Ezért áll üresen tíz éve a Bóbita egykori épülete

Ezért áll üresen tíz éve a Bóbita egykori épülete

A Bóbita Bábszínház egykori épülete több mint tíz éve üresen áll, állapota egyre romlik. A felújítására, megmentésére már több terv is volt, de végül egyik sem valósult meg. Hogyan jutottunk el idáig? Mit lehet tenni, hogy újra a kultúra központja legyen? 

„Szomorú volt az utolsó pillanatokban játszani, mert akkor már a repedéseken keresztül lehetett látni az utca népét, úgyhogy kicsit mi is veszélyesen éltünk, amikor bejártunk dolgozni” – meséli Matta Lóránt az egyik utolsó emlékét az épületről. A színész 2000 óta a Bóbita Bábszínház tagja. Az épület falai közt határozta el, hogy bábszínész lesz. Ide köthető számos bemutatója, saját monológelőadása, így számára személyes ügy az épület sorsa. A társulat 2011-ben költözött át a belvárosi Mária utca 18.-ból a Zsolnay-negyedbe, az Európa Kulturális Fővárosa programban felújított DoZso kultúrházba. A színész szerint a méltatlan állapot nem a Bóbita sara volt, az épület eleve közadakozásnak köszönhette létét.

Matta Lóránt néhány évig, 2019 és 2022 között „performansz-jellegű Facebook eseményeket” tett közzé, hogy felhívja a figyelmet a Bóbita egykori épületének egyre romló állapotára és ötleteket javasoljon annak hasznosíthatóságára. 

„Volt egy-két mécseselhelyezés, azzal együtt közöltem fotókat, hogy azért elég látványosan pusztul az épület, és nem hiszem el, hogy csak én látom” – mondja. „A város akkor is nyer, ha ebből valami megszületik, de a funkciója is nagyon lényeges. Ez egy kultépület, ennek virágoznia kell. A lényeg, hogy gyerekek legyenek benne és egy Pécsért tevékenykedő szervezet is kell, akik lekapcsolják esténként a villanyt.” 

Vigyázat, omlásveszély!

Rigócsőr, Bolond Istók, Csillagfiú. Néhány a Bóbita Bábszínház egykori épületének utolsó műsorra tűzött darabjai közül. A létesítmény omladozó állapota miatt a társulat 2011-ben a Zsolnay-negyedben lévő DoZso kultúrházba költözött. A bezárás előtt a Mária utcai épület generációkon át meghatározó színhelye volt a pécsi kulturális életnek, azonban felújítására azóta sem született megoldás. 

Az utóbbi tíz évben állapota annyira leromlott, hogy végül már kordonnal kerítették el, ugyanis hulló vakolata veszélyessé vált a járókelőkre nézve. A legfrissebb és egyelőre csak előzetes szakvélemény szerint az épületben minden felújításra szorul és statikailag is komoly problémák vannak vele, így a teljeskörű felújítása előzetes becslések szerint 1,5-2 milliárd forintba kerülne. Ennek oka, hogy a műemlék egy évszázados, így a munkálatok is a kora szerint alkalmazott technikákhoz kell, hogy illeszkedjenek, ami sokkal nagyobb kiadást jelent. Ezen kívül díszes homlokzatának restaurálása is speciális szaktudást igényel. 

Az épület életveszélyes, teljesen össze is omolhat, így ott munkálatokat, a teljes felmérést csupán biztonsági állványozás mellett lehet elkezdeni. Csak ezután derül ki, hogy milyen célra lehet hasznosítani. Az állványozásra tervet készíttetett az önkormányzat, a kivitelezésére szeptemberben (#106) bruttó 175 millió forintot különítettek el. A pénzből olyan alátámasztó szerkezetet vásárol a város, amit később más helyszíneken is használni lehet.

Nőegyletből bábszínház

A Mária utcai épület közadakozásból épült fel 1905-ben, és a Pécsi Jótékony Nőegylet székháza volt 1949-ig. Ekkor államosították, de a szervezet addig is ingyenes ebédet biztosított telente 500 rászorulónak, segélyeket osztottak és óvodát működtettek.  

Kós Lajos 1961-ben alapította meg itt a Bóbita Bábszínházat. A társulat nevét Weöres Sándor verse után kapta. 1981-től a Bóbita a Pécsi Nemzeti Színház tagozataként az ország második hivatásos bábszínházává vált. 2004-től pedig a Pécsi Nemzeti Színházról leválva önálló színházként működött. Az évi 3-4 új bemutató és 200 előadás mellett háromévente megrendezték a Pécsi Nemzetközi Felnőttbáb Fesztivált is. Az eseményeknek egy 206 fő befogadására képes Nagyterem, valamint egy 100 fős Kamaraterem adott helyszínt. A társulat 2011. január 29-én költözött át a Zsolnay-negyedben kialakított új bábszínházi épületbe.  

Ugyanaz a bejárat, három állapot – 1, Tóth Tibor Endre képeslap-gyűjteménye (MandaDB, részlet) 2, Kistelegdi István gyűjteménye (MandaDB, részlet) 3, Gűth Ervin

Mi történt eddig? 

A rossz állapotban lévő, üresen maradt műemléki védettségű épület azóta is funkcióvesztetten áll. Felújítására nem került sor, az önkormányzat pedig tíz évig nem adhatta magánkézbe, ugyanis 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címmel ez is feltétele volt az európai uniós pénzek folyósításának. Az utóbbi években több önkormányzati koncepció is felmerült az épület hasznosíthatóságáról. A tervek között szerepelt színészlakások kialakítása és nemzetiségi központ létrehozása is. Még a ciklus legelején 2019-ben, a Péterffy Attila vezetésével alakult új önkormányzat európai uniós pályázatot nyújtott volna be egy zenei-kulturális innovációs központ megvalósítására, amit azonban a koronavírus-járvány ellehetetlenített. 

A városvezetés aztán 2021-ben ingatlanértékesítési igényfelmérést indított. A terv az volt, hogy az eladásokból befolyt összegből fizették volna vissza az előző városvezetéstől megörökölt 9,5 milliárd forintos kölcsön egy részét. A licitre szánt ingatlanok listájára a Bóbita egykori épülete is felkerült, azonban szakmai felmérés után mégis inkább az „értékesítésre nem javasolt” kategóriába sorolták. Ezt követően, az említett szakértői vizsgálatok során, 2021-2022-ben derült ki, hogy a sorozatos beázások, rovar- és gombafertőzés miatt mennyire rossz állapotba került az épület szerkezete.

Összekampányozták, már megint

A 2024-es önkormányzati választások közeledtével – és a szeptemberi közgyűlésen hozott döntés után néhány nappal – politikai akciót indított Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület – KDNP) a belváros önkormányzati képviselője az épület sorsáról. A fideszes színekben 2010-2014 között az országgyűlést is megjáró politikus arra vár javaslatokat, hogy milyen funkciót kapjon az egykori bábszínház? Elmondása alapján már több száz ötlet érkezett be hozzá. A képviselő szerint a megvalósításra EU-s pályázatot lehetne benyújtani, azonban ezt csak az önkormányzat teheti meg. A városvezetés már elfogadott korábban egy fejlesztési csomagot a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Pluszos vagyis európai uniós források tervezett felhasználásáról, és habár a Bóbita nem szerepel benne, módosításra valóban van lehetőség. A felújítás mellett fontos kérdés, hogy hosszú távon hogyan lehetne megoldani a fenntartását és üzemeltetését az épületnek? 

(Egyébként valamiért rendre választások közeledtével bukkan fel az épület megmentésének ötlete, így volt ez már 2014-ben is.)

Ezen múlik a változás

A Mária utca 18. volt óvoda, bábszínház, tánciskola, koncertterem. Sok generációt szolgált és már hosszú ideje a jelentőségéhez képest méltatlan állapotban van és pusztul tovább. A felújítás iránti igényhez és szándékhoz nem igazán férhet kétség, azonban ennek költségei 1,5-2 milliárd forintra becsülhetők. Mivel a magyarországi önkormányzatok eleve forráshiánnyal küzdenek, így egy hasonló beruházás önerőből nem csak Pécsen elképzelhetetlen. A jelenleg zajló megszorítások és a Modern Városok Program hivatalos lezárásával párhuzamosan csak nehezen képzelhető el, hogy éppen egy hasonló léptékű programra lenne pénz a központi költségvetésből. Annak pedig még kisebb az esélye, hogy egy kormányzati döntés szülessen róla. Ha magánbefektetők bevonásával vagy az épület értékesítésével nem számolunk, akkor az egyetlen járható útnak – ahogy korábban, úgy most is – az európai uniós finanszírozás tűnik csak, aminek az ütemezése finoman szólva még mindig több mint kétséges.

Szerző: Kapás Réka

Tovább »

Ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe – interjú Simonfalvi Ancsa díjnyertes mesekönyvíróval

Ilyen csodák vannak, ha egy medence alja leér a mélytengerbe – interjú Simonfalvi Ancsa díjnyertes mesekönyvíróval

Könyvtáros, olvasó és író, akinek családjáról szóló Ali király karácsonyi vacsorája című kötete 2024-ben elnyerte Az Év Gyerekkönyve Díj Elsőkönyves kategóriáját. Ugyanebben az évben jelent meg A csodálatos nagyapó című műve is. A Pécs környékén élő és a Csorba Győző Könyvtárban dolgozó szerző az Ünnepi Könyvhéten is dedikált.  A korábbi

By mecseki müzli
Péterffy Attila: Pécs a megtűrt városok között van, szakmai munkával és egyenes gerinccel ennyit lehet elérni a kormánynál

Péterffy Attila: Pécs a megtűrt városok között van, szakmai munkával és egyenes gerinccel ennyit lehet elérni a kormánynál

A várost 2019 óta vezető polgármester már 2023 elején bejelentette, hogy újrázni szeretne. A korábbi jelölőszervezet helyett azonban most már a Pécs Jövőjéért Egyesület színeiben indul – részben megújult csapattal. Péterffy Attilát az önkormányzatok és a kormányzat közötti feszültségekről, a ciklus nehézségeiről, átláthatóságról kérdeztük és – a többi polgármesterjelölttől eltérően – e-mailban kaptunk

By Ervin Gűth