A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok

A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok
Tistyán László szociológus – Fotó: Gűth Ervin

Eddig csak sejtett vagy gyanított problémákat tár fel és ír le pontosan a helyi civil életet vizsgáló első pécsi Civil Szelfi. A Pécsi Közösségi Alapítvány egy európai uniós pályázatnak köszönhetően hiánypótló kutatásba kezdett, ugyanis eddig legfeljebb becsléseink lehettek a pécsi civilek valós helyzetéről. Módszertani és tartalmi problémákat is ki kellett küszöbölni a vizsgálathoz, aminek most elkészült a közérthető elemzése is. Senkinek sem lehet meglepetés, hogy a legnagyobb problémát a forráshiány jelenti, de a szervezeti kultúrában és a kommunikációban is vannak elmaradások. A pillanatkép ezek alapján is elég borús, de ráadásul olyan fogalmak is felmerülnek, mint a civilek önkizsákmányolása, vagy éppen a beletörődés által elkövetett jogfeladás.

Tistyán László szociológus vezette a kutatást, amit nem csak kiértékeltek, de ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a helyi civilszféra önszerveződése, közös képviselete, ami legitimációs alapot jelenthetne egy-egy közpolitikai javaslat megfogalmazása, illetve érdekegyeztetések során. Ennek már csak azért is lenne gyakorlati haszna, mert jelenleg – jó magyar gyakorlat szerint – Pécsen is társadalomfejlesztésre szánt európai uniós pénzek jelentős részét inkább betonra és térkőre költi az önkormányzat.

Minderről Tistyán Lászlóval beszélgettünk.

Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Az öt legérdekesebb megállapítás a beszélgetésből:

  1. Bár hivatalosan valóban nagyjából ezer pécsi civil szervezet van regisztrálva, ezeknek a töredéke végez valóban klasszikus civil tevékenységet. Már a megfogalmazás is nehéz: ki valójában a civil?
  2. Aggasztó gyakorlat a lelkes civileknél az önkizsákmányolás, ami az erőforráshiányra adott válasz. Valójában még a nagy, állami támogatásban részesülő szervezetek is alulfinanszírozottak.
  3. A civil szervezetek többségének nincs irodája vagy eleve olyan helyiség, ahol rendszeresen összejöhetnének. Sokszor alapvető eszközeik sincsenek, így ezeket a problémákat saját eszköztárukkal oldják meg az tagok, önkéntesek.
  4. Az egyik legérdekesebb bevezetett fogalom a „beletörődés által elkövetett jogfeladás”, ami lényegében azt jelenti, hogy fokozatosan, egyre több mindent vettek el az elmúlt években a civilektől, és ezt a civil társadalom többsége elfogadta.
  5. Az Európai Szociális Alapból Pécs a jelenlegi finanszírozási ciklusban nagyjából 7 milliárd forintot költhetett volna társadalomfejlesztésre, azonban más magyar városokhoz hasonló módon ennek a pénznek a döntő többségét beruházásokra csoportosíthatja át az önkormányzat. Az eredeti címkével csupán 150 millió forintot költenének el.

Linkek:

Read more

Van, ahol receptre jár – kipróbáltuk a Mecseki Erdőfürdőt

Van, ahol receptre jár – kipróbáltuk a Mecseki Erdőfürdőt

Már Pécsen is van erdőfürdő. A Japánból eredő meditatív módszer testre-lélekre pozitívan hat és néhány éve Magyarországon is elérhető. Sőt, Budapest XII. kerületében már „zöld receptre” is felírhatják az orvosok. Elmentünk a Mecseki Erdőfürdő egyik vezetett sétájára, szervezőkkel, résztvevőkkel beszélgettünk. Hétfős társaságként indulunk Égervölgy parkolójából az erdőbe. Eszter, az erdőfürdő

A munkahelyeden ki áll ki érted? Szakszervezetek, problémák, megoldások

A munkahelyeden ki áll ki érted? Szakszervezetek, problémák, megoldások

A Mecseki Müzli második saját rendezvényére három pécsi szakszervezeti vezetőt hívtunk meg, hogy a közösségi érdekérvényesítés lehetőségeiről, a szakszervezetek megítéléséről kérdezzük őket. Az eseményről ezúttal felvétel is készült: A beszélgetés meghallgatható podcastként is: Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube Résztvevők: Hofekker Ferenc (Független Demokratikus Szakszervezet - Tüke Busz) Nagy Erzsébet

Páva Zsolték szerepét is vizsgálni kell, első fokra dobta vissza a Volvo-ügyet az ítélőtábla

Páva Zsolték szerepét is vizsgálni kell, első fokra dobta vissza a Volvo-ügyet az ítélőtábla

Hosszan sorolta az elsőfokú eljárásban elkövetett hibákat a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a Volvo-botrány néven elhíresült ügyben. Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A