A Reggelinek már nem kihívás, de másokat is ösztönöznek az ötven kilométeres életmódra
A jó minőségű helyi termékekkel nem csak a klímatudatosságért, a helyi gazdaságért tehetünk, de az egészségesebb életmód irányába tett lépés is, ha minden élelmiszerünket a lakóhelyünk 50 km-es körzetéből szerezzük be. A Szabad Terek pénteki sajtóreggelijén a Reggeli ezen filozófia mentén készült falatkáit, süteményeit, szörpjeit is kóstoltatták, és az is kiderült, hogy kiből lehet az ügy nagykövete.
„Országszerte szeretnénk megerősíteni az olyan bástyákat, mint a Nappali/Reggeli, hogy tényleg legyenek szabad tereink” – mondta Rákos Blanka, a Marom Klub Egyesület és a program szervezője. A Szabad Terek kezdeményezés a gyakorlatban budapesti és vidéki (pl. szegedi, debreceni, pécsi) tagok közötti civil, kulturális csereprogramokat és önszerveződést jelent. Illetve olyan közös kampányokat, mint az október közepén elindított egyhónapos klímaakció. „A Marom tavaly ebben az 50 km-es kihívással vett részt, amit most országossá bővítettünk. Nagyköveteinket életmódváltásra kérjük, megmutatják, hogy tényleg ennyire le lehet rövidíteni az élelmiszerláncot” – mondta Rákos Blanka. A végéhez közeledő és bárkinek nyitott kihívás lényege, hogy legalább egy hónapig csak olyasmit fogyasszanak a résztvevők, amit a lakóhelyük ötven kilométeres körzetében termeltek. „Persze, a nagy szennyezőkre is lehet mutogatni, de hiszem hogy az egyéni cselekvés igenis fontos, így is lehet eredményeket elérni és nem csak a saját lelkiismeretünk megnyugatására jó” – tette hozzá, és azt is elmondta, hogy a szezonalitás, lokalitás nem csak a környezetet kíméli, de egészségesebb életmódhoz is vezet. Az ötven kilométer pedig inkább csak szimbólum, a távolság lehet más is, de mindenképpen jól mutatja, hogy fogyasztóként, hogyan kell jó döntéseket hozni. Egyszerű példával:
ne kanadai lencsét vegyünk a boltban, hanem helyit a piacon.
„Azért is csatlakoztunk szívesen a kihíváshoz, mert lényegében nem kellett csinálnunk semmit. Ugyanis ez a mi működésünk alapvető logikája” – mondta Szép Tamás, a Reggeli/Nappali egyik tulajdonosa. Azt is elárulta, hogy hosszú volt az út idáig, mert a helyi termelőkkel sem volt mindig könnyű megértetni, hogy miért és hogyan is gondolkodnak ők például a csomagolásmentességről. A lokalitás mértékét jól mutatja, hogy a vendéglátóhelyeik nem használnak citromot, kakaót vagy éppen avokádót. De azért van kivétel is például a kávé. Ami viszont minden esetben méltányos kereskedelemből (fair trade) származó termék. És a fenntarthatóság jegyében kísérleteznek a további hasznosítással is: készült már süteményük kávézaccból, a sajtóreggelin egy kávés-ribizlis-kombuchát is meg lehetett kóstolni.
A helyi termékek versenyképességére és az árra vendéglátósként reagálva Szép Tamás azt is elmondta, hogy nincs nagyságrendi különbség a helyi termelők és a boltok árai között. „Az árazásunk nyilván olyan, hogy fenn tudjuk tartani magunkat, ami idén egyébként nehezebb volt, mint a járvány idején” – tette hozzá, és nagy kérdés nekik is, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben meddig lehet az inflációt, a béremelkedést és a rezsi elszállását a fogyasztóikra hárítani.
Terek és falak
„Folyton újradefiniáljuk, hogy mit is takar a Szabad Terek, mert nagyon változatos a hálózat. Nagyon pici, helyi szervezetek mellett olyan országos, nagymúltú szereplők is vannak benne, mint a Társaság A Szabadságjogokért. Vannak kulturális és közösségi terek, amik befogadóak, azaz lehet szabadon LMBTQ-témában vagy európai uniós értékekről beszélgetést szervezni” – mondta Rákos Blanka, a Marom szervezője. Az egyik következő programjuk a szabadon működő szervezetek és az önkormányzatok közötti kapcsolatokat erősítené – politikai álláspontoktól függetlenül.
Szép Tamás szerint 2018 környékén a Szabad Terek ötlete azért született meg, mert abban az időszakban az alapító szervezetek közül többen méltatlan támadásoknak, politikai nyomásnak voltak kitéve. „Többek között mi is. Az Emberség Erejével Alapítvány ellen indított lejáratókampány rajtunk is lecsapódott, mivel eredetileg ők költöztek volna a Reggeli emeletére” – mondta Szép, felidézve, azt is, hogy az akkori fideszes többségű közgyűlés még egy kiálltványt is elfogadott a pécsi civilek ellen. És, amiért másfél évvel később az önkormányzatot bíróság marasztalta el. „Ezek után nem szerettük volna, hogy mások mondják meg, hogy mit csinálhatunk és mit nem a saját falaink között.”
