Pécsi gigaberuházások – Három példa, hogy mi baj lehet

Pécsi gigaberuházások – Három példa, hogy mi baj lehet

Kodály Központ – összement. Új Vásárcsarnok – megdrágult. Pécs–Pogányi Repülőtér – kihasználatlan. Zsolnay Kulturális Negyed – na, hagyjuk is. Vagy soroljam még a problémás pécsi nagyberuházásokat? Inkább kicsit önkényesen kiválasztottam hármat az elmúlt 50 évből, amik önmagukban is tanulságosak.


#1 – Lebontották már a Magasházat

A város büszkeségének indult, de az egyik legismertebb pécsi épület egészen máshogyan lett szimbólum. Az 1976-ban átadott 25 szintes magasházról 1989-ben bizonyosodott be, hogy előbb-utóbb életveszélyes lesz. A lakókat (248 családot) három hónap alatt ki is költöztették.

A végzetes hibát kivitelezési hanyagság okozta.

Az ezzel a témával foglalkozó, igazán részletes cikkek 1990 januárjától jelentek meg a Dunántúli Naplóban, korábban csak érintőlegesen – 1-2 mondatban – szerepelt az újság hasábjain, hogy milyen komoly gondok vannak a toronyházzal. Ráadásul az első terjedelmes írás valójában a városi tanács közleménye. A napilap a városi tanács elnökének a miniszterelnökhöz írt levelét is teljes egészében lehozta, aminek a keltezését is hangsúlyozták.

Felhasznált képek: Részletek a Dunántúli Napló 1990. jan. számaiból (hungaricana.hu/Csorba Győző Könyvtár), Rabb Péter, pécsi Ingatlankezelő Vállalat 1990. január 5. (YouTube/Pécsi Városi TV/CsGyK), Magasház fotó (Gűth Ervin)

Ebben a híradós összeállításban Rabb Péter, a pécsi IKV (Ingatlankezelő Vállalat) főmérnöke meg is jelöli, hogy a hézagkitöltőként használt PU-paszta kloridtartalma miatt kezdett el korrodálódni az acélszerkezet. A riportban nem hangzik el, de később az is nyilvánosságra került, hogy az építkezés során a teljes épülethez elegendő lett volna egy vödörnyi adalékanyag, amit rendeltetésszerűen használni kellett volna, és ez biztosan megakadályozta volna a katasztrófát.  

A kilakoltatást követő évtizedekben az épület megmentésére gyakorlati (megerősítés) és elméleti (kollégiumként, kormányhivatalként való hasznosítás) próbálkozások is voltak, azonban 2013-ban mégis inkább a bontás mellett döntött az önkormányzat, amihez kormányzati támogatást kapott a város.


#2 – Semmi közepe: Expo Center

Míg a Magasház esetében nagyon röviden és tömören össze lehet foglalni, hogy mi okozta a katasztrófát, addig az Expo Center körüli problémákat hosszú cikkek, cikksorozatok segítségével lehet csak megismerni. Ezekből kettőt mindenképpen ajánlok, az egyik Cseri László A siker szimbólumai c. írásának egy nagyobb részlete, ami a néhai Echo – Kritikai szemle 2006. májusában (pdf) számában olvasható. A másik pedig Király András cikke, az egykor szebb napokat látott index.hu-ról, 2010-ből, ami Közkinccsé kell tenni az igazi kuplerájokat címmel jelent meg. Ezeknek a tanulságai, összegzői gondolatai:

  • az Expo Centerről sose döntött a közgyűlés, a megépítésének ötlete egy szűk körhöz köthető, vélhetően Toller Lászlóhoz, Pécs volt polgármesteréhez,
  • vélhetően a közgyűlési kontroll és közbeszerzési szabályok kikerülése érdekében a projektet kiszervezték egy közhasznú társaságba,
  • viszont ezért nem részesülhetett európai uniós támogatásból a projekt (formai okokból elutasították), így hitelt kellett felvenni,
  • eredetileg 200-300 millió forintosra tervezték a beruházást, végül 2,5 milliárd forintba került, azaz tízszeresére drágult mindössze alig néhány év alatt,
  • „egy súlyosan rokkant épületet hoztak létre tervezők és kivitelezők, kalákában”,
  • úgy adták át, hogy gyakorlatilag használhatatlan volt,
  • a ki nem fizetett alvállalkozók egy időben tüntetést szerveztek, de elálltak tőle, mert attól tartottak, hogy többet nem jutnak önkormányzati megbízásokhoz,
  • a megvalósítási tervben és a megtérülési tervben túlzóak voltak a bevételre, programokra vonatkozó elképzelések,
  • viszont alábecsülték a működtetési és üzemeltetési költségeket,
  • volt, aki kvázi tervezőként, megbízóként és kivitelezőként is részt vett a folyamatokban.

És, hogy mindezek után mi történt? Ennek a három (1, 2, 3) cikknek a címe összefoglalja:


#3 – Te mondd, hogy akvapark, a te hangod mélyebb

A pécsi nagyberuházások Szent Grálja. Sokan beszélnek róla, még többen szeretnék. Már-már legendák övezik, és az aktuális városvezetéseken kiválóan számon lehet kérni a hiányát. Pedig nem is ez a legtovább húzódó beruházás a város életében, de azért na. Szóval a 2022-es strandszezonban még mindig nem létező létesítmény elmúlt 10 évének története néhány évszámmal.

2012: Az önkormányzati újság szinte kész tényként kezeli, hogy német befektetők Pécsen 5-6 milliárd forintos létesítményt hoznának össze. A rendkívül optimista cikk szerint, melynek címe  „Aquapark: jönnek a német befektetők", Páva Zsolt polgármester és a cég igazgatótanácsának elnöke még egy szándéknyilatkozatot is aláírt!

2015: Ahogy korábban a Balokány-strand felújításáról, bővítéséről, úgy a német befektetőkről szóló hírek is eltűntek, azonban ebben az évben több fejlemény is történt. A másfél hónap alatt lezavart Pécs 2020 konzultáción (amik valójában irányított kérdések voltak) Páváék szerint egyértelműen kiderült, hogy az aktuális uniós finanszírozási ciklusban már tényleg élményfürdőt akarnak a pécsiek. Ez az eredmény – talán nem meglepő módon – nagyon is kapóra jött az akkoriban éppen a Modern Városok Programmal turnézó kormányfőnek. Orbán Viktor a pécsi állomásán többek között ezt mondta áprilisban: „És tárgyaltunk természetesen sport és szabadidő kérdéseiről is, miután a város aquaparkot szeretne, ezért azt javasoljuk, hogy az aquaparkkal vonja, kösse össze a szabadidőközpont megépítését, és ezeket egyszerre, egy területen valósítsa meg. Ennek a részleteit is tisztázni fogjuk, az ehhez szükséges forrásokat a kormány örömmel bocsátja rendelkezésre."

2016: Decemberig kellet várni, hogy a komplexum előkészítéséhez szükséges 500 millió forintról támogatói okiratot írjanak alá. Az akvaparkkal kapcsolatos feladatokat az önkormányzati tulajdonú Pécsi Sport Nonprofit Zrt., azaz Vári Attiláék kapták meg.  

2017: Egyszercsak olyan vázlatterveket tekintgetett meg a második (és egyelőre utolsó) parlamenti ciklusának vége felé járó Csizi Péter és Vári Attila az önkormányzati újság hasábjain, amik később a megvalósíthatósági tanulmányban is felbukkantak. Érdekesség, hogy ekkor a Füzes-dűlőt, az Expo Center környékét, mint helyszínt, szinte kész tényként kezelték.

A megvalósíthatósági tanulmány (2018-2019) borítója - részlet | Forrás: gov.pecs.hu

2018: Az előkészítő tanulmányokból kiderül, hogy a Füzes-dűlő nem lesz jó helyszín, ugyanis költséghatékonysági, fenntarthatósági problémák vannak, a terület tulajdonviszonyai sem kellően rendezettek. Ezt követően felmerül Tüskésrét fejlesztése, amihez egy nagykozári kútból lehetne megfelelő vizet szállítani.

2019: Januárban kiderült, hogy Páva Zsolték tovább kutatnának: újabb próbafúrásokat rendelnek el, ezúttal már a volt Bőrgyár területén. Az előkészítésre szánt 500 millió forintból a fideszes városvezetés idején 350 milliót költöttek el kutatásokra, tanulmányokra, tervekre. Ráadásul a Modern Városok Programjában kötött támogatási szerződés határideje 2019. december 31. volt, ami már Péterffy Attiláék idejére esett.

2020: Így elsődleges feladat volt a határidők kitolása az új városvezetés részéről. Ráadásul Péterffyék némileg új irányba is terelnék az egész projektet. A sportberuházások koordinálására és „lobbizásra" Török Ottót találták meg, és az év végére sikerült is elérni az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy tovább folytatódhasson az előkészítés.

2022: Török Ottó januári beszámolója szerint: az új pécsi elképzelés koncepciójának a kidolgozását (helyszínváltás és szállodafejlesztés) szakpolitikai szinten az EMMI és a teljes programért felelős miniszterelnökség egyaránt engedélyezte. Azóta elkészült egy koncepcióterv és egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány. A beszámoló idején még folyamatban volt a tervezési program és a geodéziai tanulmány elkészítése. Mindezek alapján szeretne majd a városvezetés nyílt tervpályázatot hirdetni.

Azt pedig már csak én teszem hozzá, hogy minderre akkor van persze lehetőség, ha pénz is lesz és nem jár úgy a város, mint a belengetett stadionnal.


Hogyan születnek meg a döntések ezekről a presztízsberuházásokról, és befolyásolhatja-e azokat egy városlakó? Miként kellene megtörténnie ezeknek a fejlesztéseknek? Gyere el megvitatni a második Közvéleményre, ami május 12-én, 17 órakor kezdődik a Reggeliben (Pécs, Király utca 23-25.). A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részletek Facebookon.

Ilyen volt az előző:

Az Emberség Erejével Alapítvány által szervezett program médiapartnere a mecseki müzli.  


Tetszett, amit olvastál?
Kérsz még mecseki müzlit?

A hírlevélben minden csütörtök reggelre összegyűjtöm, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten. Semmi felesleges szénhidrát, csak az egészséges hírdiéta alapja. Próbáld ki!

Tovább »

Erre a szezonra megmenekült a botrányos pályáztatásba kevert pécsi Káptalan Kert

Erre a szezonra megmenekült a botrányos pályáztatásba kevert pécsi Káptalan Kert

Csütörtökön döntött a pécsi közgyűlés arról a pályázatról, ami nemcsak a helyi közvéleményt, de a teljes magyar zeneipart felháborította. A városvezetés végül az eredetileg megajánlottnál magasabb árat kér a pécsi szabadtéri színpad üzemeltetésére jelentkező és egyedüliként talpon maradt jelentkezőtől. A kedélyek egyelőre nem nyugodtak le, néhány politikusi felszólalás pedig csak

By Ervin Gűth
Gyanús pályázat miatt került veszélybe Pécs legjobb szabadtéri koncerthelyszíne

Gyanús pályázat miatt került veszélybe Pécs legjobb szabadtéri koncerthelyszíne

A pécsi belvárosban található Káptalan Kert az elmúlt években országosan is elismert rendezvényhelyszín lett, ahol tavasztól őszig – Ákostól a Carson Comáig – a legnépszerűbb hazai zenekarok lépnek fel, gyakran pécsi előzenekarral. Az üzemeltetők egyike szerint most egy nagyon furcsa eljárás vethet véget a sikerszériának: a 26 oldalas szakmailag alátámasztott anyagukkal szemben

By Ervin Gűth