A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok

A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok
Tistyán László szociológus – Fotó: Gűth Ervin

Eddig csak sejtett vagy gyanított problémákat tár fel és ír le pontosan a helyi civil életet vizsgáló első pécsi Civil Szelfi. A Pécsi Közösségi Alapítvány egy európai uniós pályázatnak köszönhetően hiánypótló kutatásba kezdett, ugyanis eddig legfeljebb becsléseink lehettek a pécsi civilek valós helyzetéről. Módszertani és tartalmi problémákat is ki kellett küszöbölni a vizsgálathoz, aminek most elkészült a közérthető elemzése is. Senkinek sem lehet meglepetés, hogy a legnagyobb problémát a forráshiány jelenti, de a szervezeti kultúrában és a kommunikációban is vannak elmaradások. A pillanatkép ezek alapján is elég borús, de ráadásul olyan fogalmak is felmerülnek, mint a civilek önkizsákmányolása, vagy éppen a beletörődés által elkövetett jogfeladás.

Tistyán László szociológus vezette a kutatást, amit nem csak kiértékeltek, de ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a helyi civilszféra önszerveződése, közös képviselete, ami legitimációs alapot jelenthetne egy-egy közpolitikai javaslat megfogalmazása, illetve érdekegyeztetések során. Ennek már csak azért is lenne gyakorlati haszna, mert jelenleg – jó magyar gyakorlat szerint – Pécsen is társadalomfejlesztésre szánt európai uniós pénzek jelentős részét inkább betonra és térkőre költi az önkormányzat.

Minderről Tistyán Lászlóval beszélgettünk.

Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Az öt legérdekesebb megállapítás a beszélgetésből:

  1. Bár hivatalosan valóban nagyjából ezer pécsi civil szervezet van regisztrálva, ezeknek a töredéke végez valóban klasszikus civil tevékenységet. Már a megfogalmazás is nehéz: ki valójában a civil?
  2. Aggasztó gyakorlat a lelkes civileknél az önkizsákmányolás, ami az erőforráshiányra adott válasz. Valójában még a nagy, állami támogatásban részesülő szervezetek is alulfinanszírozottak.
  3. A civil szervezetek többségének nincs irodája vagy eleve olyan helyiség, ahol rendszeresen összejöhetnének. Sokszor alapvető eszközeik sincsenek, így ezeket a problémákat saját eszköztárukkal oldják meg az tagok, önkéntesek.
  4. Az egyik legérdekesebb bevezetett fogalom a „beletörődés által elkövetett jogfeladás”, ami lényegében azt jelenti, hogy fokozatosan, egyre több mindent vettek el az elmúlt években a civilektől, és ezt a civil társadalom többsége elfogadta.
  5. Az Európai Szociális Alapból Pécs a jelenlegi finanszírozási ciklusban nagyjából 7 milliárd forintot költhetett volna társadalomfejlesztésre, azonban más magyar városokhoz hasonló módon ennek a pénznek a döntő többségét beruházásokra csoportosíthatja át az önkormányzat. Az eredeti címkével csupán 150 millió forintot költenének el.

Linkek:

Tovább »

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet

Európai viszonylatban középmezőnyben, a 14. helyen áll Magyarország az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében. A visontai MVM Mátra erőmű a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van, Baranyában pedig a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. Pécsen viszont ennél is sürgetőbb problémát jelent, hogy a város a négy legszennyezettebb

By mecseki müzli
Élő adásban utalta át a város utolsó törlesztőrészletét a pécsi polgármester

Élő adásban utalta át a város utolsó törlesztőrészletét a pécsi polgármester

„Ebből a 9,5 milliárd forintból épülhettek volna új utak, járdák, játszóterek vagy parkok, lehettek volna belőle jövőbe mutató fejlesztések” – mondta Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere a keddi közgyűlésen a kormányzati kölcsönről, amit a korábbi fideszes városvezetés alatt kellett igénybe venni még 2017-2018-ban. Néhány perccel később a polgármester élő adásban,

By Ervin Gűth