A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok

A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok
Tistyán László szociológus – Fotó: Gűth Ervin

Eddig csak sejtett vagy gyanított problémákat tár fel és ír le pontosan a helyi civil életet vizsgáló első pécsi Civil Szelfi. A Pécsi Közösségi Alapítvány egy európai uniós pályázatnak köszönhetően hiánypótló kutatásba kezdett, ugyanis eddig legfeljebb becsléseink lehettek a pécsi civilek valós helyzetéről. Módszertani és tartalmi problémákat is ki kellett küszöbölni a vizsgálathoz, aminek most elkészült a közérthető elemzése is. Senkinek sem lehet meglepetés, hogy a legnagyobb problémát a forráshiány jelenti, de a szervezeti kultúrában és a kommunikációban is vannak elmaradások. A pillanatkép ezek alapján is elég borús, de ráadásul olyan fogalmak is felmerülnek, mint a civilek önkizsákmányolása, vagy éppen a beletörődés által elkövetett jogfeladás.

Tistyán László szociológus vezette a kutatást, amit nem csak kiértékeltek, de ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a helyi civilszféra önszerveződése, közös képviselete, ami legitimációs alapot jelenthetne egy-egy közpolitikai javaslat megfogalmazása, illetve érdekegyeztetések során. Ennek már csak azért is lenne gyakorlati haszna, mert jelenleg – jó magyar gyakorlat szerint – Pécsen is társadalomfejlesztésre szánt európai uniós pénzek jelentős részét inkább betonra és térkőre költi az önkormányzat.

Minderről Tistyán Lászlóval beszélgettünk.

Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Az öt legérdekesebb megállapítás a beszélgetésből:

  1. Bár hivatalosan valóban nagyjából ezer pécsi civil szervezet van regisztrálva, ezeknek a töredéke végez valóban klasszikus civil tevékenységet. Már a megfogalmazás is nehéz: ki valójában a civil?
  2. Aggasztó gyakorlat a lelkes civileknél az önkizsákmányolás, ami az erőforráshiányra adott válasz. Valójában még a nagy, állami támogatásban részesülő szervezetek is alulfinanszírozottak.
  3. A civil szervezetek többségének nincs irodája vagy eleve olyan helyiség, ahol rendszeresen összejöhetnének. Sokszor alapvető eszközeik sincsenek, így ezeket a problémákat saját eszköztárukkal oldják meg az tagok, önkéntesek.
  4. Az egyik legérdekesebb bevezetett fogalom a „beletörődés által elkövetett jogfeladás”, ami lényegében azt jelenti, hogy fokozatosan, egyre több mindent vettek el az elmúlt években a civilektől, és ezt a civil társadalom többsége elfogadta.
  5. Az Európai Szociális Alapból Pécs a jelenlegi finanszírozási ciklusban nagyjából 7 milliárd forintot költhetett volna társadalomfejlesztésre, azonban más magyar városokhoz hasonló módon ennek a pénznek a döntő többségét beruházásokra csoportosíthatja át az önkormányzat. Az eredeti címkével csupán 150 millió forintot költenének el.

Linkek:

Tovább »

Erre a szezonra megmenekült a botrányos pályáztatásba kevert pécsi Káptalan Kert

Erre a szezonra megmenekült a botrányos pályáztatásba kevert pécsi Káptalan Kert

Csütörtökön döntött a pécsi közgyűlés arról a pályázatról, ami nemcsak a helyi közvéleményt, de a teljes magyar zeneipart felháborította. A városvezetés végül az eredetileg megajánlottnál magasabb árat kér a pécsi szabadtéri színpad üzemeltetésére jelentkező és egyedüliként talpon maradt jelentkezőtől. A kedélyek egyelőre nem nyugodtak le, néhány politikusi felszólalás pedig csak

By Ervin Gűth
Gyanús pályázat miatt került veszélybe Pécs legjobb szabadtéri koncerthelyszíne

Gyanús pályázat miatt került veszélybe Pécs legjobb szabadtéri koncerthelyszíne

A pécsi belvárosban található Káptalan Kert az elmúlt években országosan is elismert rendezvényhelyszín lett, ahol tavasztól őszig – Ákostól a Carson Comáig – a legnépszerűbb hazai zenekarok lépnek fel, gyakran pécsi előzenekarral. Az üzemeltetők egyike szerint most egy nagyon furcsa eljárás vethet véget a sikerszériának: a 26 oldalas szakmailag alátámasztott anyagukkal szemben

By Ervin Gűth