A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok

A társadalomfejlesztésre szánt pénzt is betonra és térkőre költik az önkormányzatok
Tistyán László szociológus – Fotó: Gűth Ervin

Eddig csak sejtett vagy gyanított problémákat tár fel és ír le pontosan a helyi civil életet vizsgáló első pécsi Civil Szelfi. A Pécsi Közösségi Alapítvány egy európai uniós pályázatnak köszönhetően hiánypótló kutatásba kezdett, ugyanis eddig legfeljebb becsléseink lehettek a pécsi civilek valós helyzetéről. Módszertani és tartalmi problémákat is ki kellett küszöbölni a vizsgálathoz, aminek most elkészült a közérthető elemzése is. Senkinek sem lehet meglepetés, hogy a legnagyobb problémát a forráshiány jelenti, de a szervezeti kultúrában és a kommunikációban is vannak elmaradások. A pillanatkép ezek alapján is elég borús, de ráadásul olyan fogalmak is felmerülnek, mint a civilek önkizsákmányolása, vagy éppen a beletörődés által elkövetett jogfeladás.

Tistyán László szociológus vezette a kutatást, amit nem csak kiértékeltek, de ajánlásokat is megfogalmaztak. Ezek közül az egyik legérdekesebb a helyi civilszféra önszerveződése, közös képviselete, ami legitimációs alapot jelenthetne egy-egy közpolitikai javaslat megfogalmazása, illetve érdekegyeztetések során. Ennek már csak azért is lenne gyakorlati haszna, mert jelenleg – jó magyar gyakorlat szerint – Pécsen is társadalomfejlesztésre szánt európai uniós pénzek jelentős részét inkább betonra és térkőre költi az önkormányzat.

Minderről Tistyán Lászlóval beszélgettünk.

Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Az öt legérdekesebb megállapítás a beszélgetésből:

  1. Bár hivatalosan valóban nagyjából ezer pécsi civil szervezet van regisztrálva, ezeknek a töredéke végez valóban klasszikus civil tevékenységet. Már a megfogalmazás is nehéz: ki valójában a civil?
  2. Aggasztó gyakorlat a lelkes civileknél az önkizsákmányolás, ami az erőforráshiányra adott válasz. Valójában még a nagy, állami támogatásban részesülő szervezetek is alulfinanszírozottak.
  3. A civil szervezetek többségének nincs irodája vagy eleve olyan helyiség, ahol rendszeresen összejöhetnének. Sokszor alapvető eszközeik sincsenek, így ezeket a problémákat saját eszköztárukkal oldják meg az tagok, önkéntesek.
  4. Az egyik legérdekesebb bevezetett fogalom a „beletörődés által elkövetett jogfeladás”, ami lényegében azt jelenti, hogy fokozatosan, egyre több mindent vettek el az elmúlt években a civilektől, és ezt a civil társadalom többsége elfogadta.
  5. Az Európai Szociális Alapból Pécs a jelenlegi finanszírozási ciklusban nagyjából 7 milliárd forintot költhetett volna társadalomfejlesztésre, azonban más magyar városokhoz hasonló módon ennek a pénznek a döntő többségét beruházásokra csoportosíthatja át az önkormányzat. Az eredeti címkével csupán 150 millió forintot költenének el.

Linkek:

Tovább »»

Mellárék kritizálják az ellenzéki városvezetést, egy LMP-közeli szervezettel indulnak az önkormányzati választáson

Mellárék kritizálják az ellenzéki városvezetést, egy LMP-közeli szervezettel indulnak az önkormányzati választáson

A Mindenki Pécsért Egyesületnek polgármesterjelöltje nem lesz, és a civilségre helyezik a hangsúlyt. Nem ez az első eset, hogy konfliktusa van az országgyűlési képviselőnek és a nevéhez kötődő szervezetnek Pécs független polgármesterével és a mögötte álló ellenzéki pártokkal. Mellár Tamás napirend előtti felszólalásával kezdődött a pécsi közgyűlés kedden délelőtt. Az

By Ervin Gűth
Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó

Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó

Magyarországon egyedülálló szolgáltatást nyújt a pécsi People First Egyesület. Az elmúlt években aprólékos, kitartó munkával feltérképezték a környékbeli akadálymentes helyeket. És azóta is gondozzák, frissítik az oldalukon ingyenesen elérhető adatbázist. Ez a munka szemléletformálással is jár: az adatbázisba kerülő helyek üzemeltetői biztosan máshogy gondolkodnak az akadálymentességről. Közben társadalmi kapcsolatok is

By Ervin Gűth