#223 – Nyomdafestéket tűrni | Menetrendet venni | Muzsikát fotózni

#aszerk.

Hosszú lett a hírlevél, így az elejére csak három szolgálati közlemény fér már el:

1. benne vagyunk az újságban, vagyis a Gemišt pécsi különszámában,
2. múlt héten visszatért a podcast is, a következő adás legkésőbb holnap jön,
3. ha először kapod ezt a hírlevelet, akkor mindenképpen olvasd el ezt! Így talán nem fogsz később csalódni.

Üdv,
Ervin

#hájper

Egy icipicit azért meglepődtem, hogy Pécsen ismét terjesztik a helyi magazinnak álcázott, valójában bulvárba csomagolt kormánypárti propagandát kínáló City7 magazint. Az újságnak tűnő terméket eredetileg 2021-ben, kifejezetten ellenzéki vezetésű városokban indította el a Mediaworks, erőteljesen támaszkodva a vidéki napilapok szerkesztőségeire. Kötelességét miután megtette már mehetett is: a 2022-es választás után egy héttel ki sem adták (#32). 
A koncepció a régi, a szereplők legalább részben lecserélődtek. A friss City7-ben Cziráki Attila rögtön a címlapra került, ami nem meglepő hiszen a Baranya 1-es választókerületben őt indítja a Fidesz. Igaz, az újságban – akárcsak a kormánypárti politikus szóróanyagában is – leginkább azt hangsúlyozzák, hogy ő „pécsi civilek jelöltje”. Egyoldalas megjelenést kaptak még a pécsi választókerületek fideszes elnökei is: Hoppál Péter és Őri László elsősorban a kormány sikereiről, migránsveszélyről és a Tisza Párt ellen beszél. Ezen kívül az olvasók két oldalt kapnak Magyar Péter állítólagos 1300 milliárd forintos adócsomagjáról, ami miatt a Borsot be is tiltotta a bíróság. Ja, és van benne keresztrejtvény is!

Az elmúlt években a klasszikus kormánysajtó helyett sokkal inkább a facebookos eszközökre (Megafon) koncentráltak a kampánystratégiák. Azonban tavaly ősszel a Meta – elvileg – megtiltotta a politikai reklámokat, amit brutális aktivitással, álhírek fokozott terjesztésével és az MI-ben rejlő lehetőségek gátlástalan kihasználásával próbáltak kompenzálni. Láthatóan egyik módszer sem hozott átütő sikert, a Tisza számai javulnak, a Fidesz a legjobb esetben is stagnál. Mivel ebben a kampányban aztán tényleg semmi sem drága a kormánypártoknak, így a nyomtatott médiára is lett megint valamennyi lóvé. De a visszafogott költekezés tagadhatatlan. 
A friss City7 ezúttal már nem egy évvel, hanem csupán néhány hónappal a választások előtt jelent meg. A kényszerspórolást az oldalszámok 24-ről 16-ra csökkenése is jelzi. A pécsi kiadványon kívül, még a szombathelyiről és a kecskemétiről találtam cikket. Kommentelők más városokat is (Győr, Tatabánya) említenek, de konkrét nyomukat egyelőre nem találtam az online térben, így gyanús, hogy a korábbi példányszámokat sem érik el.  
Némi innováció azért jutott a friss szériába: egyetlen hirdetésnek látszó tartalom sem került az ingyenes kiadványba. Korábban is csak más Mediaworks-ös termékek egészoldalas reklámjaival és kormányzati hirdetésekkel tömték ki a felületeket, de ez a lepel is lehullott.

Ami mára a legtöbb kormánypárti kiadványról elmondható az a City7-re sokszorosan igaz: nem valódi sajtótermék, csupán politikai eszköz. 

Ráadásul a Direkt36-os Panyi Szabolcs arról írt a legutóbbi hírlevelében, hogy információi szerint a választások után alaposan átrendeződhet a kormánypárti médiaportfólió. Ez a gyakorlatban például a Bors és megyei (print) lapok végét jelenti. A Dunántúli Napló számait tekintve teljesen racionális döntés lenne ez: míg 2016-ban 20 ezret, addig 2024-ben átlagosan 8500 darabot értékesítettek. Ez Pécsre vetítve nagyjából napi 3000 példányt jelenthetett. Nem túl merész feltételezni, hogy azóta még tovább romlottak a mutatók. Frissebb számok nincsenek, ugyanis a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség – évtizedes hagyományokkal valamiért szakítva – még semmilyen adatot nem közölt 2025-ről.
Pécsen külön érdekesség, hogy néhány hétig úgy tűnt már nem lesz nyomtatott, ingyenes hetilap a városban. A korábbi DK-s alpolgármester, Bognár Szilvia javaslatára, kormánypárti támogatással és szakmai egyeztetés nélkül decemberben negyedévente megjelenő kiadványt csinált a képviselőtestület a Pécsi Hírekből. Az önkormányzati újság a parlamenti választásig vélhetően már csak egy alkalommal fog megjelenni. Na, de most meg lehet nyugodni, lesz mégis ingyenes hetilap a városban! Igaz, hogy kicsit narancssárgább, kicsit savanyúbb, de lesz! Áprilisig biztosan.

• A városvezetéshez címzett petíció indult, hogy ne lehessenek gyűlölet- és félelemkeltő politikai plakátok a pécsi közterületeken. | szabad.ahang.hu
• Éppen négy évvel ezelőtt, a kampányhajrában tűntek el a Mészáros-hengerek a pécsi közterületekről. | mecsekimuzli.com (2022)

#nagykötőjel

– FELJEBB: A Pécs Pride főszervezője jogvédő szervezetek segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, mert álláspontjuk szerint a magyar állam megsértette a békés gyülekezéshez való jogát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. Az októberi felvonulás után Buzás-Hábel Géza ellen többen is feljelentést tettek. Ezeket egyesítve indult nyomozás, amit vádemelési javaslattal továbbított a rendőrség az ügyészségnek tavaly novemberben. A vádemelés jogalapját az alaptörvény sokadik módosítása adta, amely a gyülekezési törvényen keresztül gyakorlatilag megtiltja, hogy meleg, leszbikus, biszexuális, transz és queer emberek egyenlő jogaiért és emberi méltóságukért tüntetni lehessen Magyarországon. Ez az Európai Unióban példátlan. Buzás-Hábel Géza, a Diverse Youth Network társalapítója és vezetője a strasbourgi bíróság mellett Alkotmánybírósághoz is fordult. Egyelőre az az eljárás sem ért még véget.

– REPÜLŐRAJT: Gyors egymásutánban szólalt meg az önkormányzati újság hasábjain Ruzsa Csaba alpolgármester és Péterffy Attila polgármester. Nem szokványos hangulatú évindító és évértékelő cikkek ezek, mindkét írás lényege, hogy a város anyagi helyzete még súlyosabb, mint 2025-ben volt. Mindezt a gazdaság megtorpanása, a kormányzati elvonások, a megítélt, de ki nem fizetett támogatások okozták. Illetve az, hogy a normatívák növekedése még az inflációt sem követi, így az állami feladatokat is a pécsiek adójából kell kiegészíteni. A probléma egyáltalán nem egyedi, az önkormányzati finanszírozási rendszer országosan recseg-ropog. A két cikkből két fontos gondolat:

1. Decemberben a városházi kormánypárti képviselők majdnem bedöntötték az idei költségvetést. Pécsnek tartalékai nincsenek és márciusig nem lesznek adóbevételek, ezért az önkormányzati intézmények zavartalan működéséhez átmeneti működési hitelre van szükség. A Fidesz-KDNP frakció tagjai ennél a szavazásnál tartózkodtak, az előterjesztés az Összefogás Pécsért Egyesület két képviselőjének a segítségével ment át.
2. „A mostani ciklus elején azonban a képviselők a többszörösére emelték a tiszteletdíjukat. Az országos sajtót is bejárta a képviselőink maguk iránt tanúsított bőkezűsége. 2024-ben még 100 millió forintba került a képviselők, tanácsnokok és munkatársaik éves díjazása, míg 2025-ben már 486 millió forintba. Így csaknem ötszörösére drágult a közgyűlés munkája” – mondta Péterffy Attila.

– BESZÁLLÁS: A március 29-tól kezdődő nyári szezonban indulhatnak a München–Pécs–München repülőjáratok és hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön fognak közlekedni a németországi repülőtér oldala szerint. Azaz az első járat várhatóan március 30-án érkezik a Pécs–Pogányi Repülőtérre.
A járatokat üzemeltető légitársaság új belépő, ami ráadásul egy érdekes üzleti modell szerint működik. A Skyhub PAD egy 2025 márciusában alapított „virtuális” légitársaság és regionális kezdeményezés. Elsődleges célja a Paderborn/Lippstadt (PAD) repülőtér és a müncheni nemzetközi csomópont közötti közvetlen légi összeköttetés fenntartása, miután a Lufthansa kivonult az útvonalról. A szeptemberben indított járatokat a dán DAT (Danish Air Transport) üzemelteti. A projektet helyi vállalkozók finanszírozzák, hogy „biztosítsák a régiójuk globális elérhetőségét a müncheni átszállásokon keresztül”.
Így már kicsit érthetőbb az is, hogy a pécsi járatok beindításához miért kell két ütemben 100 000 eurót kicsengetni. Igaz, a decemberi közleményben azt is írta a városvezetés, hogy ez nem közpénzt jelent, hanem helyi vállalkozások, gazdasági szereplők teszik össze a költségeket. Ruzsa Csaba szerint az üzemeltetési szerződés négy évre szól, a finanszírozásba pedig a PTE is beszállhatott. A legutóbbi német sajtóközlemény szerint egyébként kedvezményes bevezető árakkal indul a foglalás, de egyelőre nem közölték, hogy ez pontosan mikortól érhető el és konkrétan mennyi eurócskát is jelent az utasoknak.

#köz.ügy

Idén is két díjra várja a jelöléseket a Pécsi Közösségi Alapítvány január 25-én éjfélig. A Lénárd Kata-díj egy civil elismerés, amelyet a 2021-ben fiatalon elhunyt Dr. Lénárd Kata pszichológus, a Pécsi Tudományegyetem oktatója emlékére alapítottak barátai, kollégái és tisztelői. A díjat olyan emberek kaphatják, akiknek életében és munkájában – ahogy Katáéban is – különböző területek és diszciplínák érnek össze. Kata életének és szakmai elköteleződésének legfontosabb motívumai a lélektan, a művészet, a társadalmi- és kulturális érzékenység, a segítő attitűd, és a hátrányos helyzetűek támogatása volt. Az alapítvány KülönC díjat is adományoz, aminek az egyetlen kritériuma, hogy a jelölt személy fontos tevékenységet végezzen, csak valahogy máshogy. Aki a nézetei, elgondolásai, cselekedetei alapján több elismerést, figyelmet érdemelne. Részletek itt.

#2026

– KIDERÜLT: Az államfő kitűzte a választás időpontját (ápr. 12.), amit már mindenki tudott, csak nem sejtett. Ezt azt is jelenti, hogy a hivatalos kampány február 21-én kezdődik. Mindeközben: 117-ről 114-re csökken a pécsi szavazókörök száma a helyi választási iroda vezetőjének (Pécs jegyzője) a friss határozata szerint. A döntést elsősorban a város csökkenő népességszáma, a településen belüli költözések indokolják. Illetve kevesebben jogosultak a parlamenti választáson való részvételre, mint az önkormányzati választáson (pécsi lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok). Így megszűnnek a korábbi 

• 37-es (Boszorkány út/PTE kollégium),  
• 43-as (Szent István tér/Leőwey gimi),
• 58-as (Tiborc u./Koch Valéria suli),
• 113-as (Málom-hegyi út/Illyés Gy. suli) szavazókörök. 

Az eddig itt szavazókat más, közeli szavazókörökbe irányítják majd, az értesítések postán érkeznek. 

• A baranyai választókerületekben nem született kormánypárti meglepetés a múlt hétvégén: hivatalosan is Cziráki, Hoppál, Nagy és Hargitai indulhat. | pecsma.hu

#csak1kérdés

A szombati Made in Pécs fesztiválhoz kapcsolódva Kovács Zoltán (zolt4nkov4cs) koncertfotóiból nyílt kiállítás a Reggeliben csütörtökön. Az elmúlt hat év terméséből válogattak, ráadásul előadók dedikált képei kerültek a falakra. A sorozat polaroidokkal indult, eleinte az Amperben fellépő külföldi dj-k írtak alá a fotósnak, de a kiállításon 60 nagyméretű vászonkép is látható, amiket a Pécsre vissza-visszatérő zenészek szignóztak. Kovács Zoltánt kérdeztem: 

Volt mostanában olyan koncertfotód, aminél már a kattintáskor érezted, hogy megvan a tökéletes pillanat?
Nem tudnék most ilyet kiemelni, ráadásul én mindig inkább a teljes galériát nézem. Egy-egy koncert fotózásánál az a lényeg, hogy a képek együtt meséljék el a történteket. Sokszor meg is kapom kritikaként, hogy túl sok is készült. Tényleg nem kevés: 2012-ben kezdtem el hivatásszerűen fotózni és videózni. Azóta mára 200 000 fényképből és 300 vágott videóból álló archívumot építettem fel, aminek nagyjából a harmada szorosan a könnyűzenéhez kötődik. Minden a Szoba Sessions sorozattal indult, aztán jött a Fishing on Orfű, a Nappali TV. Az Amper nyitása szippantott be teljesen, azóta pedig gyakorlatilag az Est Café rezidense is lettem, fotóztam a Pécsi Egyetemi Napokon és a Made in Pécs fesztiválon.
De a Káptalan Kert a kedvencem. A 2500 fős befogadóképességével különleges élményt ad, hiszen a nézőtér emelkedése miatt mindenki jól lát, és nekem is sokkal könnyebb ott dolgozni. Sokan kérdezik, nem nehéz-e egyedül lehozni egy ekkora produkciót, de tapasztalatom szerint 5000 főig egy fotós simán meg tudja oldani a teljes körű dokumentálást, ha van rutinja.
Én már nem izgulok a színpadon, a láthatatlanságra törekszem, bár néha becsúszik egy-egy emlékezetes pillanat. Például Hobo a Káptalan Kertben a második szám után egyszer csak elhallgatott, rám nézett, és közölte, hogy „Na jól van, most már elég lesz a fotózásból” és kiküldött az árokból. A közönség meg persze jót derült rajta.

A kiállítás márciusig látható a Reggeliben.

#holmiez 

Tegnap az Instagramon, ma a hírlevélben. Hol van és mi ez?