Kultépületből szellemváros – Négy pécsi épület sorsa

Kultépületből szellemváros – Négy pécsi épület sorsa
Tüdőszanatórium, 2024 – Fotó: Kapás Réka

Tüdőszanatórium, a Magyar Rádió és Televízió pécsi stúdiói, István-akna. Négy egykor meghatározónak számító épület, amik üresen állnak, állapotuk egyre romlik. Sorozatunkban olvasói kérésre nézzük meg ezeknek a helyeknek a történetét, jelenét.

Tüdőszanatórium

A pécsi tüdőszanatórium építésének terve a két világháború közötti időszakig nyúlik vissza. Egy 1939-es cikk szerint ugyanis Horthy Miklós tíz éves kormányzásának alkalmából törvénybe foglalták egy tüdőszanatórium létesítését a Mecsekben. Az építkezés azonban elmaradt és egészen 1963-ig kellett várni a 300 beteg befogadására képes létesítmény átadására.

A tüdőszanatórium egy 1967-es képeslapon – Forrás: mandadb.hu

Az öthektáros területen fekvő intézménynek nagy szerepe volt a tuberkulózis visszaszorításában. Háber József, aki 1963-tól 1985-ig volt a klinikaigazgató, az intézmény részévé tette az I. számú Belklinika tbc-osztályát is. A tuberkulózis kezelésének hatékonysága miatt a klinika feladatköre idővel átalakult, így más tüdőbetegségek gyógyítására került a hangsúly. 1986-ban a bővítések hatására 42 ágyas kardiológiai rehabilitációs osztályt is indítottak az intézményben.

A több évtizedes szolgálat és a szakmai sikerek ellenére a kórház milliárdos nagyságrendű adósságot halmozott fel a kétezres évek elejére. 2007-ben vetődött fel először, hogy az akkori városvezetés a szanatórium egészségügyi intézményként történő értékesítésével tömné be a költségvetésben tátongó lyukat. Ekkor kezdődött meg az ápolási ágyak számának csökkentése, majd az épület fokozatos kiürítése. Végül 2009. január végén szűnt meg a tüdőszanatórium, azóta funkcióvesztetten és üresen áll az épület.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) modellváltását követően azonban fordulat állt be az egykori klinika sorsában. 2021 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben a modellváltó egyetemeknek és alapítványaiknak szánt ingatlanok listája. Így derült fény arra, hogy az egykori tüdőszanatórium épületét a PTE vagyonkezelő alapítványa kapta. Emailben felkerestük az illetékes szervet, akiktől azt a választ kaptuk, hogy „az alapítvány az ingatlan olyan jellegű hasznosítására törekszik, amely szolgálja a város és a régió érdekeit, és minél több ember számára hasznos lehet majd. Ehhez folyamatosan keresi lehetséges befektető partnereit.

A válasz alapján tehát még nincs konkrét terv az épület hasznosítására, azonban a jövőbeli befektető keresése folyamatban van.

A Magyar Rádió és Televízió pécsi stúdiói

1953. január 12-én sugárzott először adást a Magyar Rádió pécsi állomása, a Szent Mór utca 1. szám alatt álló stúdióból. Az első években másfél órás magyar és szerb-horvát nyelvű műsor idővel két és fél óra hosszúra bővült, és 1956. december 31-től már német nyelven is sugároztak. A majdnem 60 éven át működő pécsi stúdió számított a vidékiek közül a legnagyobbnak, az adó 2012. december 21-én szólalt meg utoljára.

 Magyar Rádió körzeti stúdiója, Halász Mária montíroz (1961) – Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán

A Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának első adását 1976. november 24-én sugározták. A Majorossy Imre utca 6. szám alatt álló épületben a városi tévénézés történetében egyedülállónak számító újítások történtek. Itt indult az első nemzetiségi műsor 1978-ban, valamint a pécsi körzeti stúdióban alkalmaztak először jeltolmácsot és kerekesszékes műsorvezetőt is.

A Magyar Rádió vidéki stúdiói a televízióval párhuzamosan üzemeltek. Önálló frekvenciájuk és műsoruk volt, emellett pedig országos műsorokban is közreműködtek. Először 2009-ben vetődött fel az állami médiában tervezett leépítés és egy újfajta struktúra kialakítása. Habár a leépítések valóban elkezdődtek, csak 2011-ben indult el a körzeti tévék bezárása, ekkor szűnt meg a pécsi adás is, amit egy év múlva a körzeti rádió is követett.

Az egykori tévé és rádió épületére vonatkozó kérdéseinkre a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaptól (MTVA) azt a választ kaptuk, hogy a Majorossy Imre utcában található egykori tévé épületét a Magyar Televízió 2005-től a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV Zrt.) bérelte. Az MTVA megalakulásakor a helyi rádió és tévé gyártási tevékenységei hozzá kerültek. Az átalakítás okán a szerkesztőségeket összevonták az egykori rádió Szent Mór utcai épületében. A Majorossy utcai ingatlan bérleti szerződését az MTVA végül 2012-ben felmondta, így az épület 2013-ban visszakerült az MNV Zrt. tulajdonába. Egy 2015-ös kormányhatározat alapján az MTVA feladatellátásához nem szükséges ingatlanokat az MNV Zrt. részére adták át, így a Szent Mór utcai épület is erre a sorsra jutott 2018-ban.

A MNV Zrt.-t is felkerestük, hogy megtudjuk, mi lesz a két épület sorsa, azonban válasz azóta sem érkezett tőlük.

István-akna bányatelep

Az egykor építészeti remeknek számító és ma is műemléki védelem alatt álló István-akna bányatelep 1925-ben nyílt meg. Egyedisége, hogy az épületegyüttes középpontjában álló aknatoronyból összesen három épült a világon. A láthatóvá tett tartószerkezetek pedig itt jelentek meg először a hazai ipari építészetben. Az akna területén egyedülálló ipar műemléki épületek állnak.

István-akna 1927-ben – Forrás: mandadb.hu

A hazai bányák közül a mecseki kőszénbányászat üzemeltette a legmélyebbről termelő bányákat. A hat méter átmérőjű akna mélysége 638 méter volt. Az évtizedeken át meghatározó bányatelepet azonban 1998-ban bezárták, amikor a kőszénbányászat is befejeződött. 

A bezárása után magánkézbe került István-akna területére korábban nagyszabású turisztikai fejlesztéseket terveztek, azonban a tulajdonos 2008 decemberében – feltehetően a gazdasági válság hatására – minden tevékenységet leállított. A beruházás 10 milliárdos nagyságrendű lett volna, de így mégsem épülhetett luxusszálloda, idősek otthona, konferenciaterem, uszoda és wellness központ sem. Azóta a terület – aminek a földhivatali tulajdoni lap szerint jelentős része magánkézben van – őrizetlen, nincs különösebb akadálya a szabad bejárásnak és alkotásnak.

Szerző: Kapás Réka

A sorozat korábbi részei:

Ezért áll üresen tíz éve a Bóbita egykori épülete
A Bóbita Bábszínház egykori épülete több mint tíz éve üresen áll, állapota egyre romlik. A felújítására, megmentésére már több terv is volt, de végül egyik sem valósult meg. Hogyan jutottunk el idáig? Mit lehet tenni, hogy újra a kultúra központja legyen? „Szomorú volt az utolsó pillanatokban játszani, mert akkor már
Kultikus intézményből pusztuló betonrengeteg – Itt tart a pécsi Park Mozi története
Az első filmet 1921 karácsonyán vetítették a Park Moziban. Bezárása után sokáig zenekari próbateremként működött, de már több mint egy évtizede üresen áll. Befektető és funkció nélkül. A Park Mozi évtizedeken át Pécs meghatározó kulturális intézménye volt. Az eredetileg 680 férőhelyes beltéri moziterem később egy 1100 ülőhelyes kertmozival is bővült,

Tovább »»

Mellárék kritizálják az ellenzéki városvezetést, egy LMP-közeli szervezettel indulnak az önkormányzati választáson

Mellárék kritizálják az ellenzéki városvezetést, egy LMP-közeli szervezettel indulnak az önkormányzati választáson

A Mindenki Pécsért Egyesületnek polgármesterjelöltje nem lesz, és a civilségre helyezik a hangsúlyt. Nem ez az első eset, hogy konfliktusa van az országgyűlési képviselőnek és a nevéhez kötődő szervezetnek Pécs független polgármesterével és a mögötte álló ellenzéki pártokkal. Mellár Tamás napirend előtti felszólalásával kezdődött a pécsi közgyűlés kedden délelőtt. Az

By Ervin Gűth
Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó

Az akadálymentesítés nem csak a fogyatékkal élőknek, hanem mindenkinek jó

Magyarországon egyedülálló szolgáltatást nyújt a pécsi People First Egyesület. Az elmúlt években aprólékos, kitartó munkával feltérképezték a környékbeli akadálymentes helyeket. És azóta is gondozzák, frissítik az oldalukon ingyenesen elérhető adatbázist. Ez a munka szemléletformálással is jár: az adatbázisba kerülő helyek üzemeltetői biztosan máshogy gondolkodnak az akadálymentességről. Közben társadalmi kapcsolatok is

By Ervin Gűth