáltalán nem jön be vagy mégse érdekel, akkor minél előbb iratkozz le!

Üdv,
Ervin

#kispont

A Pécsi Tudományegyetem szenátusa a Filozófia Doktori Iskola megszüntetéséről határozott csütörtökön, tudtam meg Fábián Adrián rektortól. A tudományos fokozatszerzésekkel kapcsolatos vizsgálatok lezárultak, ezek tükrében döntések nem születtek az egyetemen, de a beszámolójukat elküldték a Magyar Tudományos Akadémiának, ahol további fejlemények várhatóak. A rektor a kancellári rendszer átvizsgálására, egy következő lépésben pedig megszüntetésére is javaslatot tett, a szenátus ezt is támogatta. 

A pécsi filozófusbotrány idén nyáron robbant ki, miután Barcsi Tamás, az egyetem egyik oktatója részletes nyílt levélben szedte össze, hogy a 2019 óta milyen gyanús ügyek halmozódtak fel a doktori iskolában. Barcsi szerint fideszes politikusok és azokkal jó kapcsolatot ápoló közismert személyek kaptak érdemtelenül PhD fokozatot vagy jutottak el az abszolutóriumig. Annak ellenére, hogy 2022 óta több jelzést (belső ellenőri jelentés, MTA, társoktatók, doktori tanács) is kapott az egyetem előző vezetése, nem történt semmi, és éppen ezért fordult a nyilvánossághoz Barcsi is. A szenátus friss döntésével meg is szűnt a doktori iskola, de a 2023 – vagyis az akkreditáció elvesztése – előtt felvett hallgatóknak még biztosítják a végzettség megszerzéséhez szükséges feltételeket.
Ezen kívül egy hosszabb távon sokkal jelentősebb javaslatot is támogatott a szenátus: január 1-jével megszűnhet a kancellária a PTE-n. Fábián Adrián rektor szerint az egyetemnek egységes irányítási struktúrára van szüksége. Most a szenátustól is elvi hozzájárulást kapott, hogy a kancellári rendszer eltörléséről a decemberi ülésre egy konkrét javaslatcsomagot vihessen be. „Egy kétharmados szenátusi többséget igénylő döntés után szűnhet meg a jelenlegi rendszer” – tette hozzá Fábián. A PTE Kancelláriának 1300 munkavállalója van, sokféle foglalkoztatási formában. Az egység megszűnésével mindenképpen lesznek adminisztratív teendők, de ez nem feltétlenül érinti a munkakört. „Ha van puffer a rendszerben, például párhuzamosságok, akkor ezt meg kell oldani, el kell simítani” – tette hozzá. A kérdésre, hogy várható-e a kancellária mint közpénzzel gazdálkodó szerv átvilágítása az új vezetés alatt, a rektor azt mondta, hogy átvilágításnak nem nevezné, de egy szervezetfejlesztési projektben már korábban is áttekintették a kancellária működését. Álláspontja szerint először a szerkezeti és működési kérdéseket kell rendbe tenni, ennek pedig hatása lesz a pénzfelhasználásra.
A kancellári rendszer eltörlése valójában visszarendeződés lenne, hiszen az intézményt a Fidesz a nemzeti felsőoktatási törvény 2014-es módosításával vezette be, a korábbi gazdasági (fő)igazgatói posztot felváltva. A kettő között a legnagyobb különbség, hogy a gazdasági igazgatókat az egyetemek saját hatáskörben nevezték ki, munkáltatójuk a rektor volt, míg a kancellárokat a miniszterelnök. Ezzel kettős vezetés alakult ki az egyetemeken belül, ráadásul a kinevezésekkel kapcsolatban pártpolitikai szálak merültek fel. A PTE-n a fideszes Decsi István, egykori pécsi alpolgármester kapta meg a posztot 2020-ban, majd a modellváltás során – rendkívüli módon – az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába is bekerült. Kurátori pozíciójától az új kurátorok beiktatásával ő is automatikusan búcsúzott, de néhány nappal korábban a kancellári posztról is lemondott a volt fideszes politikus. Az, hogy papíron ez a két poszt nem volt korábban összeférhetetlen a kis magyar abszurdok közé tartozik, akárcsak Bódis József feladathalmozása, illetve, hogy a saját főnökeinek volt a főnöke. 
A szenátus még egy érdekes javaslatra mondott igent: az éppen felszámolandó kekva-modell helyett egy hibrid verzió is jó lehet, ami megőrzi a magánegyetemi rendszer rugalmasságát, de jogi és pénzügyi garanciákat ad az állam részéről. 

#nagykötőjel

– ÚJRAELSZÁMOLTATÁS: Az önkormányzati PécsMa cikke szerint a 2020-ban indult pécsi elszámoltatási és átvilágítási folyamatok hat év elteltével, a megváltozott politikai-hatalmi környezetben új lendületet kaphatnak. A pécsi Fidesz tízéves korszaka után, 2019-ben érkező ellenzéki városvezetés több tucat gyanús ügyben tett feljelentést, azonban a nyomozások jelentős részét lezárták. Néhány esetben az önkormányzati cégek, intézmények pótmagánvádlóként léptek az ügyészség helyébe. Ez korlátozott eszközöket jelent, azaz sokkal nehezebb a bizonyítás, de így is sikerült eredményeket elérni. De az ügyészség is sikerre vitt néhány ügyet. 
A jogi és gazdasági átvilágításokat végző csapat vezetője, dr. Bodnár Imre szerint „a nyomozóhatóságok működésében érzékelhető változás és a vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó új országos hivatal felállása miatt” azokban az ügyekben, amelyek még nem évültek el új esély mutatkozik a felelősségre vonásra. 

• Bodnár Imrét a tiszás elszámoltatás esélyeiről, lehetőségeiről még júniusban kérdeztem. | mecsekimuzli.com 
• A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal hétfőn jelentette be az első négy kiemelt ügyet, amikkel foglalkozni kezdenek. Ebből kettőnek pécsi szála is van. A volt miniszterelnök testvérének a vízumbiznisze a PTE orvosi karáig ér. A budapesti parkfenntartási botrány kenőpénzes mechanizmusaiban a Hungast-cégcsoport két vezetője és egy pécsi volt MSZP-s országgyűlési képviselő adja a kapcsolatot.  

– SEHALL: Bánki Eriket is meghallgatta a Magyar Nemzeti Bank kétes vagyonkezelési ügyeit vizsgáló parlamenti bizottság. A helyzet érdekességéhez az is hozzájárul, hogy az ellenzéki tagok között van a szintén baranyai Hargitai János (KDNP) is. Bánki már a meghallgatás elején közölte, hogy értelmetlennek tartja a behívását, mivel az általa 2016-ban benyújtott törvénymódosító javaslat soha nem lépett hatályba. És valóban: egy szinte azonos tartalommal elfogadott törvény segített az MNB-nek eltitkolni a közpénzek útját. Bánki azt is kijelentette, hogy semmilyen felelősséget nem érez az ügyben, mivel a javaslata nem vált jogszabállyá, és szerinte a bizottság nem megfelelő felkészültséggel dolgozik. Bánki szerint az „elvesztette közpénz jellegét” kifejezés az MNB narratívája volt, amelyet átvettek. Úgy vélte, mivel a jegybank potenciálisan munkájukat megkönnyítő javaslatot terjesztett fel, nem volt okuk annak megkérdőjelezésére. A fideszes volt parlamenti képviselő állítása szerint nekik nem volt okuk bűncselekményre gyanakodni, mivel minden évben kaptak beszámolókat az alapítványi tevékenységről, amelyekben semmi kifogásolhatót nem találtak. Szerinte a sajtó részéről csak hangulatkeltés folyt az ügyben, és ha valaki törvénytelenséget tapasztalt volna, feljelentést kellett volna tennie. A meghallgatásról készült részletes tudósítás itt olvasható. 

#köz.szolg

A Mosoly Alapítvány novemberben ingyenes művészetterápiás csoportokat indít Pécsen, 15-18 éves fiatalok számára. A jövő júniusig tartó terápiás csoportokat az alapítvány szakemberei elsősorban szorongással, feszültséggel vagy hangulati nehézségekkel élő serdülőknek ajánlják. A csoportokra 2026. október 5-ig, azaz jövő hétfőig lehet jelentkezni.
A foglalkozások segítséget nyújtanak a belső feszültség és a szorongás oldásában, az érzelmek tudatosabb megélésében, az önértékelésben, önmagunk elfogadásában, valamint a kreativitásban rejlő lehetőségek és az alkotás örömének megtapasztalásában. Jelentkezés itt.

#köz.meg

Minden önkormányzatnak évente legalább egyszer közmeghallgatást kell tartani, aminek a témájáról idén is szavazni lehet Pécsen. A városvezetés ezúttal is három opciót kínált fel: 

1. Zöld Pécs: Milyen mérföldkövek várhatók? Mit jelentenek a lakosság számára?
2. TOP Plusz fejlesztési projektek bemutatása, véleményezése
3. Költségvetési helyzet bemutatása: Hogyan jutottunk el idáig? Mire lehet számítani a következő hónapokban?

Szavazni október 11-ig ezen a linken lehet, de fontos megjegyezni, hogy a konkrét téma után bármilyen közügyben lehet kérdezni az önkormányzati képviselőket, polgármestert, alpolgármestereket.

#köz.ügy

Ott vagyunk már? Magyar demokrácia április 12. után címmel szervez beszélgetést az Emberség Erejével Alapítvány a parlamenti választás után pontosan fél évvel. A program első felében pódiumbeszélgetést tartanak Katus Eszter újságíró és Zárug Péter Farkas politológus részvételével. Ezt követően kiscsoportos beszélgetőkörök alakulnak, helyi vendégek vezetésével. Az október 12-i eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részletek az eseménynél.

#podcast

Kivételesen már csütörtökön felvettük a friss adást, és ennek köszönhetően már hallható, látható minden platformon. Itt: Apple | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Milyen a hírlevél? Mondd el a véleményed! 

#holmiez 

Tegnap az Instagramon, ma a hírlevélben. Hol van és mi ez?