A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok

A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok
Tistyán László szociológus – Fotó: Gűth Ervin

Eddig csak sejtett vagy gyanított problémákat tár fel és ír le pontosan a helyi civil életet vizsgáló első pécsi Civil Szelfi. A Pécsi Közösségi Alapítvány egy európai uniós pályázatnak köszönhetően hiánypótló kutatásba kezdett, ugyanis eddig legfeljebb becsléseink lehettek a pécsi civilek valós helyzetéről. Módszertani és tartalmi problémákat is ki kellett küszöbölni a vizsgálathoz, aminek most elkészült a közérthető elemzése is. Senkinek sem lehet meglepetés, hogy a legnagyobb problémát a forráshiány jelenti, de a szervezeti kultúrában és a kommunikációban is vannak elmaradások. A pillanatkép ezek alapján is elég borús, de ráadásul olyan fogalmak is felmerülnek, mint a civilek önkizsákmányolása, vagy éppen a beletörődés által elkövetett jogfeladás.

Tistyán László szociológus vezette a kutatást, amit nem csak kiértékeltek, de ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a helyi civilszféra önszerveződése, közös képviselete, ami legitimációs alapot jelenthetne egy-egy közpolitikai javaslat megfogalmazása, illetve érdekegyeztetések során. Ennek már csak azért is lenne gyakorlati haszna, mert jelenleg – jó magyar gyakorlat szerint – Pécsen is társadalomfejlesztésre szánt európai uniós pénzek jelentős részét inkább betonra és térkőre költi az önkormányzat.

Minderről Tistyán Lászlóval beszélgettünk.

Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Az öt legérdekesebb megállapítás a beszélgetésből:

  1. Bár hivatalosan valóban nagyjából ezer pécsi civil szervezet van regisztrálva, ezeknek a töredéke végez valóban klasszikus civil tevékenységet. Már a megfogalmazás is nehéz: ki valójában a civil?
  2. Aggasztó gyakorlat a lelkes civileknél az önkizsákmányolás, ami az erőforráshiányra adott válasz. Valójában még a nagy, állami támogatásban részesülő szervezetek is alulfinanszírozottak.
  3. A civil szervezetek többségének nincs irodája vagy eleve olyan helyiség, ahol rendszeresen összejöhetnének. Sokszor alapvető eszközeik sincsenek, így ezeket a problémákat saját eszköztárukkal oldják meg az tagok, önkéntesek.
  4. Az egyik legérdekesebb bevezetett fogalom a „beletörődés által elkövetett jogfeladás”, ami lényegében azt jelenti, hogy fokozatosan, egyre több mindent vettek el az elmúlt években a civilektől, és ezt a civil társadalom többsége elfogadta.
  5. Az Európai Szociális Alapból Pécs a jelenlegi finanszírozási ciklusban nagyjából 7 milliárd forintot költhetett volna társadalomfejlesztésre, azonban más magyar városokhoz hasonló módon ennek a pénznek a döntő többségét beruházásokra csoportosíthatja át az önkormányzat. Az eredeti címkével csupán 150 millió forintot költenének el.

Linkek:

Tovább »»

Várkapitánnyal is ostromolhat a Fidesz Pécsen, az ellenzéki polgármester újrázna

Várkapitánnyal is ostromolhat a Fidesz Pécsen, az ellenzéki polgármester újrázna

Az ellenzéki tárgyalások megkezdődtek, a jelenlegi városvezető Péterffy Attila újrázni szeretne, de a korábbi szövetségesek közül többeket pótolni kell. A Fidesz jelöltválasztását közvéleménykutatás segítheti. A 2024-es önkormányzati választáson Pécsen egyelőre egy polgármesterjelölt indulása biztos. A város ellenzéki vezetője, Péterffy Attila határozottan újrázni szeretne. A hírt a pártoktól független polgármester Kunhalmi

By Ervin Gűth
A gyerekeket legózás és drámajáték is nyitottabbá teheti a kortárs művészetre

A gyerekeket legózás és drámajáték is nyitottabbá teheti a kortárs művészetre

A kortárs művészet és a közízlés viszonya sose volt felhőtlen. Nyilván a szembeállítás is tévút, de a feszült viszonynál van rosszabb is. A közömbösség. Az érdeklődés, a nyitottság hiánya. De lássuk be, a kortárs művészetekkel, művészekkel általában tényleg nem könnyű, ezért is hiánypótló a Zsolnay-negyed Kortárs Junior néven futó sorozata.

By Ervin Gűth