Ilyen volt a Google News Initiative Startups Lab előszobája – beljebb sajnos nem mehettem
A jó hír bejelentése ezúttal ugyan elmarad, de legalább már elmondhatom, hogy miért volt vékonyka a múlt heti mecseki müzli. Valójában sokkal többet foglalkoztam egy huzamban most a hírlevéllel, mint eddig bármikor, csak egy kicsit máshogy. Három napot a Google News Initiative Startups Lab-jében töltöttem. Nyilván nem kellett sehova se menni, virtuálisan, zoomokban történt az egész, de az a megtiszteltetés ért, hogy bekerültem a GNI európai programjának előszobájába.
Az egész ezzel a felhívással indult, amit még augusztusban vettem észre. Nem sokkal mecseki müzli nyári tesztfázisa utána, pár nappal az éles üzemmód elindítása előtt. Meg is kérdeztem, az európai program szervezőit, a Media Lab Bayern és a European Journalism Centre munkatársait, hogy így – vagyis alig néhány teszthírlevél kiküldése után – elfogadják-e a pályázatomat? Vagy várjak egy esetleges következő körre? Nem mondták, hogy ne is jelentkezzek. A maximálisan elnyerhető 25 000 euró, meg a fél éves mentorprogram elég motivációt adott, hogy fél napot is foglalkozzak a kérdőív kitöltésével/pályázati anyag összeállításával. Nem volt nehéz, a kérdések nagy részére elég konkrét válaszaim voltak már, hiszen eleve hasonló kérdésekkel és válaszok keresésével kezdtem neki a hírlevél tervezésének még nyár elején. A pályázati anyagon a beadási határidő előtt még frissítettem néhány friss hírlevél linkjével szeptember végén, de beadás után az esélytelenek nyugalmával el is felejtettem az egészet.
Aztán két héttel később, vacsora közben jött a meglepetés, hogy akkor várnak az ún. Trial Run-ra. Ami egy háromnapos felkészítő tréning egy pitchre.
Aztán az is kiderült, hogy Európa számos országából több mint száz pályázó volt – pontos számot nem mondtak. Magyarországról egyedüliként jutottam be a 18 esélyes közé. Ugyanakkor, bekerült még egy magyar nyelven publikáló oldal, de azt majd ők elmesélik.
A tréning részleteibe sem mennék bele, az egész leginkább a közönségünk és igényeik megismeréséről szólt. Ezzel kapcsolatban sem volt nehéz dolgom, könnyen meg tudtam csinálni a házifeladatokat, mert eleve rendszeresen megkérdezem az olvasókat és szerencsére válaszolnak is. Nagyon tanulságosakat. Ez most is így volt, a coach-ok pedig még jobban rávilágítottak néhány összefüggésre.
Csütörtökön egy zsűri előtt vázoltuk fel terveinket egy szigorúan 5 perces pitchben, amit 5 perc kérdezz-felelek követett. Elég jól sikerült mindkettő, de itt két kérdésből már éreztem, hogy mik a gyengeségeim.
Ezek sajnos perdöntőnek bizonyultak (túl friss a projekt, és csak „mellékesen" csinálom), így sajnos a tíz támogatott közé már nem fértem be.
Búslakodásra semmi ok, a felhozatal eléggé erős volt. Az is szép eredmény, hogy alig néhány hónap működés után egyáltalán beválogattak évek óta működő online újságok, magazinok, médiavállalkozások mellé.
Ráadásul elég sok megerősítést is kaptam, hogy jó úton jár a müzli. Úgy érzem, nem csak tapasztalatokkal, hanem azonnal hasznosítható tanulságokkal is gazdagodtam. A lényeg: eddig is nagyjából irányban volt a hírlevél, szóval megfontoltan haladunk tovább, de most talán még pontosabban látom, hogy merre és hogyan. Csak most senki nem rövidítette le ezt az utat nekem.
Talán kísérőszöveg nélkül is érthető, szóval még érdekes is lehet valakinek, így a pitchem prezentációja innen letölthető: pdf
A szöveg rövidebb verziója ebben a hírlevélben jelent meg:
Ervin Gűth
