Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó

Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó
Pataki Veronika (b), a People First Egyesület elnöke és Kerekes Hilda, a szervezet elnökségi tagja – Fotó: Gűth Ervin

Magyarországon egyedülálló szolgáltatást nyújt a pécsi People First Egyesület. Az elmúlt években aprólékos, kitartó munkával feltérképezték a környékbeli akadálymentes helyeket. És azóta is gondozzák, frissítik az oldalukon ingyenesen elérhető adatbázist. Ez a munka szemléletformálással is jár: az adatbázisba kerülő helyek üzemeltetői biztosan máshogy gondolkodnak az akadálymentességről. Közben társadalmi kapcsolatok is épülnek. Az önkormányzattal, önkormányzati cégekkel való együttműködésben is értek el sikereket, de bőven akadnak még kihívások is. Minderről Pataki Veronikával, a People First elnökével és Kerekes Hildával, az egyesület elnökségi tagjával beszélgettem.

(A beszélgetés lazán szerkesztett változata a podcastlejátszó alatt olvasható.)

Apple | Google | Spotify | Acast | RSS | YouTube

Nagyon sok és sokféle projektben vagytok benne, mi a legfontosabb tevékenységetek?
Pataki Veronika:
Megbeszéltük az elnökséggel, azt szeretnénk, hogyha valaki kimondja Pécsen vagy Magyarországon a People First Egyesület nevét, akkor gondoljon valamire. Tehát, tudja egy valamivel azonosítani, legyen egy fókusz. A mi fókuszunkban az Akadálymentes Pécs adatbázis van. Ezt 2018 óta csináljuk és csak mi csináljuk itthon, tehát sajnos nagyon egyedi. Ezen a fókuszon keresztül kapcsolódunk a többi projektünkhöz is.

Volt vita az egyesületben, hogy mi legyen a fő témátok?
Kerekes Hilda:
Vita nem igazán volt. Lehetett volna finomítgatni az üzenetet, hogy akkor az akadálymentes turizmus, az önálló életvitel, amihez kell az akadálymentesség. De mindig oda jutottunk, hogy akadálymentesítés, és ennek mentén, amibe még belefogunk ott már lehet cizellálgatni.

Hogyan csináljátok az akadálymentes turizmus adatbázist?
PV:
Amit fontos még elmondani, hogy a People First Egyesület egy nemzetközi szervezet. Célunk a fogyatékossággal élő emberek önálló életvitelének segítése. Ez azt jelenti, hogy mindenki ugyanúgy tudjon élni, tanulni, és az élet minden területén boldogulni. Viszont az önálló életvitelnek az origója az akadálymentesítés. Fogyatékossággal élőként tervezni kell, hogy eljuss ügyet intézni, moziba, egyetemre, sportolni vagy eleve közlekedni. De nem volt lista, ami felsorolta volna azokat a pécsi helyeket, amelyekre tényleg akadálymentesek. A lista a gyakorlatban már adatbázis lett, mert professzionálisan szerettünk volna hozzáállni. A tagok között sok a fogyatékkal élő diplomás, és közülük Molnár Balázs informatikai mérnök elkészítette a weboldalunkat és az adatbázist. Azóta egy másik kerekesszékes tagunknak, aki szintén informatikus, Borsodi Zoltánnak köszönhetően még tovább fejlesztettük. Mostanra már magyar és angol nyelven annyira profi lett ez az adatbázis, hogy büszkén állunk ki mindenhova vele.

Nemrég egy turisztikai szakmai oldalon találkoztam a People First adatbázisával. Meg lehet valahogy nézni, hogy mekkora turisztikai értéke van egy ilyen oldalnak? 
PV: Két célja, oka van a hogy ezt létrehoztuk az adatbázis. A helyi lakosság, ide értve nem csak az fogyatékossággal élőket, de az időseket, babakocsisokat, átmeneti sérülteket is. A másik célunk, hogy az akadálymentes turizmus szempontjából Pécset példaértékűvé tegyük. 

Hogyan csináljátok a teszteket? Inkognitóban?
PV:
Nem, mindig egyeztetünk a helyszínekkel. Szakértőkkel egy komoly módszertant dolgoztunk ki, amit állandóan fejlesztünk. És van egy tréninggel felkészített csapatunk, ami rendre meg is újul, mert fárasztó munka ez. Háromnál több ember nem megy egy helyszínre, mert nem szeretnénk teljes pályás letámadást indítani. 

Kategóriák szerint haladunk, jelenleg 93 helyszínünk Pécsről és környékéről. Ha van forrásunk bővíteni az adatbázist, mert ez a munka is pénzbe kerül, akkor megnézzük, hogy mit lehetne felmérni és felvesszük velük a kapcsolatot. A csapat kimegy és döntési pozícióban lévő kapcsolattartóval találkozik, hogy könnyebben tudjunk egyeztetni, problémák esetén változtatást javasolni. A csapatban mindig van kerekesszékes és látássérült, illetve egy segítő. Rengeteget fotózunk, de ezek nem reklámképek, hanem kilincsekről, lépcsőkről, rámpákról, kapaszkodókról készülnek. Így mindenki előzetesen meg tudja ítélni, hogy adott helyet biztosan be tudja-e vállalni. Helyszín függvényében hallássérült is bekapcsolódhat a munkába. Ezután elkészül a beszámoló, ami angol és magyar nyelven felkerül az oldalra.

Milyen személyes tapasztalatotok van?
KH:
Kapcsolatfelvételkor eleinte kicsit feszült szokott lenni, de gyorsan oldódik a hangulat. Segítőkészek, akikhez eljutunk. Megnézzük, amit kell, illetve megbeszéljük, hogy ők miben tudnának – hogyha szeretnének – változtatni. Hová tud fejlődni egy adott helyszín. Aztán felkerülnek az adatbázisba és a helyszínen elhelyezzük a kis matricákat. Kétféle matricánk van, az egyik matrica az azt jelzi, hogy ez akadálymentes helyszín, de akadálymentes mosdó nem tartozik hozzá. A másik matrica pedig jelzi, hogy van akadálymentes mosdó is.

A folyamat elmesélése alapján jól érzem, hogy ebben azért konfliktushelyzetek is lehetnek?
PV:
Nem. Eleinte egy kis idegenkedés volt, de aztán a helyek rájöttek, hogy ez nekik jó. Jó marketing, ami ráadásul ingyen van.

És volt, aki kikerült, mert nem tartották be a feltételeket?
PV:
Nem, csak amelyik mondjuk megszűnt. De itt fontos megjegyezni, hogy folyamatosan naprakészen tartjuk az adatbázist. És ez még fontosabb is talán, mert gondold el, hogy valamit felmértünk majd ez alapján valaki eljön Pécsre turistaként és nem azt látja, amit írtunk, fotóztunk. Hát, az dráma. És tényleg dráma. De nagyon büszkék vagyunk az eredményeinkre, mert a felmérésekkel hatást tudunk elérni. Például a pécsi dzsámi, aminek a főbejárata felújítás után nem volt akadálymentes, de jeleztük a püspökségnek, és szerencsére meg tudták oldani, hogy legyen akadálymentes bejárat. Vagy az örök küzdelmünk: a Széchenyi téri nyilvános vécé. Néha akadálymentes, aztán megint nem és aztán ismét. Vagy a Szabadkikötő, aminek a felújításakor minket kerestek meg, hogy segítsünk nekik.  Szóval, a segítségünkkel tud fejlődni a város turizmusa is, ezért is öröm, hogy meghívást kaptunk a pécsi turisztikai kerekasztalhoz is. 

És a városi fejlesztéseknél is tudtok hatni?
PV:
Érdekes a helyzet, mert az akadálymentes tervezésről szóló törvény jó, csak senki nem ellenőrzi a betartását. Ráadásul egy dolog a terv és egy másik a valós használat. És ezek egyébként valóban tudnak, ha nem is konfliktushelyzetet, de picit élesebb helyzetet teremteni. Például ott van a szuper új vásárcsarnok, amihez taktilis jel vezet. Csak nem a bejárathoz, hanem 50 méterrel arrébb a falba. Ezt nehezményeztük. A rehabilitációs szakmérnök tervező szerint ez jogszabályilag helyes, ami lehet, de szerintünk meg élhetetlen, nem jó. Ott nem tudtunk változást elérni, ragaszkodtak a meggyőződésükhöz. De fontos tudni, hogy azért nincsenek konfliktusok, mert nem harapunk. Leírjuk a véleményünket és javasolunk. De a következő szint az volt, hogy városfejlesztési cég megkért minket, hogy jóval az átadás előtt járjuk be a Misina Tetőpontot. Maga a vezérigazgató jött velünk, és nem sokat kellett kifogásolni, tehát eleve elég jól sikerült az akadálymentesítése, de valóban meg is fogadták a javaslatainkat. De a többi városi céggel is jól alakul a viszonyunk. 

Ha már taktilis jelek: a Széchenyi téren ez állandó probléma. Ott nem tudtok hatni, hogy a vendéglátóhelyek, a megállítótáblák ne legyenek a látássérültek közlekedését? 
PV: A várossal már van egy együttműködési megállapodás tervezetünk. Csak lassan haladunk. Azt szeretnénk elérni, hogy város kötelezze a Széchenyi téren a taktilis jelekre rápakolókat, hogy hagyják szabadon a jeleket. Városmarketing szempontból is kellemetlen ez Pécsnek, mert idejön valaki, aki érzékeny, és egyre többen érzékenyek az akadálymentességi kérdésekre, és azt látja, hogy ezzel gondok vannak. Ott a jel, csak rá van pakolva.

KH: És nem csak virágládák, szemetesek, megállítótáblák kerülnek rá, hanem például az adventi vásári kitelepülők is. 

Visszatérve a sokféle tevékenységetekre, az oldalatokon alig láttam a sok támogatott projekt mögött magyar forrást. Miért?
PV:
Így tudunk függetlenek maradni és közben rá vagyunk kényszerítve, hogy mindig innovatívak és kreatívak legyünk. Ráadásul a mai helyzetben nehéz olyan hazai állami pályázatot találni, ami kellően nagy forrást jelentene és számunkra is nyitott volna. Ezért leginkább helyi szinten – például a városi civil keret, Pécsi Közösségi Alapítvány – vagy nemzetközi pályázatokban, projektekben gondolkodunk. Ezekben nem csak a nagyobb forrás a jó, hanem a nemzetközi jó gyakorlatok, amiket egy ideje már nem csak kapni, de adni is tudunk másoknak. 

Mondanátok egy nemzetközi példát, hogy mit csináltok?
PV:
Pont most indult egy nagyon-nagyon érdekes és nagyon innovatív projekt, Code néven. Az akadálymentes bankolásról szól, ami egy eléggé elhanyagolt terület. A pénzügyi eszközökhöz, szolgáltatásokhoz akadálymentes hozzáférést szeretnénk biztosítani mozgás-, látás- és hallássérülteknek is. Asszisztencia, de alkalmazás is szóba jöhet. 

A digitális akadálymentesség is fontos, mi a véleményetek a Mecseki Müzli akadálymentességéről?
KH:
Kicsit messzebbről indítok, mert a tévéadók akadálymentessége például már általában rendben van, de az online médiában még bőven vannak kihívások. Az online videók feliratozása például nagyon fontos lenne. Az online tartalmak fogyasztása főleg a látás- és hallássérülteknek jelent kihívást. De sokszor azoknak is jók ezek a fejlesztések, akiknek nincsen semmilyen fogyatékossága.

Most jön a jó hír, az én eszközeimmel, kezdőszintű akadálymentességi natív tesztelőként a Müzli weboldalát áttekintve csak nagyon kevés hibát találtam. Az akadálymentességi natív tesztelő azt jelenti, hogy nekem is van fogyatékosságom és elvégeztem két kurzust. Egy natív tesztelői és egy akadálymentes tesztelői kurzust.

Az akadálymentésségi szempontból javasolt változtatásokat egyébként azért is érdemes meglépni, mert az akadálymentesítéssel nem csak adott fogyatékossági csoportnak lesz fogyaszthatóbb, használható valami. Nagyon gyakran azt tapasztaljuk, ha akadálymentesítünk, akkor mindenkinek jobb lesz. És ez nem csak a fizikai környezetnek az akadálymentesítésre vagy az infokommunikációs akadálymentesítésre, hanem a digitális tartalmak akadálymentesítésére is vonatkozik.

Tovább »

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet

Európai viszonylatban középmezőnyben, a 14. helyen áll Magyarország az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében. A visontai MVM Mátra erőmű a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van, Baranyában pedig a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. Pécsen viszont ennél is sürgetőbb problémát jelent, hogy a város a négy legszennyezettebb

By mecseki müzli
Élő adásban utalta át a város utolsó törlesztőrészletét a pécsi polgármester

Élő adásban utalta át a város utolsó törlesztőrészletét a pécsi polgármester

„Ebből a 9,5 milliárd forintból épülhettek volna új utak, járdák, játszóterek vagy parkok, lehettek volna belőle jövőbe mutató fejlesztések” – mondta Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere a keddi közgyűlésen a kormányzati kölcsönről, amit a korábbi fideszes városvezetés alatt kellett igénybe venni még 2017-2018-ban. Néhány perccel később a polgármester élő adásban,

By Ervin Gűth