Biztosan szavazó, de bizonytalan pártválasztó pécsiek beszéltek aggályaikról, dilemmáikról

A kormánytól független közvélemény-kutatások alapján nagyjából 0,8-1 millió biztos szavazó bizonytalan lehet. Ők azt mondják, április 12-én ott lesznek a voksfülkében, de még nem döntötték el, hogy kinél húzzák be az ikszet. A bizonytalanságuk természete, oka sokféle, erről szerettünk volna többet megtudni. A Mecseki Müzli hírlevél feliratkozói közül most is – ahogy a 2024-es önkormányzati választási kampányban – négyen mondták el, hogy ellenzékiként még miért nem döntöttek? Kérésükre mindannyian megváltoztatott névvel szerepelnek a cikkben.

Krisztián 

(férfi, 20)

Krisztián számára április 12. két szempontból is különleges lesz. Történelem szakos egyetemi hallgató és éppen külföldön tölt egy évet, így egy külképviseleten fog szavazni. Másrészt ez lesz az első parlamenti választás, amin voksolhat. Aktívan követi a magyar közéletet, leginkább a politikai elemző-beszélgetős műsorokat, mégis van, ami elbizonytalanítja.Ellenzékinek vallja magát, saját bevallása szerint ehhez a családi háttér is nagyban hozzájárult, és elsősorban szkepticizmust, bizalmatlanságot fogalmaz meg a legerősebbnek mért párttal szemben.

„Kételkedek, hogy sok változást hoz a Tisza, ha nyer. Jelenleg a hatalomgyakorlásukat illetően az egyetlen irányadó tényezőnek azt vélem, ahogy a a független sajtóval kommunikálnak. Ebben pedig rendre rosszul teljesítenek. Ugyanazt a hatalmi arroganciát látom bizonyos megnyilatkozásaikban, mint a Fidesznél” – mondja Kritsztián, aki mellesleg úgy gondolja, hogy nem a legdemokratikusabb irány, ha egy párt kizárólagos irányítást akar az ellenzéki oldalon.

„A Fidesz vállalhatatlan, a Tiszával problémáim vannak, a kispártokra való szavazásnak nem sok az értelme. Úgy érzem, mintha állampolgárként meg lennék fosztva a döntés jogától, hogy senki képviseli az értékrendemet” – teszi hozzá Krisztián, és nem szeretne tíz év múlva azzal szembesülni, hogy egy „második Fidesz” hatalomra kerülését segítette elő. Egyetlen vállalható opciónak a kutyapártot tartja, de ha ők nem indultak volna, akkor legvégső esetben a Tiszára is hajlandó lenne szavazni a Fidesz leváltása érdekében. Mindenesetre, a részvételt állampolgári kötelességnek tartja, a szükséges adminisztrációt már el is végezte, így a választás napján biztosan ott lesz és előfordulhat, hogy a végső döntést is akkor fogja meghozni.

Csilla 

(nő, 32)

A kulturális szektorban dolgozó Csilla aktívan követi a politikai híreket, naponta olvassa a legnagyobb híroldalakat és klasszikus baloldali értékeket vall. 2008 óta minden választáson részt vett, így elkötelezett szavazónak tekinthető, jelenleg mégis súlyos bizonytalansággal küzd.

„Teljesen értem, hogy miért kellene rendszert váltani, csak az a bajom, hogy az esélyes távol tartja magát az értékek közvetítésétől. Lázár János rasszizmusát nem lehet egy gesztusüzenettel elintézni és a pride-ot, melegjogok tiprását sem lehet szerintem gumicsontnak belállítani” – mondja Csilla, akihez a jelenlegi felhozatalból a Kutyapárt áll a legközelebb. „Persze, realista vagyok, rájuk szavazni stratégiailag értelmetlen. Már-már állampolgári kötelességemnek érzem a Tiszára behúzni az ikszet, de félek, hogy megismétlődnek a 2010 utáni folyamatok. Ez okozza a belső feszültséget” – teszi hozzá, de lelkesen olvassa azokat a véleménycikkeket, amikben baloldali értelmiségiek átsegítik ezen. Az óellenzék összességének az eltűnését nem éri meg veszteségként, azonban vannak olyan szereplők, akik szerinte értékes munkát végeztek és szükségük lenne rájuk a közéletben.

Kriszta 

(nő, 51)

A politika, közélet iránt rendkívül érdeklődő Kriszta tősgyökeres pécsi, néhány évet élt külföldön, jelenleg az egyetemen dolgozik. Minden választáson részt vett és nagyon szeretné, ha változás lenne. „Ez így már nem tartható. Még akkor is, ha esetleg rosszabb lesz” – vallja és ezért azt is megértené, ha például több adót kellene majd fizetnie. Úgy látja, hogy nem csak a fiatalok, de a nyugdíjasok megértették, hogy szükség van a vezetéscserére. „A 2022-es parlamenti és a 2024-es európai választás előtt is azt éreztem, hogy ez a rendszer már veszíteni fog, ezért is vagyok most bizonytalan” – teszi hozzá. Mindenképpen elmegy, de korábban a kisebbekre, főként női vezetővel vagy Brüsszelben női politikussal rendelkező pártokra szavazott. „Most lehet, hogy a folyó nevűre adom a voksom, annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagyok jobboldali szavazó. De továbbra is opció a DK, mert fontos nekem a női képviselet” – mondja Kriszta. Az is elképzelhető, hogy egyéniben a tiszás jelöltet és a DK-s listát támogatja majd, ez a Baranya 1-es választókerületben egy ilyen tekintetben önazonos választás lenne. „Azt is el tudom képzelni, hogy lesznek problémás emberek a Tisza oldalán is, de továbbra is csak azt tudom mondani, hogy változás kell az országban.” 

Csaba 

(férfi, 67)

Aktív nyugdíjas, dolgozik és mélyen elkötelezett a tiszta közélet iránt: a legutóbbi országgyűlési választáson civil szavazatszámláló volt. Soha nem volt párttag, a híreket napi szinten követi, és igyekszik több forrásból tájékozódni a hazai eseményekről. Érdeklődése a helyi közügyekre is kiterjed: még szenvedélyes kosárlabdázóként is kritikusan szemlélte ahogy a város jelenlegi költségvetési helyzetében a NKA rendkívüli támogatást szavazott meg a közgyűlés. 

„Azt biztosan tudom, hogy kire nem fogok szavazni, ez a Fidesz-KDNP és Mi Hazánk. A fő problémám a valós alternatíva hiánya” – mondja Csaba, aki a DK-val szemben is kimondottan elutasító, mivel megalkuvónak és hiteltelennek tartja őket. Véleménye szerint az „óellenzéki pártok” (Jobbiktól, az MSZP-én át a DK-ig) csupán asszisztáltak a rendszer működéséhez a parlamentben felvett juttatásokért cserébe, érdemi közéleti szerepvállalás, tét nélkül. „A Tisza jópár tézisével egész egyszerűen nem értek egyet. Tudom, hogy ők a legnagyobb erő, az egyetlen esély most a változtatásra, de egyre inkább ráveszem, hogy voksoljak is rájuk. Viszont tartok tőle, hogy kétharmad esetén a Fidesz útjára tévednek. Ez a dilemmám.”