#120 – Csökkentett üzemmód | Pusztuló betonrengeteg | Másként ugyanaz

#120 – Csökkentett üzemmód | Pusztuló betonrengeteg | Másként ugyanaz
A legcukibb pécsi postaládát év végére tartogattam

A Mecseki Müzli minden csütörtök reggelre összegyűjti, amit Pécsről tudnod kell és tudni érdemes a héten. Ezúttal a feliratkozók és az előfizetők is a teljes hírlevelet kapják.


#aszerk.

Kevésbé tartalmas 2023 utolsó Mecseki Müzlije, de december végén még a hírek is megpihennek egy kicsit. Viszont erős évet zárunk és még erősebb évben reménykedünk. Erre rápihenünk és januárban már rendes üzemmódban és új fokozatban térünk vissza. Addig is köszönöm az eddigi figyelmet, és minden olvasónknak boldog új évet kívánok!

Üdv, 
Ervin


#kispont

Az első filmet 1921 karácsonyán vetítették a pécsi Park Moziban. Bezárása után sokáig zenekari próbateremként működött, de már több mint egy évtizede üresen áll. Az Apolló után ez volt a második pécsi mozi, ahol a hangosfilmet játszottak. Az 1931-es premier után, az első évben 730 vetítés során 285 filmet mutattak be, összesen 270 ezer nézőnek. Itt vetítettek először ifjúsági és széles vásznú filmeket is. A multiplexek, vagyis a többtermes, egyszerre több film vetítésére alkalmas mozik térnyerésével az Intercom, amely a Park Mozi mellett az Apollót és az Uránia mozit is üzemeltette, a 1990-es években úgy ítélte meg, hogy nem lesz igény mindhárom, kevésbé korszerű belvárosi mozira. 

„Amikor megtudtuk, hogy mindhárom mozi bezár Pécsen és először a Park Mozi fog, az szíven ütött minket. Akkoriban a mozizásnak volt egy olyan hangulata, amit nehéz szavakba önteni. Az utolsó előadáson, annak ellenére, hogy nem beszéltünk össze, minden munkatárs feketébe öltözött, úgy dolgoztuk végig a műszakot”

– mesélte Ölyüs László, aki 1984-től volt a Park mozi gépésze, egészen annak bezárásáig.

A belső tereket teljesen átalakították, jelenleg a Pécsi Harmadik Színház díszleteinek egy részét is itt tárolják. | Fotó: Gűth Ervin

1999. november 3-án a Fújhatjuk! című angol vígjátékkal búcsúzott közönségétől a Park Mozi. 2000 januárjától a Kodály Központ megépüléséig a Pannon Filharmonikusok Zenekarnak adták használatba az épületet. Egy évtized elteltével, 2011 elején pedig szinte egyszerre vált üressé két meghatározó kulturális intézmény: a Park Mozi és a Bóbita Bábszínház Mária utcai épülete. 

A Pannon Filharmonikusok kiköltözése után az önkormányzat értékesíteni akarta, viszont ez azóta sem sikerült. Rövid ideig gyermektorna- és trambulinklub működött az egykori moziban, azonban a bérlők olyan átalakításokat hajtottak végre az épületben, amelyek nagyban megváltoztatták annak belső terét.

Az elmúlt években több befektető is érdeklődött az épület iránt, viszont egyik sem felelt meg a feltételeknek. Az önkormányzat szerint olyan hasznosíthatósági megoldást keresnek, amely a pécsi közösség érdekét szolgálja, így a városvezetés csak olyan ötletet támogatna, amely „a környéken jelenlévő problémákra reagál és a közösség gyarapodásáért tesz”.

Kapás Réka teljes cikke és az elhagyatott épületben készült friss fotóink itt találhatóak:

Kultikus intézményből pusztuló betonrengeteg – Itt tart a pécsi Park Mozi története
Az első filmet 1921 karácsonyán vetítették a Park Moziban. Bezárása után sokáig zenekari próbateremként működött, de már több mint egy évtizede üresen áll. Befektető és funkció nélkül. A Park Mozi évtizedeken át Pécs meghatározó kulturális intézménye volt. Az eredetileg 680 férőhelyes beltéri moziterem később egy 1100 ülőhelyes kertmozival is bővült,

#nagykötőjel

– MÁSLESZ: Kóbor József, volt LMP-s képviselő politikusi oldalán váratlanul jelentette be, hogy 14 év után kilép a pártból és a ciklus végéig függetlenként folytatja a politizálást a pécsi közgyűlésben. Az EU Régióbizottságában betöltött pozíciójáról sem mond le, mint „Pécs város képviselője” fog tevékenykedni. Kóbor döntésének hátteréről nem nyilatkozott a Telexnek, de az LMP pécsi ex-társelnöke, Keresztes László Lóránt igen. Az országgyűlési képviselő szerint Kóbor titokban egyeztetett Péterffy Attilával a 2024-es önkormányzati választásról, és korábban is voltak nézeteltéréseik. Erre reagálva Kóbor már nyilatkozott a Szabad Pécsnek és rágalmazásnak minősítette Keresztes szavait. Azt is elmondta, hogy 2021-ben a városvezető frakciószövetségbe Keresztes nyomására lépett be, aki így szerezhette meg Péterffy támogatását az ellenzéki előválasztáson. Kóbor a kilépésének indokaként pedig az LMP helyi politikáját, illetve annak hiányát és Keresztes László Lóránt tevékenységét nevezte meg.


#hájper

A város kormánypárti képviselője szerint Pécsen is lehetett volna a BYD magyarországi autógyára. „…először itt kerestük a megoldást, de a pécsi b@loldali városvezetés eredménytelenebb a szegedinél” – írta a hír megjelenésének estéjén Hoppál Péter. Nyilván lehet igazságmagva a bejegyzésnek. De az is biztos, ha bármilyen beruházás Pécsre jön, akkor Hoppálék univerzumában azokhoz a sikerekhez a városvezetésnek semmi köze nincs.  



#holmiez

Szerdán az Instagramon, csütörtökön a hírlevélben. Hol van és mi ez?

A fotón Gutenberg szobra látható a Munkácsy Mihály utca és a Bercsényi utca sarkán. A Zsolnay-gyárban készült szobor Mack Lajos keramikus alkotása, amit 1910-ben helyeztek a Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt. épületére. A Pécsi Naplónak is helyet adót épület tervezője Pilch Andor, kivitelezője Tichy Ödön volt.

Ebben az időszakban – vagyis az első világháború előtti években – Pécs nyomdaipara 182 munkást alkalmazott. A gyors növekedésben a kor technikai találmánya, a rotációs gép terjedése is szerepet játszott, ami egyben a gyárszerű termelés lehetőségét is megteremtette. 

A Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdai Rt.-t 1949. december 28-án államosították, ezután Szikra Nyomda néven még 1976-ig működött itt. Az új, Engel János József utcai nyomda átadásakor Gutenberg szobra is költözött. A belvárosi épületet a 2010-es évek elejére felújították, de a Gutenberg csak a volt Szikra Nyomda (és a Dunántúli Napló) székhelyének eladása után, 2017-ben került vissza eredeti helyére. 

💡
A rovatot a Pécs Története Alapítvány támogatta, az információk egy része a Pécs története VI. Iparosodás – polgárosodás. Pécs a dualizmus korában (1867–1918) című kötetből származnak. 

#gyűjtő

  • Gyilkosság áldozata lett az 1990-es évek ikonikus pécsi perecárusa. A feltételezett tettest a rendőrség a helyszínen elfogta. | atv.hu 
  • Befejeződött a magyarürögi vízfolyás (Éger-patak városi szakasza) rendezése, igaz, egyelőre csak a déli rész. Az északi szakaszra feltételes közbeszerzést hirdettek, és úgy tűnik a nyertes is megvan. | pecsma.hu
  • Zúzással és hörgéssel karácsonyozott a Cvlt of Grace a Pécs on Stage új epizódjában. | @PoS/CoG
  • Mehringerrel, Republic/Cipő emlékzenekarral és DJ Sterbinszkyvel lehet ráfordulni az új évre a Széchenyi téren. | pecsiprogram.hu

Tetszett a hírlevél? Segíts!

  1. Küldd tovább egy barátodnak és mondd meg neki, hogy iratkozzon fel!
  2. Oszd meg Facebookon vagy ahol szeretnéd!
  3. Segítsd a hírlevelet egyszeri támogatással, elköteleződés nélkül, akár egy jó kávé árával! » ITT

Tovább »»

Ezért nincs kétkísérős szülés Pécsen – Interjú Kovács Kálmán András klinikaigazgatóval

Ezért nincs kétkísérős szülés Pécsen – Interjú Kovács Kálmán András klinikaigazgatóval

Petíció indult Pécsen januárban, hogy ismét engedélyezzék az apa és egy dúla egyidejű jelenlétét a vajúdás alatt a klinikán. Aláírásgyűjtés azonban nem csak itt, hanem számos más vidéki és fővárosi intézmény gyakorlata kapcsán elindult, amiről korábban átfogó cikket írtunk. A témában megkérdeztük a pécsi klinikaigazgatót, Kovács Kálmán Andrást, akinek a

By mecseki müzli
Úttörő volt, de nagyon lemaradt a Tüke Busz járatkövető rendszere

Úttörő volt, de nagyon lemaradt a Tüke Busz járatkövető rendszere

Nehézkes a pécsi buszok egyébként korszerű helyzetkövető technológiájának használata, az alkalmazás elavult, ezért egy független fejlesztő saját megoldással jött ki. Az elektronikus jegy- és bérletváltás területén nagy előrelépések történtek, de itt is további fejlesztésekre lenne szükség. * Nehezen hozzáférhető, elavult szoftveres megoldásokkal használhatjuk a Tüke Busz járatkövető szolgáltatását a hivatalos felületeken.

By mecseki müzli
Nem itt szültem, hogy a dúlám és az apa is velem lehessen – Ezért indított petíciót egy pécsi anyuka

Nem itt szültem, hogy a dúlám és az apa is velem lehessen – Ezért indított petíciót egy pécsi anyuka

Aláírásgyűjtés kezdődött januárban, a Pécsi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának címezve a kérést, ne kelljen választania a szülő nőnek, hogy az apa vagy a dúla legyen jelen szülésénél. Tavaly ősszel az országban több helyen indultak petíciók a helyzet megváltoztatására, ugyanis a koronavírus-járvány óta a nők vajúdásánál nem lehet bent egyidejűleg két

By mecseki müzli