Munkaügyekben is érdemes közösséghez tartozni – Új szakszervezet jelent meg a PTE-n

Munkaügyekben is érdemes közösséghez tartozni – Új szakszervezet jelent meg a PTE-n
Március végén alakult meg a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének pécsi csoportja – Fotó: TDDSZ / Facebook

A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete március végén egy rövid bejegyzésben közölte, hogy több mint 60 fővel pécsi csoport alakult a PTE-n. Ennek okairól, a benne rejlő lehetőségekről és célokról a helyi kezdeményezés fő szervezőit, három egyetemi dolgozót, Barna Beátát, Bigazzi Sárát és Velősy Gabriellát kérdeztük.

Miért kezdtetek pécsi csoportot szervezni?
Bigazzi Sára:
Mert azt gondoljuk, hogy az oktatásban, tudományban dolgozóknak egy alulról jövő kezdeményezés mentén kellene összefogni, amire jellemző a közösségi gondolkodás és döntéshozatal. És, ami adott esetben nyomásgyakorlásra is képes és szolidárisan tud fellépni, ha arra van szükség. Ennek a lehetőségét meg kell teremteni. És ez azzal is jár, hogy egy kicsit elmozdulunk a „szolgáltatást biztosító” szakszervezetiségtől, az érdekérvényesítő szakszervezetiség felé. Előbbi egyébként eddig gyakoribb elvárás volt a dolgozók részéről. Utóbbira, azaz a közösségi gondolkodásra, cselekvésre most megnőtt az igény.

Milyen ügyek lehetnek, amiknél nyomásgyakorlásra van szükség?
Barna Beáta:
A bérkérdéseknél sokkal egyszerűbb és hatékonyabb, ha nem egyénileg, hanem közösségként tudunk tárgyalni. 
Bigazzi Sára: És persze a munkakörülményekről, kompenzációkról. A munkahelyünkön töltjük a napunk nagyobbik részét és nem mindegy, hogy mit és hogyan kommunikál feléd a munkáltató. Hogyan tekint rád? Kontrollt akar vagy saját hatáskörben dönthetsz, mert a közösség része vagy. De szóba jöhetnek fenntarthatósági kérdések is. Illetve, nem mellékes példaként, hogy a nem oktatói dolgozókat, hogyan kezeli az egyetem.

A modellváltást követő bérrendezést, hogyan értékelitek?
Bigazzi Sára:
Volt bérrendezés, csak széthúzó. A tanársegédek és adjunktusok bére még nem éppen méltányos. De közben ott van az egész nem oktatói részleg, amire ez még inkább igaz. Arra is gondoltunk, hogy legyen egy karonként átívelő együtt gondolkodás és közös cselekvés is. 

Több ügy is szóba került most. Lesz valami a fókuszotokban?
Velősy Gabriella:
Most éppen a jelenlegi tagságot szondázzuk, három témáról kérdezzük őket, hogy mi legyen, amivel el tudnánk indulni. 

Barna Beáta, Velősy Gabriella, Bigazzi Sára – Fotó: Gűth Ervin

Nehéz új tagokat találni? Milyen hozzáállást tapasztaltok?
Bigazzi Sára:
Sokan várakozó állásponton vannak, nem tudják még, hogy mit szeretnénk ezzel az egésszel. Azt látom, hogy ha időt szánunk egy-egy beszélgetésre, akkor könnyű a mi, közösségi felfogásunkról és érdekérvényesítő terveinkről meggyőzni másokat.
Barna Beáta: Az alap hozzáállás, hogy akkor mit is ad a szakszervezet? Egyébként nehéz is a toborzás. Van egy kis munkacsoportunk a tagszervezésre, és egyesével keressük meg a munkatársakat. A körlevelek nem működnek, ismeretségi alapon állunk neki. Vannak, akik nyitottak és szépen növekszik a létszám.
Velősy Gabriella: A közvetlen megkeresés működik, ami érthető is. Próbálkoztam én is e-mailekkel, de felesleges. Személyesen kell elmondani, hogy ez miért jó és miért kell munkaügyekben is egy közösséghez tartozni. Nem vagyok egy lenyűgöző beszervező, de van néhány érvem, meg gondolatmenetem, amit el szoktam mondani és az utóbbi hetekben sokat fejlődtem. 

Ennyi idő után, hogy látjátok, lesz igény egy új szakszervezetre?
Bigazzi Sára:
Globálisan van egy ilyen tendencia, mely szerint nő az igény a szakszervezetiségre. Ráadásul, a krízisekre adott válaszok a mozgalmak is. Ha nincs mögöttük szervezettség, ami nem csak becsatornázza az embereket, hanem működteti is a közösségeket, akkor ezek a mozgalmak kifulladnak. 

Mi a cél? 
Bigazzi Sára:
Reprezentativitást szeretnénk már szeptemberre elérni. Ehhez a dolgozók 10%-ára van szükség, de ennél többre törekszünk. Szerintem a 350-400 főt el is tudjuk addigra érni, néhány hét után már 90 tagnál vagyunk. És az igazi munka most kezdődik, egy év alatt szeretnénk elérni az 1000 főt.


Gyere el a Mecseki Müzli következő eseményére!

Szakszervezetekről és dolgozói érdekérvényesítés lehetőségeiről beszélgetünk.

Ápr. 29., 17.00 - Reggeli (Király u. 23–25.)

Az egyetem vezetősége értékelte már a megjelenéseteket?
Bigazzi Sára:
A munkaadói oldallal még nem tárgyaltunk, de a választott bizalmink már a napokban egyeztet időpontot az egyetem vezetésével. Ezen a TDDSZ vezetéséből is részt vesz majd valaki. 

És a többi szakszervezet?
Barna Beáta:
A többi szakszervezettel sem vettük még fel a kapcsolatot, ez még előttünk van.
Velősy Gabriella: Én például a modellváltás miatt és akkor lettem csak szakszervezeti tag, de nem éreztem, hogy jól működik.  
Bigazzi Sára: Volt akkoriban egy felfutása a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének, de az új tagokat és a közösségi elképzeléseket nem sikerült integrálni a régi vezetésnek. Bizalmik voltunk, és nem éreztük, hogy a tagság felé jól sikerülne kommunikálni a folyamatokat. Volt egy választás, ami nem hozott annyi változást a működésben, amennyit mi szerettünk volna elérni. A párbeszéd sem igazán alakult ki, így inkább áthoztuk az energiáinkat. Fontos szempont volt az is, hogy TDDSZ tagja a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának, ami nagyon fontos kapcsolódási pontokat, tudásmegosztást jelent.

Tovább »

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet

Európai szinten is lehangolóak Pécs légszennyezettségi mutatói – és erről nem az ipar tehet

Európai viszonylatban középmezőnyben, a 14. helyen áll Magyarország az ipari légszennyezés okozta költségek tekintetében. A visontai MVM Mátra erőmű a legnagyobb kibocsátó, amelynek bezárása évek óta napirenden van, Baranyában pedig a Pannon Hőerőmű okozza a legnagyobb szén-dioxid-terhelést. Pécsen viszont ennél is sürgetőbb problémát jelent, hogy a város a négy legszennyezettebb

By mecseki müzli
Élő adásban utalta át a város utolsó törlesztőrészletét a pécsi polgármester

Élő adásban utalta át a város utolsó törlesztőrészletét a pécsi polgármester

„Ebből a 9,5 milliárd forintból épülhettek volna új utak, járdák, játszóterek vagy parkok, lehettek volna belőle jövőbe mutató fejlesztések” – mondta Péterffy Attila, Pécs ellenzéki polgármestere a keddi közgyűlésen a kormányzati kölcsönről, amit a korábbi fideszes városvezetés alatt kellett igénybe venni még 2017-2018-ban. Néhány perccel később a polgármester élő adásban,

By Ervin Gűth