A túlhasználat legalább annyira veszélyes a Mecsekre, mint a klímaváltozás

A „hamis ősz” csak az egyik jel, ami mutatja, hogy mekkora a baj az erdőkkel. A hőség és a szárazság mellett a koncentrált erdőlátogatás is problémákat okoz.

A túlhasználat legalább annyira veszélyes a Mecsekre, mint a klímaváltozás
Kopár valószínűleg nem lesz, de bokorerdő lehet a Mecseken – Az illusztráció a Gemini MI segítségével készült

Egy évvel ezelőtt a pécsi belvárosból is bárki láthatatta, hogyan szenvednek a mecseki erdők. Már augusztus elején-közepén elsárgultak, bebarnultak a lombok, a helyzet most valamivel jobb, de korántsem jó. Az okokat mindenki sejtheti: szárazság, kitartó hőség és végső soron a klímaváltozás. Ha az erdők egészségét nézzük, akkor nem csak ezzel a problémával kellene a jövőben – illetve kellett volna már tegnap – szembenézni.

A „hamis ősz” idén sem kímélte az országot, sok helyen a fák már júliusban elkezdték ledobni a leveleiket, hogy csökkentsék a vízvesztést. A hivatalosan stresszindukált lombhullásnak nevezett jelenség nem az első tünete a bajnak. Szilasi Tamás, Pro Silva-díjas erdész szerint először a lombozat, a faágak elkezdenek lógni, mert a stabilitást a víznyomás adja. 

„A fenyőerdőkön látszik a legjobban a klímaváltozás hatása, de mindenhol látjuk a jeleket. Csökkent a források hozama, sok ki is száradt, mert csökken a talajvíz. A tetőerdőkön jól látható a gyérülés, visszaszáradnak az egyedek és sokkal több a holtfa, mint 30 évvel ezelőtt” – mondta Szilasi hozzátéve, hogy ugyan a holtfa szerves része az erdőnek, fontos szerepe van, de a mennyiség megváltozott. A szakember egy másik problémára is felhívja a figyelmet. 

„Reneszánszát éli a turizmus. Ami egyfelől jó is lehetne, hiszen sokan kíváncsiak rá, jól érzik magukat az erdőben, de közben erodáljuk, degradáljuk – egyszóval túlhasználjuk a területeket. Kinőttük az útvonalakat, erdei tereket:

alternatív útvonalakra is szükség lenne. Ne ugyanolyan embersűrűség legyen egy ösvényen, mint egy bevásárlóközpont parkolójában.

Húzzuk el a turisztikai nyomást olyan irányokba, helyekre, amelyek teljesen alkalmasak lennének ilyen célú hasznosításra” – mondta az erdész Remete-réten, a Séta Mecsekért Mozgalom szervezésében megtartott túra után. Szombaton ugyanis a szakember vezette végig az érdeklődőket a pécsi parkerdő egyik olyan útvonalán, aminek a kialakításában Szilasi is részt vett.

Erről szól még a cikk:

  • mikor probléma a hamis ősz,
  • mi történik ilyenkor a fákkal,
  • milyen állapotban vannak az európai és magyar erdők,
  • mi legjobb és a legrosszabb forgatókönyv a Mecsek szempontjából,
  • mikor volt korábban kopasz a Mecsek?
REGISZTRÁLOK