7 min read

#34 – Klientúra építése | Vita szervezése | Művészetek háziasítása

#34 – Klientúra építése |  Vita szervezése | Művészetek háziasítása
Idén is keresem a város legkésőbb kidobott karácsonyfáját. Ez a kép egy két évvel ezelőtti erős versenyzőt ábrázol: a fotó 2020. április 25-én készült. 

A mecseki müzli minden csütörtök reggelre összegyűjti neked, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten. Ezen a héten csak a támogató tagok és az előfizetők kapják a teljes hírlevelet.


#aszerk.

A múlt heti hírlevél után kaptam megint egy olyan olvasói levelet, aminek a tartalma közérdeklődésre tarthat számot. Már csak azért is, mert már többen mondták, írták szinte ugyanezt. Az ezúttal egy kicsit csipkelődve megfogalmazott lényeg annyi volt, hogy túl jó az ingyenes hírlevél, és nincs ingere az Olvasónak előfizetni. Az ilyen dicséretet nyilván meg kell köszönni, mert jólesik. Azt is válaszoltam még, hogy nem kényszerítek, és nem is szeretnék senkit azzal előfizetésre kényszeríteni, hogy nagyon rosszra csinálom az ingyenes verziót.

És miközben viccelődünk, ez egy abszolút létező dilemma, ami folyamatosan dolgozik bennem. A kérdés valahogy így néz ki: mennyi és milyen tartalom legyen az ingyenes hírlevélben, hogy úgy is legyen értelme feliratkozni, hogy valaki nem fizet elő, miközben persze jó volna, ha mégiscsak minél többen előfizetnének a mecseki müzlire...

A heti két hírlevél lehetne az egyik legtisztább megoldás (csütörtökön az ingyenes, hétfőn vagy kedden egy csak előfizetőknek szóló), de egyelőre nincs rá kapacitásom. És annyi előfizető sincs még, amennyi a két napnyi belefektetett munkát fedezni tudná. (Egyet már igen!)

Szóval, úgy tűnik, hogy egyelőre maradunk a heti egy hírlevélnél és tovább kísérletezem a (light)™-tal. Ha mindezzel kapcsolatban van bármilyen megfejtésed, meglátásod, akkor írd meg egy válaszlevélben!

Üdv,
Ervin


#kispont

A negyedik kétharmad okait kutatva rendre felmerül a helyi beágyazottság, a helyi közösségek szerepe. Illetve az, hogy melyik helyi közösségek, szervezetek részesülnek a Fidesz által irányított központi forrásokból. Klientúraépítés a gyakorlatban, ugye. Erre pedig szépen rímel, hogy másodszor is többségében egyértelműen Fidesz-közeli szervezeteket szórt meg támogatással a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Városi Civil Alap (VCA) keretében.

A korrupciófigyeléssel is foglalkozó K-Monitor szerint: a VCA-t a Norvég Alap civilek számára megpályázható 4 milliárd forintos forrásainak pótlására hozta létre a Miniszterelnökség. Az első pénzosztási körben rögtön ki is derült, hogy nagyon sok kedvezményezett szervezetnek közvetlen pártkötődése van – civil múltja pedig nem feltétlenül. A témában több cikk is született, a legjobb gyűjtést a Válasz Online hozta össze, ahol egyéni választókerületekre bontva mutatták be, hogy a politikai kapcsolatokkal rendelkező civilek mennyi pénzt kaptak a BGA Zrt.-től. Több 1-3 millió forintot behúzó pécsi, Fidesz-közeli nyertes is van (Pécsi Polgári Szalon, Mecsek Polgári Egyesület, Pécsi Értékközösség Alapítvány, Országos Gamer Szövetség Egyesület stb.), azonban most csak a legérdekesebb és legnagyobbat nyerő formációkkal foglalkozom.

A korábbi nyertesek közül most ismét felkerült a listára a Bio Város Egyesület, akik üstökösként tűntek fel a pécsi civil szektorban. Míg az alapítás évére, azaz 2019-re, majd 2020-ra vonatkozóan is nullás beszámolókat tettek közre (azaz szinte semmilyen pénzmozgásuk nem volt) 2021-ben már meg is kapták a maximálisan igényelhető 15 millió forintot a VCA keretében. A beszámolójuk szerint a teljes támogatásnak kb. harmadát használták csak fel tavaly. Azóta persze változhatott a helyzet, de úgy tűnik, nem kell aggódniuk az anyagiak miatt, hiszen az új körben is 11 millió forintot sikerült behúzniuk a BGA-tól.

Ha a szárnyaláson csodálkozunk, akkor érdemes figyelembe venni, hogy az egyesület alelnöke Vezér Tamás Dániel egy ideig a pécsi városi Fidesz-frakció politikai munkatársaként küldött ki sajtóközleményeket. És talán az sem volt baj, hogy sikerült egy olyan együttműködést összehozniuk, aminek a keretében a tartalmaik helyet kapnak a Fidesz-közeli Pécs Aktuál címlapján. Erre a népszerűsítésre vélhetően szükségük is lehet, már amennyiben az oldaluk látogatottságára, ismertségükre, a helyi civil életbe való beágyazottságukra a YouTube-os videóik nézettsége alapján próbálunk következtetni.

Ráadásul, egy nagyon hasonló sémát látni a most először VCA-pénzekhez jutó Agytörő Egyesületnél is. A szervezet 11 millió Ft támogatásban részesült, úgy hogy csupán 2021 nyarán alapították, ráadásul a székhelyük is megegyezik. De, ami ennél is érdekesebb, hogy az ő tartalmaik is a Pécs Aktuál oldalain találtak otthonra. Az együttműködés részletei nem ismertek, de a hasonló mintázaton és a fideszes híroldalon túl további kapcsolat is van a két egyesület között. Raics Teréz, ismert aktivista (aki korábban fideszes delegált felügyelő bizottsági tag is volt városi cégeknél, intézményeknél) nem csak a Bio Város Egyesület alelnöke, de az Agytörő állandó szerzője is. És az impresszumokat (1, 2) már csak ezért is érdemes összehasonlítani, mert megdöbbentő az átfedés. Ami a P1-médiauniverzumban nem is annyira megdöbbentő.

Természetesen az is érdekes, ami kimaradt a pénzosztásból. Az első, azaz a 2021-es körben a Kővári János kampánymotorjának számító Vörös Sárkány Egyesület 5 millió forintot kapott a VCA-ból. Majd nem sokkal később még 7 millió forintot a Kővári fővédnökségével megszervezett Kertvárosi Napra az EMET-től. Ennek az egyesületnek a volt vezetője Tóth Róbert, aki a 2019-es önkormányzati választáson fideszes-öpés színekben bukott el az egyéni választókerületében. A parlamenti választási kampányban aztán már Kővári átadásainak, fellépéseinek megörökítője, aki még a Pesti TV stúdiójába is elkísérte kommunikációs munkatársként. A VCA friss körében már nem találtam a Vörös Sárkányt, de ennek oka valószínűleg örök rejtély marad, tehát nem lehet kijelenteni, hogy Kőváriék kiestek a pikszisből. Azért nem, mert bár a K-Monitor megpróbálta tavaly is megszerezni a pályázatok értékelőlapjait, de akkor is csak a nyertesekét adta ki a Bethlen Gábor Alapkezelő, mert a veszteseké döntéselőkészítő adatnak minősül – és így közérdekűadat-igénylésre sem nyilvánosak. Ezért az sem derült ki, hogy hányan pályáztak, kik és miért nem nyertek.

This post is for paying subscribers only