podcast

Diszkriminációból a civil kurázsi elismerése: Kiss Tibor Noéval és Kleisz Terézzel az Emberség-díjról beszélgettünk

A Mecseki Müzli podcast különkiadásában emberségről, embertelenségről és az Emberség-díjról, az Emberség Erejével Alapítvány kommunikációs vezetőjével, vagyis Mester Zoltánnal, valamint a két idei védnökkel, Kiss Tibor Noé íróval és Kleisz Teréz szociológussal beszélgettünk.

Ervin Gűth

Ervin Gűth

— 1 perc olvasás
Megosztás
Diszkriminációból a civil kurázsi elismerése: Kiss Tibor Noéval és Kleisz Terézzel az Emberség-díjról beszélgettünk
Mester Zoltán, Kleisz Teréz és Kiss Tibor Noé – Fotó: Gűth Ervin

Az Emberség-díjat 2020-ban alapították a civil kurázsi és a közösségépítő munka elismerésére. Olyan magánszemélyek vagy civil csoportok kaphatják meg Baranya, Somogy és Tolna megyéből, akik bátor kiállásukkal vagy áldozatos tevékenységükkel segítik a társadalmi igazságosságot és a helyi közösségeket. A 2026-os díjra bárki jelölheti az általa érdemesnek tartottakat az alapítvány honlapján, egészen február 28-ig.

A díj kapcsán Mester Zoltánnal, az Emberség Erejével kommunikációs vezetőjével, valamint Kiss Tibor Noé íróval és Kleisz Teréz szociológussal, a Pécsi Közösségi Alapítvány alapító kurátorával beszélgettünk.

Apple | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Read more

„A roma identitás teljesen barátságban van a magyar identitásommal” – interjú dr. Lakatos Szilviával

„A roma identitás teljesen barátságban van a magyar identitásommal” – interjú dr. Lakatos Szilviával

Az első interjút követően ismét asztalhoz ültünk dr. Lakatos Szilviával, a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia Tanszékének adjunktusával. Míg előző alkalommal leginkább az egyesületi munkájáról mesélt, ezúttal mélyebbre ástunk: Szilvi őszintén vallott a roma identitás kérdésköréről, a cigány kultúrához fűződő sajátos viszonyáról, és arról, miként nyújt kezet másoknak a nehéz

Szerző: #aszerk.
„Egy nőstény macskának nagyobb szabadsága van Kabulban, mint egy nőnek” – Az afgán nők jogainak korlátozása

„Egy nőstény macskának nagyobb szabadsága van Kabulban, mint egy nőnek” – Az afgán nők jogainak korlátozása

Sokan talán úgy vélik, a 21. században már nincs szükség a feminizmusra. A nők szavazati joggal rendelkeznek, részt vehetnek a felsőoktatásban, diplomát szerezhetnek, majd karriert építhetnek. Elmúlt az elrendezett házasságok kora, többé már nem a gyermekvállalás és férjük kiszolgálása az életük elsődleges célja. Szabadok. Európában és a nyugati társadalmak jelentős

Szerző: #aszerk.